CÉLOK
2026-27-es tanév
A XXI. századi világban való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése:
• a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;
• a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;
• az emberiség alapvető egységének, a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata;
• a globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése;
• az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása.
11. évfolyam – A modern világ kialakulása
Heti 4 óra, kb. 144 tanóra
1. témakör
A 18. századi Magyarország – Újjáépítés és birodalmi integráció
Fókusz: Hogyan próbált Magyarország talpra állni a török kiűzése után? Hogyan alakult át a Magyar Királyság társadalma, gazdasága és nemzetiségi szerkezete?
Témák:
A török kiűzése és Magyarország helyzete 1711 után
A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság viszonya
III. Károly és a Pragmatica Sanctio
Mária Terézia uralkodása
Az úrbéri rendelet
Az oktatás és a Ratio Educationis
II. József és a jozefinizmus
II. József rendeletei
A rendi társadalom
Nemzetiségek és betelepítések
Magyarország gazdasági helyzete a 18. században
Demográfiai változások
Összefoglalás, rendszerezés
Forrás- és térképelemzés
Kulcskérdés:
Magyarország újjászületett a 18. században, vagy inkább a Habsburg Birodalomba integrálódott?
2. témakör
A felvilágosodás és a polgári átalakulás kezdetei
Fókusz: Hogyan változtatta meg az európai társadalomról, államról és emberről való gondolkodást a felvilágosodás?
Témák: (ismétlés)
A felvilágosodás alapgondolatai
Locke, Montesquieu, Rousseau
Társadalmi szerződés és népszuverenitás
A hatalmi ágak megosztása
Felvilágosult abszolutizmus
Mária Terézia és II. József politikája
Az amerikai függetlenségi háború
Az Egyesült Államok létrejötte
Új téma:
A francia forradalom előzményei
1789 és a forradalom első szakasza
Emberi és polgári jogok
A forradalom radikalizálódása
Napóleon felemelkedése
Kulcskérdés:
Hogyan lett a felvilágosodás filozófiai gondolataiból politikai változás?
3. témakör
A reformkor – Egy modern Magyarország programja
Fókusz: Miért vált szükségessé a magyar társadalom és gazdaság átalakítása, és milyen utak közül választhattak a reformkor politikusai?
Témák:
A napóleoni háborúk utáni Európa
A magyar rendi társadalom problémái
Az országgyűlések szerepe
Széchenyi István programja
Hitel, Világ, Stadium
Kossuth Lajos és a politikai nyilvánosság
Védegylet
Közteherviselés
Örökváltság
Jobbágykérdés
Magyar nyelv és nemzet
Nemzeti liberalizmus
Széchenyi és Kossuth vitája
A reformellenzék
A nemzetiségi kérdés
Gazdasági modernizáció
Pest-Buda fejlődése
Az utolsó rendi országgyűlés
Kulcskérdés:
Reform vagy forradalom – hogyan lehetett volna modernizálni Magyarországot?
4. témakör
1848–1849 – Forradalom és szabadságharc
Fókusz: Hogyan alakult át néhány hónap alatt a reformpolitika forradalommá, majd fegyveres szabadságharccá?
Témák:
Európa forradalmai 1848-ban
Márciusi ifjak
A 12 pont
Március 15.
Az áprilisi törvények
A jobbágyfelszabadítás
A Batthyány-kormány
Nemzetiségi konfliktusok
A horvát kérdés
Jellasics támadása
Pákozd
Az Országos Honvédelmi Bizottmány
Kossuth szerepe
A tavaszi hadjárat
Függetlenségi nyilatkozat
Orosz intervenció
Világos
Haynau és a megtorlás
Az aradi vértanúk
A szabadságharc történelmi jelentősége
Kulcskérdés:
Miért vált a reformmozgalom Magyarország és a Habsburg Birodalom fegyveres konfliktusává?
5. témakör
A dualizmus születése és rendszere
Fókusz: Hogyan született meg az 1867-es kiegyezés, és milyen kompromisszumokra épült a dualista állam?
Témák:
A neoabszolutizmus
Bach-rendszer
Magyar ellenállás
Deák Ferenc és a passzív ellenállás
A kiegyezés előzményei
Deák húsvéti cikke
Az 1867-es kiegyezés
Ferenc József megkoronázása
A dualista állam működése
Közös ügyek
Magyar országgyűlés és kormány
A nemzetiségi törvény
Horvát–magyar kiegyezés
A dualizmus politikai rendszere
A korszak politikai szereplői
Kulcskérdés:
Mit nyert Magyarország a kiegyezéssel, és milyen korlátokat fogadott el érte?
6. témakör
Magyarország a dualizmus korában – Modernizáció és társadalmi átalakulás
Fókusz: Hogyan alakította át az iparosodás, urbanizáció és kapitalizmus a magyar társadalmat?
