A Nemzetközi Űrállomás (IST) fedélzetén dolgozó kutatók gyakran végeznek kísérleteket a súlytalanság, pontosabban a mikrogravitáció körülményei között. Ebben a “földöntúli” laboratóriumban meglepő dolgok történhetnek. Az alábbi film bemutatja, hogyan lehet lukas kanállal, pontosabban egy dróthurokkal vizet merni.
Ha tudod a jelenség magyarázatát, írd meg!
A PJohn által ajánlott videó még érdekesebb kísérleteket mutat be: 
Így működik a diffúzió és az áramlás a súlytalan vízhártyában:
3 hozzászólás:
Itt van egy hasonló videó, itt pl. pezsgő tablettát is oldanak fel súlytalanságban lévő vízcseppben, meg fújnak bele buborékot, abba mégegyet meg hasonlók…
http://www.youtube.com/watch?v=vaXIKpDhGyA
[Válasz]
A magyarázat helyes, csak az a meglepő és látványos, hogy egy ekkora “vízlabdát” is képes összetartani a felületi feszültség…
[Válasz]
Ha jól sejtem, az a lényeg, hogy a felületi feszültség erejét itt nem győzi le a gravitáció, így egybefüggő marad a drót által húzott hártya…
[Válasz]