CÉLOK
A Politechnikumban a földrajztanítás célja, hogy a tanulókat megismertessük a szűkebb és a tágabb környezetünk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, segítve ezzel a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat. Az órákon igyekszünk fejleszteni a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ennek érdekében a jelenségeket és folyamatokat változásaikban, kölcsönhatásaikban mutatjuk be, megláttatva azok lehetséges következményeit is.
A tantárgy keretében igyekszünk fejleszteni a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért a tanítás során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek az elsajátítását is fontosnak tartjuk.
Törekszünk arra, hogy a történelem és a természettudomány tantárgy földrajzhoz kapcsolódó igényeit is kielégítsük.
Szeretnénk ráébreszteni a tanulókat arra is, hogy a lokális és globális földrajzi folyamatok és problémák összefüggnek és egymást alakítják.
TÉMAKÖRÖK
Térképészeti ismeretek
A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek. Egyszerű térképek rajzolása.
Kozmikus környezetünk
A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása.
A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.
A geoszférák földrajza
A Föld kialakulása
A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése
A kőzetburok földrajza
Földünk gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai, a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, gyűrődés, vetődés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának kapcsolata. Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A vulkánosság és a földrengések hatásai az emberi társadalmakra.
A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, földtani szerkezete és természetföldrajzi képe.
A légkör földrajza
A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok, az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés.
A vízburok földrajza
A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. Az óceánok és a tengerek jelentősége, természeti erőforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem.
A Föld felszínformái
A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.
A talaj földrajza
A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása.
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
A tanév során a diákok egyénileg és csoportmunkában dolgoznak, tanórai és otthoni feladatokat oldanak meg, projektmunkát, kiselőadást, házi dolgozatot készítenek. A tanulás során a szaktanár döntése alapján digitális eszközöket használhatnak, virtuális osztályteremben is dolgozhatnak.
ÉRTÉKELÉS
Célunk, hogy minden tanuló aktívan vegyen részt a tanórákon. A munkacsoport értékelési rendszere a folyamatos munkára illetve a szaktárgyi tudásra épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt is.
Az értékelésben az alábbi részterületek jelennek meg:
- Ismeretek: alaptények, fogalmak
- Megértés: a fontosabb elméletek, gondolatok
- Alkalmazás: az új és a hétköznapi jelenségek magyarázata, problémák megoldása
- Gyakorlati kivitelezés
- Megfigyelés
- Kommunikáció: szóban, rajzban és írásban
- Kutatás és felfedezés: gyakorlatban és adatokból, önálló tervezés
- Hatékony együttműködés
- A tudományos ismeretek közösségi alkalmazásának készsége
Egy félév során három szempont szerint értékelünk:
- Dolgozat (témazáró dolgozat és/vagy röpdolgozat, projektmunkák beszámolói)
- Tanórai tevékenységek (egyéni- és csoportmunka, kiselőadás, feladatlap, jegyzet, projektorientált tevékenység stb.)
- Tanórán kívüli tevékenységek (házi dolgozat, projektorientált tevékenység, kutatómunka, házi feladat stb.)
A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, valamint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy átlagából határozzuk meg. A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját, de az egyes témaköröket lezáró beszámolók jegyei kétszeres értékkel számítanak.
A tanév követelményeinek teljesítéséhez szükséges, de nem elégséges feltétel az, hogy a témaköröket lezáró beszámolók (témazárók és/vagy projektmunkák és/vagy dolgozatok) jegyeinek átlaga 1,5 felett legyen.
Ha valaki a témakört lezáró beszámoló, nagydolgozat és/vagy röpdolgozat írásakor igazoltan hiányzik, a szaktanárával egyeztetett tanórán kívüli időpontban pótolhatja.