CÉLOK
A XXI. századi világban való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése:
• a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;
• a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;
• az emberiség alapvető egységének, a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata;
• a globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése;
• az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása.
TÉMAKÖRÖK
A reformkor; forradalom, szabadságharc:
- A reformkor; Széchenyi és Kossuth programja
- Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század második felében:
- Az olasz egység
- A német egység
- Amerikai polgárháború
A kiegyezés; dualizmus kora
- A kiegyezés; a dualizmus kori Magyarország
- A dualizmus kori társadalom és életmód
XIX-XX. század fordulója; az első világháború
- A gyarmati küzdelmek
- Az első világháború háttere, a szövetségi rendszerek létrejötte,
- Frontok, hadszínterek az első világháborúban, a hátország
- Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban
- Az oroszországi forradalmak
- A versailles-i békerendszer
- Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
- A Tanácsköztársaság
„Veszedelmes viszonyok”
- A Horthy-korszak
- A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra
- A fasiszta Olaszország és a náci Németország
- A nagy gazdasági világválság – polgári demokráciák és diktatúrák
- A nemzetközi helyzet 1933-1939 között
„Genocídium”
- A második világháború első szakasza: Lengyelország felosztása
- Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941)
- A szovjet-német háború
- Az antifasiszta koalíció kialakulása, együttműködése
- Háború Ázsiában
- A holocaust
- Magyarország a második világháborúban
- A kétpólusú világrendszer kialakulása
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, a figyelem megosztásának képessége, a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése és a szóbeli kifejezőkészség tökéletesítése.
Ehhez illeszkedik az év eleji tanulmányi kirándulás is. A diákok a falukutatás keretében egy konkrét településen tanulmányozzák, hogy a gazdasági feltételek, az emberi kapcsolatok és szerveződések, a történelmi és kulturális háttér milyen életlehetőségeket teremt a mai Magyarországon.
Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.
A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.
ÉRTÉKELÉS
A falukutatásban való részvétel és a feldolgozás elkészítése mindenki számára kötelező. Ez a feladat e tanévben a történelem tantárgyi követelményének része. A házi dolgozat beadása a 11. évfolyam sikeres elvégzésének feltétele, az érte kapott osztályzat egy témazáró dolgozat értékének felel meg.
Ha valaki nem végezi el és nem adja le határidőre a feladatot, akkor elégtelen osztályzatot kap.
A feladat pótlására a tanév későbbi időpontjaiban is van lehetőség (a tanulmányi szüneteket követő első munkanap végéig). Az elkésett dolgozat érdemjegye nem érvényteleníti a korábban kapott osztályzatot. (A minden negyedévente elmulasztott újabb határidő újabb témazáró értékű elégtelennel jár.)
A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.
A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.
Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.
A negyedévben írt dolgozatok közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.
Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.
Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.
A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.