CÉLOK
A XXI. századi világban való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése:
· a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;
· a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;
· az emberiség alapvető egységének, a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata;
· a globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése;
· az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása.
TÉMAKÖRÖK
Ebben a tanévben a XX. század történetét tekintjük át. A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni – ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését, a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.
Két világháború között – „Veszedelmes viszonyok”
- Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
- A Tanácsköztársaság
- A Horthy-korszak
- A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra
- A nagy gazdasági világválság – polgári demokráciák és diktatúrák
- A fasiszta Olaszország és a náci Németország
- A nemzetközi helyzet 1933-1939 között
A második világháború – „Genocídium”
- Lengyelország felosztása
- Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941)
- A szovjet-német háború
- Az antifasiszta koalíció kialakulása
- Háború Ázsiában
- A totális háború
- Fajelmélet és holocaust
- Magyarország a második világháborúban
- A közelmúlt és a jelenkor története
A hidegháború; a megosztott világ
- A nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években
- Az Európai Unió
- