Poli


Iskolabíróság működése

Az Iskolabíróság szervezeti és működési szabályzata

Bevezetés

1. A Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzata rendelkezik az Iskolabíróságról:

a, “Az iskola fegyelmi ügyekben kompetens, működésében teljes függetlenséggel bíró testülete.
b, Az Iskolabíróságba az iskolapolgárok három oldala (diák, szülő, tanár) évente delegál képviselõket. Az iskolabírót csak az érintett oldal hívhatja vissza.
c, Az Iskolabíróság mûködésének alapelveit az Iskolatanács hagyja jóvá. Ennek alapján mûködési rendjét önmaga dolgozza ki.
d,  Évente beszámol az Iskolatanácsnak.
e,  Az Iskolabíróság általában a “precedenselv” alapján működik. A hasonló ügyekben korábban hozott döntések támpontként szolgálnak, de a határozatok egyénre szabottak.
f,  Az Iskolabíróság ülésein a diákoknak, a szülõknek és a tanároknak azonos jogosítványa, oldalanként egy-egy szavazata van.”

2.  Jelen dokumentum a fentebbi irányelvek részletesebb, a mai helyzetnek, gyakorlatnak megfelelõ leírását tartalmazza.
3.  A szabályzat rögzíti tehát az eltelt évek tapasztalatai alapján kialakult rendszert, semmiképpen sem kíván azonban dogmává merevíteni meglevõ módozatokat, így a szabályzat folyamatos megújítása nemcsak lehetõség, hanem követelmény, kötelezettség is.

I. Az Iskolabíróság felállása

1. A testület három oldalába az adott oldalak önállóan delegálnak tagot.

a, A bíróadásra az Iskolabíróság tanári titkára kéri fel az osztályokat. Az osztályok évente delegálnak egy-egy szülõ- és diákbírót. Bíró (szülő és diák) az lehet, aki legalább egy tanévet eltöltött a Politechnikumban és legalább egy éve nem volt iskolabírósági ügye. A 13. és 14. évfolyamon csak diákbírót választ az osztály. A 13. évfolyamon csak volt politechnikumi diák választható meg, a 14. évfolyamon bárki, aki már egy éve diákja az iskolának és legalább egy éve nem volt iskolabírósági ügye. A választásnak az I. félévben minél elõbb, de legkésõbb december 31-ig meg kell történnie. A megválasztott bírók a tanév második féléve eljétől a következő tanév első féléve végéig vannak hivatalban. Ez alól kivétel a 13. és 14. évfolyam bírója, aki megválasztását követõen rögtön bíráskodhat, s a megbízatása az adott tanévre szól.
b, A tanári oldal 3 bíróját – köztük a titkárt – szintén évente (május vagy június hónapban) a Pedagógusközösség választja. Megbízatásuk a következõ tanévre szól.
c, Nem választható a Kuratórium, valamint az Iskolatanács tagja. A Pedagógusközösség nem delegálhat a Koordinációs Bizottság tagjai közül.
d, Az Iskolabíróság tagjait az Iskolabíróság határozata megfoszthatja tisztüktõl.

2. Az Iskolabíróság tanári titkára.

a, Kezéhez futnak be a panaszok.
b, A panaszok ügyében tájékozódik.
c, Felkéri az ügyet tárgyaló tanárbírót.
d, Felelõssége a határidõk betartása és betartatása.
e, Kezdeményezi a szülõ- és diákbírók megválasztását.
f, Évente beszámol a Pedagógusközösségnek a Bíróság mûködésérõl.

3. Az Iskolabíróság kétszintű. Feljebbvitelen csak olyan bírók tárgyalhatnak, akik az elsõ szinten nem vettek részt a határozathozatalban.
4. Az Iskolabírósághoz beadott panasz tárgyalásra kitűzése esetében a Bíróság az adott ügy(ek) tárgyalására a különbözõ oldalak részérõl delegált tagokból egy-egy fővel feláll.

II. A tárgyalás elõzményei

1. Az Iskolabíróságnak címzett panasz csak írásban adható be. Bármely iskolapolgár adhat be panaszt. A Bíróság tanári titkára hivatott azt átvenni, õ felel az ügy elindításáért.

a, Döntése lehet az is, hogy nem lát okot bírósági tárgyalás megtartására, illetve a panaszolt esemény, tény alacsonyabb szinten tárgyalandó, s ebben az esetben sem hív össze Iskolabíróságot.
-Ha azonban a panaszt beadó ezt a döntést nem fogadja el, a bírósági tárgyalást meg kell tartani.
b, Amennyiben tárgyalásra átveszi a panaszt, úgy minél elõbb, de legkésõbb az átvételtõl számított 10 munkanapon belül azt tárgyalásra ki kell tûznie.

