CÉLOK
A tantárgy elsődleges célja a művek értő befogadásához szükséges képességek fejlesztése és az irodalomtörténeti-kronológiai sorrendben tárgyalt művészeti korok szemléletmódjának, gondolatvilágának, alkotásainak megismerése. Ebből következően a művészetismeret – kommunikáció tantárgy tananyagának legfőbb törekvése a szövegértelmezés és a szövegalkotás minél magasabb szintjének elérése; a hermeneutika, illetve a szövegeket jellemző kifejezésmódok törvényeinek, eszközeinek vizsgálata, azaz a stilisztika fejlesztése. A diákoknak el kell érniük a nyelvismeretnek és a nyelvhasználatnak azt a szintjét, amely a befogadás (szóbeli és írásbeli szövegek megértése) és a közlés (beszéd és írás) területén szilárd alapot ad az önálló ismeretszerzésre, az egyre gazdagodó tudattartalmak kifejezésére.
A műértelmezés magában foglalja képzőművészeti alkotások tanulmányozását is. Mindezt a művészettörténet időrendjében haladva ismertetjük meg a diákokkal. A nyelvi „alapanyagok” a művészetismeret tantárgy törzsanyagában is szereplő versek, prózai művek, így a két tantárgyat egységben tanítjuk (de külön jegyet adunk rá) – szem előtt tartva az éppen hatályos érettségi rendszert.
TÉMAKÖRÖK
A magyar romantika kora
A 19. század és a századvég magyar irodalma
A realizmus és a naturalizmus
A 19. századi francia és orosz regény
A századvégi dráma: Ibsen, Csehov
Modernizmus a művészetekben; avantgarde
A Nyugat forradalma szemben az Új Időkkel
Stilisztika
Kötelező olvasmányok
Katona József: Bánk bán
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Az apostol
Arany János: Toldi estéje
Madách Imre: Az ember tragédiája
Jókai Mór: Az arany ember, A huszti beteglátogatók
Balzac: Goriot apó, Stendhal: Vörös és fekete (részletek)
Gogol: A köpönyeg
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (részletek)
Csehov: A sirály, Három nővér
Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaszoba, Babaotthon)
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Móricz Zsigmond: Úri muri
Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Esti Kornél-novellák
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
A diákok változatos munkaformákban dolgoznak: a tanórai jegyzetelésen kívül készíthetnek portfóliót (pl. avantgarde), házi dolgozatot, kis- és nagydolgozatot, felelet- és tételvázlatot, műelemzést, projektmunkát, illusztrációkat, egyéb kreatív feladatokat, akár önálló műalkotásokat is. Tarthatnak kiselőadásokat, melyekhez szemléltető eszközöket kell készítenük lehetőleg digitális felületen. A csoportmunkák során a közös tevékenységnek mindig egy „produktum” a végeredménye, ezt prezentálniuk kell az osztály előtt. A különféle számítógépes programokkal készített feladatok megoldása történhet a tanórákon, és lehet házi feladat is, ám a memoriterek megtanulása és a kötelező irodalom elolvasása otthoni tevékenység, kivételt képeznek ez alól a költemények és a rövidebb novellák.
ÉRTÉKELÉS
A különböző fent felsorolt tevékenységeket jeggyel értékeljük, egy-egy nagydolgozat/témazáró háromszoros súlyú jegyként kerül be a naplóba. A portfólió – mivel többhetes kitartó munka ereedménye – két nagydolgozattal ér fel. Minden fogalmazásra, portfólióra, házi dolgozatra nyelvi (szerkezet, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás) jegyet is adunk. A nagyobb lélegzetű munkák esetében szóban vagy írásban részletesen értékeljük a diákok teljesítményét. Mivel ennek a tárgynak az esetében az objektivitás nehezen érhető tetten, szükség van indoklásra a fejlődés érdekében.