CÉLOK
Egyetértve a NAT céljaival, iskolánkban nagyon fontosnak tartjuk, hogy diákjaink használható nyelvtudást szerezzenek, s egy idegen nyelvet legalább középszinten (B2 – ez az emelt szintű érettségi, ill. a középfokú nyelvvizsga szintje), egy másikat pedig legalább alapszinten (A2) ismerjenek. Célunk, hogy a nyelvi előkészítő év programjában részt vett diákok mindegyike angolból a 11. évfolyam végére elsajátítsa az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit. (A második idegen nyelvi csoportokba a 8. évfolyam végén jelentkeznek a diákok. A második idegen nyelv tanulása a 9ny-11. évfolyamokon mindenki számára kötelező, a 12. évfolyamon fakultatív.)
Szeretnénk megteremteni az esélyegyenlőséget, vagyis mindenki számára biztosítani a feltételeket, hogy ezt a nyelvtudást a család anyagi helyzetétől függetlenül, a közoktatás keretében szerezze meg.
A nyelvtanulás legfontosabb színtere a nyelvi előkészítő évben is a tanóra, ahol differenciáltan, változatos módszerekkel és eszközökkel, korszerű tananyag tartalommal dolgozunk, figyelmet fordítva minden nyelvi készség fejlesztésére. Természetesen elengedhetetlen feltétel a rendszeres otthoni munka. Olyan attitűdöt kell kialakítanunk, mely a megfelelő tanulási stratégiák segítségével képessé teszi diákjainkat arra, hogy tudásukat önállóan is fejlesszék. A nyelvtudás olyan eszköz, melynek révén kinyílik számukra a világ más kultúrák és emberek felé; képessé teszi őket az információszerzésre és -átadásra az élet bármely területén. Az ismeretek megszerzésének és a képességek fejlesztésének jól kiegyensúlyozott rendszerét kell kialakítanunk. Az intenzív nyelvtanítás keretében különösen felerősödik annak jelentősége, hogy a nyelvi kompetenciák mellett az egyéni és szociális kompetenciákat is fejlesszük.
TÉMAKÖRÖK
Az év során lefedett témakörök tanulói-csoportonként eltérőek lehetnek. Ezeket a csoportban használt kurzuskönyv határozza meg elősorban. Az évfolyamon az Oxford University Press, English File sorozatának harmadik és negyedik kiadását használjuk, a csoport nyelvi szintjének megfelelően.
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
A nyelvi előkészítő év heti 10 angolórája a következő módon tagolódik:
- heti 7 óra: nyelvoktatás a tankönyv és egyéb kiegészítő tananyagok alapján; kulturális ismeretek; a digitális technológia alkalmazása – egy vagy két szaktanár vezetésével, akik egyben az adott csoport esetében a nyelvi előkészítő év angol nyelvoktatásának szakmai felelősei;
- heti 2 óra: angol nyelvű kommunikáció – anyanyelvi tanárral;
- heti 1 óra tartalomalapú tanulás: a környezeti nevelés és életvitel tantárgy szaktárgyi tartalmait részben angol nyelven tanulják a diákok. Hogy milyen részben, annak mértéke az egyes nyelvi csoportok elért nyelvi szintjétől függ. (A tartalmi követelmények külön fejezetben olvashatóak.)
ÉRTÉKELÉS
Az év elején valamennyi tanár (az alapképzés vezetői és az anyanyelvi tanár) ismerteti, hogy konkrétan milyen formában fogják a teljesítményeket, a tudást értékelni.
Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények (nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások / otthoni fogalmazások és röpdolgozatok), az egész évfolyamot érintő szintfelmérők és az órai munka alapján történik. Az év során a diákoknak annyi idejét kell, hogy lekösse a házi feladat elkészítése és az otthoni tanulás, mint amennyi időt az iskolában töltenek az angolórákon. A házi feladat hiányáért alkalmanként egy mínusz jár, három-öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányáért alkalmanként egy mínusz jár; három-öt ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. Három-öt röpdolgozat átlagából képzünk nagy jegyet, és a témazárókat, ha azt a tanár jelzi, két nagy jeggyel is értékeljük (külön jegy a nyelvtan-szókincs részre, illetve a készségmérő részre). A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik, szintfelmérők), a füzetvezetést pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden hónap végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájára is. A továbbhaladás feltétele, hogy a három fő részterület (órai munka, otthoni munka, számonkérések) mindegyikében el kell érni az elégséges szintet (50 %-ot).
Az értékelés fontos elemét képezik a szintfelmérők is. Az év eleji szintfelmérőt két további szintfelmérő követi (félévkor és május végén). Az év eleji szintfelmérő eredménye határozza meg a következő szintfelmérő szintjét, illetve az év végén elérendő szintet. (pl. ha valaki az év elején sikeres A1-es vizsgát tesz, a következő szintfelmérő alkalmával az A2-es vizsgával próbálkozhat, illetve az év végére ideális esetben a B1-es vizsgát kell sikeresen letennie.)
Az értékelés történhet pontrendszer segítségével is (erről a szaktanár dönt), ahol a tanulók pontokat szerezhetnek a munkájukkal, és ezeket a pontokat váltja át a szaktanár érdemjegyre (havonta vagy kéthavonta). Ilyenkor a ponttáblázat egy mindenki számára elérhető helyen van (például a Microsoft Office 365 belépővel látható OneNote jegyzetfüzetben), és a számonkérésekre, feladatokra kapható pontokról a szaktanár még a beszámoló előtt tájékoztatást ad. A pontrendszerrel dolgozó csoportokban kiemelt cél, hogy kevesebb stressz forrása legyen az értékelés.
A továbbhaladás (továbblépés a következő évfolyamra) egyik feltétele, hogy minimum egy nyelvi szintet fejlődjön a diák.
Félévkor és a tanév végén a diákok teljesítményükre osztályzatot kapnak, amely az alábbi részjegyek átlaga:
- Az alapórákon szerzett jegyek adják az osztályzat 60%-át;
- Az anyanyelvi tanár jegye az osztályzat 40%-a.
A környezeti nevelés és életvitel (ELS) külön tantárgyként jelenik meg, a diákok külön osztályzatot kapnak rá. A tartalmi követelményeket és az értékelés szempontjait is külön fejezetben ismertetjük.
Az írásbeli dolgozatok értékelése:
0 – 49 % – (1) elégtelen
50 – 62 % – (2) elégséges
63 – 75 % – (3) közepes
76 – 88 % – (4) jó
89 – 100 % – (5) jeles