Témák:
Gazdasági fejlődés
Iparosodás
Mezőgazdaság és nagybirtok
Bankrendszer
Vasútépítés
Budapest világvárossá válása
Millennium
Polgárság
Munkásság
Parasztság
Nemzetiségek
Kivándorlás
Zsidóság és emancipáció
Oktatás és kultúra
Tudomány és technika
Tömegkultúra
Társadalmi problémák
Kulcskérdés:
Modernizálódott-e Magyarország a dualizmus korában, és kik profitáltak ebből a modernizációból?
7. témakör
A világ átalakulása a 19. század második felében
Fókusz: Milyen gazdasági, társadalmi és technikai változások hozták létre a modern ipari társadalmat?
Témák:
Második ipari forradalom
Acél, villamosság, vegyipar
Belső égésű motor
Tömegtermelés
Kapitalizmus
Munkásmozgalom
Szocializmus
Marx és Engels
Szakszervezetek
Polgári társadalom
Urbanizáció
Tömegpolitika
Női emancipáció
Kulcskérdés:
Hogyan változtatta meg az ipari fejlődés az emberek mindennapi életét?
8. témakör
A nemzetállamok és az imperializmus kora
Fókusz: Hogyan alakult át Európa politikai térképe, és miért indult meg a világméretű gyarmati verseny?
Témák:
Nacionalizmus
Németország egyesítése
Bismarck
Olaszország egyesítése
Franciaország és Németország
Balkán
Oroszország és a Balkán
Gyarmatosítás
Afrika felosztása
Ázsia
Imperializmus
Gyarmati társadalmak
Európán kívüli civilizációk és a gyarmatosítás
Nagyhatalmi ellentétek
Kulcskérdés:
Miért vált a nemzetállamok versenye világméretű konfliktusok forrásává?
9. témakör
Magyarország és Európa a századfordulón
Fókusz: Milyen társadalmi és politikai problémák jelentek meg a dualizmus utolsó évtizedeiben?
Témák:
A dualizmus politikai válságai
Tisza Kálmán és Tisza István
Nemzetiségi kérdés
Szociális problémák
Munkásmozgalom
Agrárszocializmus
Kivándorlás
Budapest és a modern életforma
Kultúra és művészet
A Monarchia belső problémái
Kulcskérdés:
Miért volt egyszerre sikeres és konfliktusokkal terhelt a századforduló Magyarországa?
10. témakör
Az I. világháború – Egy korszak vége
Fókusz: Miért robbant ki az I. világháború, és hogyan változtatta meg Európát?
Témák:
A szövetségi rendszerek
Fegyverkezési verseny
Balkáni konfliktusok
Szarajevói merénylet
Hadüzenetek
Nyugati front
Keleti front
Állóháború
Lövészárok-háború
Totális háború
Hátország
Propaganda
Magyarország szerepe
Az Osztrák–Magyar Monarchia háborúja
Az Egyesült Államok belépése
Oroszország kilépése
A központi hatalmak veresége
Kulcskérdés:
Miért nem egyszerűen egy háború, hanem egy egész korszak végét jelentette 1914–1918?
11. témakör
Forradalmak és békerendszerek – Európa újrarendezése
Fókusz: Hogyan omlott össze a régi európai rend, és milyen új politikai térkép született az I. világháború után?
Témák:
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása
Őszirózsás forradalom
Károlyi Mihály
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Horthy-rendszer kezdetei
Párizsi békekonferencia
Wilson és a 14 pont
Saint-Germain
Trianon
A trianoni békeszerződés következményei
Az új államok
Nemzetiségi kérdés
Európa új politikai térképe
A békerendszer ellentmondásai
Kulcskérdés:
Megoldotta vagy új problémákat teremtett az I. világháború utáni békerendszer?
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, a figyelem megosztásának képessége, a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése és a szóbeli kifejezőkészség tökéletesítése.
Ehhez illeszkedik az év eleji tanulmányi kirándulás is. A diákok a falukutatás keretében egy konkrét településen tanulmányozzák, hogy a gazdasági feltételek, az emberi kapcsolatok és szerveződések, a történelmi és kulturális háttér milyen életlehetőségeket teremt a mai Magyarországon.
Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.
A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.
ÉRTÉKELÉS
A falukutatásban való részvétel és a feldolgozás elkészítése mindenki számára kötelező. Ez a feladat e tanévben a történelem tantárgyi követelményének része. A kutatómunka (projekt-alapú, csoportosan előadott) a 11. évfolyam sikeres elvégzésének feltétele, az érte kapott osztályzat egy témazáró dolgozat értékének felel meg.
Ha valaki nem végezi el és nem adja le határidőre a feladatot, akkor elégtelen osztályzatot kap.
A feladat pótlására a tanév későbbi időpontjaiban is van lehetőség (a tanulmányi szüneteket követő első munkanap végéig). Az elkésett dolgozat érdemjegye nem érvényteleníti a korábban kapott osztályzatot. (A minden negyedévente elmulasztott újabb határidő újabb témazáró értékű elégtelennel jár.)
A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.
A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.
Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.
A negyedévben írt dolgozatok közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.
Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.
Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.
A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.