2. A tárgyalás idõpontjáról az érintett feleket legalább 3 munkanappal elõbb értesíteni kell. Ha ez nem történt meg, a tárgyalás csak a panaszolt és a panaszos együttes jóváhagyásával tartható meg.
3. A tárgyalás helyérõl és idejérõl tájékoztat az iskolarádió, valamint a földszinti hirdetõtábla. Mindezekért a tárgyalásra delegált tanárbíró a felelõs.

III. A tárgyalás

1. A tárgyalás levezetéséért a tanárbíró a felelõs. Jegyzõkönyvet vezet, mely a határozattal együtt dokumentálja a tárgyalást.
2. A tanárbíró nélkül nem tartható meg a tárgyalás, ellenben ha a szülõbíró nem jelenik meg, vagy a diákbíró -bár az ügyben való részvételt vállalta-, s a tárgyalás idõpontjáról és helyérõl is kapott értesítést- igazolatlanul hiányzik, a tárgyalás a panaszolt fél hozzájárulásával megtartható.
3. Az ügyet tárgyaló bírók ne legyenek kapcsolatban az üggyel, legyen kizárt az elfogultságuk.
4. Mind az alsó szint, mind a feljebbviteli tárgyalás nyilvános. Zárt tárgyalás lefolytatását kérheti a panaszolt és a panaszos egyaránt. A kérés indokoltságát a Bíróság dönti el.
5. A panaszt a panaszos vagy megbízottja képviseli. A bíróság eltekinthet a tárgyaláson való részvételüktõl, ebben az esetben a panaszt a Bíróság ismerteti.
6. A panaszolt védekezhet önállóan, vagy felkérhet mást védelme ellátására.
7. Igazolt hiányzás esetén elnapolható a tárgyalás. Ilyen esetben a panaszolt köteles értesíteni az ügyét tárgyaló tanár bírót minél előbb, de legkésőbb a kitűzött időpont előtt két órával.
A tárgyalás kezdetekor a panaszolt kérheti a tárgyalás elnapolását, de kérését a bírói testület mérlegeli.
8. Amennyiben a panaszolt az elõírtaknak megfelelõ másodszori idézésre sem jelenik meg, a
tárgyalás megtartható a jelenléte nélkül is.
9. A tárgyaláson videó-, illetve hangfelvétel készítéséhez a panaszolt és a panaszos fél hozzájárulása egyaránt szükséges.
10. A tárgyaláson a hozzászólási sort a Bíróság határozza meg. Alapesetben ennek menete:

a, a panaszos
b, a panaszos kiegészítése – ha van ilyen igény
c, a panaszolt
d, a panaszolt kiegészítése – ha van ilyen igény
e, hozzászólások a tárgyaláson részt vevõk soraiból, ha valakinek van hozzáfûznivalója
f, a Bíróság záró kérdései

11. A Bíróság határozathozatalra visszavonul, ha

a, a résztvevõknek nincs több mondanivalójuk,
b, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy érdemi hozzászólások már nem hangzanak el,
c, s magának a Bíróságnak sincs már kérdése, az ügy határozathozatalra érettnek látszik.

12. A panaszos és a panaszolt is konzultálhat a tárgyalás során képviselõjével, illetve segítõjével. Ennek érdekében viszont nem kérhetik a tárgyalás felfüggesztését vagy elnapolását.
A Bíróság tagjai felfüggeszthetik a tárgyalás menetét, ha úgy látják, konzultációra van szükségük.
A Bíróság elnapolhatja a tárgyalást, ha ezt nyomós okok indokolják.
13. A Bíróság határozathozatalán oldalanként csak egy-egy fõ vehet részt. Õk képviselhetik az esetleg elõtte tartott oldalankénti konzultáció állásfoglalását.
A határozathozatal nem nyilvános. Hozzászólási jog nélkül tanúja lehet viszont a határozathozatalnak bárki, aki a határozatot meghozó bíróktól egyhangúan engedélyt kap.
A határozat többségi alapon születik. A határozat kihirdetésekor nem részletezendõ a döntési arány.
A határozat meghozatala után a Bíróság újra összehívja a tárgyalást, s ismerteti döntését.
A döntés lehet (A fegyelmi büntetés fokozatai):

a, figyelmeztetés,
b, intés,
c, megrovás,
d, szigorú megrovás,
e, felfüggesztett kizárás,
f, áthelyezés másik iskolába, kizárás.

