1. Mikor és miért lettél az Amnesty International Magyarország képzője?

A képzés 5.0-án vettem részt 2016 áprilisában. Azelőtt már több mint két éve voltam az Amnesty aktivistája, és szerettem volna valami újat kipróbálni. A képzőképzés azért is érdekelt, mert így több emberhez tudom eljuttatni azt a szemléletet, hogy hogyan bánjunk egymással emberségesen, és tanítói tapasztalatnak is hasznosnak tartom.

2. Mivel foglalkozol?

Magántanárként tanítok magyart és angolt, mind idegen nyelven. Végzettségem Társadalmi Nemi Tanulmányok Kutatója (Gender Expert).

3. Mi az a három szó, ami eszedbe jut az Amnestyről?

Csapat, tisztelet, elkötelezettség.

4. Mi a legjobb élményed az Amnesty képzéseivel kapcsolatban?

Ha annyi a munka, hogy majd megszakadunk, akkor sem ugrik senki egymás torkának, hanem egymást támogatva „éljük túl” :).

5. Milyen órákat, foglalkozásokat tartottál eddig?

A 2016 júniusi Mi lenne, ha… maraton keretében tartottam öt órát és a 2016 People Team táborban egy hétig tartottam Amnesty órákat vegyesen.

6. Mi a legnagyobb kihívásod képzőként?

Mindig tartok tőle, hogy a gyerekek nem fognak érdeklődni, unják magukat, nem figyelnek, de általában kellemesen csalódom. Nehéz eloszlatni az előítéleteket, amikor valódi rossz élmények húzódnak meg a háttérben. Nem kicsinyellhetem le a rossz élményt, de meg kell próbálnom rávezetni az illetőt, hogy ne általánosítson.

7. Van olyan előítélet, amivel szembesülnöd kell a mindennapokban?

Rengeteg. Mozgássérült vagyok, zsidó, feminista. A mozgássérültségem miatt gyakran sajnálnak, gondolják, hogy sok mindenhez szükségem van segítségre vagy nem vagyok rá képes, legrosszabb esetben azt gondolják, hogy biztos mentális problémám is van, és nem kezelnek egyenlően. Feministaként néha férfigyűlölőnek tartanak, vagy azt gondolják, hogy „elveszem az örömöt” a szexista poénokból.

8. Mi az álmod?

Azt remélem, hogy a törekvéseim nyomán olyat világot hagyok magam után, amiben egy kicsit legalább könnyebb az embereknek érvényesülni, élni a lehetőségeikkel függetlenül attól, hogy milyen csoporthoz tartoznak (bőrszín, vallás vagy éppen szexuális orientáció tekintetében).

9. Mit tanácsolsz azoknak, akiket érdekel a képzői lehetőség az Amnesty-nél?

Az Amnesty-nél bárminemű önkénteskedést azt tesz könnyebbé, hogy annyit vállal az ember, amennyit bír. Ez a képzői léttel sincs másképp. Viszont abszolút megéri, nagyon hálás élmény, amikor a gyerekek nem kirohannak az óra végén, hogy szünet van, hanem maradnak végighallgatni. És szünetben néha hallani, hogy egymás között is tovább beszélgetnek. Azt tanácsolom, hogy ha érdekel, vágj bele, veszíteni talán két hétvégényi időt vesztesz, de nagyon sokat nyerhetsz :).

Forrás: http://www.amnesty.hu/blog/2185/ismerkedj-meg-kepzoinkkel-vitrai-sara