Mellékbüntetésként alkalmazható: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (a tanulással szorosan kapcsolatos jogokra, szociális kedvezményekre
és juttatásokra nem vonatkoztatható).
Az iskolabíróság eljárását azokkal a fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan, amelyekre súlyos megítélésük miatt a felfüggesztett kizárás, illetve a kizárás büntetés alkalmazható, a továbbiakban – amennyiben az ügy jellege ezt indokolttá teszi -, a Bíróság nem csak jogosult, hanem köteles is az érintett diákot tanító valamennyi pedagógus véleményét kikérni az eljárást megelőzően. Fontos szabály, hogy a pedagógusok nem (érintettsége esetén a pedagógiai-vezető sem) tehetnek konkrét javaslatot arra vonatkozóan, hogy a Bíróság a diákkal szemben milyen szankciót alkalmazzon, pusztán az érintett általános magatartása, az iskolával, társaival, tanáraival kapcsolatos együttműködése, a közösségben
betöltött szerepe, családi helyzete, valamint az adott ügy kapcsán tudomására jutott tények vonatkozásában nyilatkozik.
14. A tárgyalás záró mozzanata a határozat szóbeli kihirdetése. Ha a felek tudomásul vették a döntést, a vezetõ bíró berekeszti a tárgyalást.
15. A határozat -feltéve, hogy máshogyan nem rendelkezik- akkor lép hatályba, ha azt a panaszolt írásos formában megkapja. A határozatot annak szóbeli kihirdetésétõl számított 5 munkanapon belül meg kell kapnia a panaszoltnak (esetleges elmarasztaltnak), a panaszosnak, továbbá az elmarasztalt tanuló(k) szüleinek, diák elmarasztalt esetében az osztályfõnököknek. A panaszolt diák(ok) szülei térti vevényes postai küldeményként kapják
meg a határozatot.
A határozat egy példányát õrzi a bírósági titkár, valamint a könyvtár.

IV. Fellebbvitel

1. Az elsõ fokon született határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezésnek az elsõ fokú határozatra nézve halasztó hatálya van.
2. A feljebbviteli tárgyalás tiszta lappal való indulást jelent, de az elsõ fokú ügy dokumentumai felhasználhatóak, megismerhetõek, tényei újravizsgálhatóak.
3. A Bíróság tagjai az ügyben eddig nem érintett bírók közül kerülnek ki.
4. Fellebbezés estén a tárgyalásra minél gyorsabban sort kell keríteni, de mindenképpen a fellebbezés beadásától számított 11 munkanapon belül. A fellebbezést írásban kell benyújtani, s abban indokolni kell, hogy az elmarasztalt miért kéri az új tárgyalás lefolytatását.
5. A feljebbviteli tárgyalás lefolytatása megegyezik az elsõ fokú tárgyalás ügymenetelével.
6. A feljebbviteli tárgyaláson hozott határozat ellen jogorvoslásnak csak az iskolát felügyelõ szerveknél van helye.

V. Ellenjegyzés

A pedagógiai-vezető az iskolabíróság által hozott első vagy másodfokú döntését, – amely jogerőre emelkedik – köteles ellenjegyezni, mint olyan határozatot, amely az osztályban tanító tanárok véleményének előzetes megkérdezésével született, illetve amelyek felfüggesztett kizárás (eltanácsolás) vagy kizárás ítélettel végződnek. Az aláírási kötelezettség arra az esetre nem vonatkozik, ha az iskola pedagógiai – vezetője olyan súlyos szabálytalanságot észlel, amely a Magyar Köztársaság Alkotmányába és törvényeibe ütközik. Ekkor jogosult az ellenjegyzés megtagadására és a bíróság új eljárásra való utasítására az elsőfokú tárgyalás újbóli kiírásával. A pedagógiai-vezető érintettsége esetén az ügyvezető-koordinátor jár el a fentiek értelmében.
A pedagógiai vezető ellenjegyzési joga/kötelme
Az iskolabíróság határozat alatt a bírósági SzMsz megfelelő mondata szerepel, tartalmilag a következő: A határozat nem ütközik a Magyar Köztársaság Alkotmányába vagy más jogszabályba.

VI. Záró szakasz

1. Minden iskolabírósági határozat (név nélkül) megjelenik a Poligráfban, így az iskola minden diákja rendelkezik egy példányával.
2. Ha a Bíróság mûködése során olyan probléma merül fel, melyre nem irányadó a jelen szabályzat, akkor a tanári titkár, illetve a tárgyaló bírók döntsenek a konkrét ügyben, döntésük alapja a jelen szabályzat szellemisége, valamint az iskola egészének mûködését szabályzó dokumentum szellemisége legyen.

Budapest, 2008. szeptember 1.

A Politechnikum Iskolabírósága

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár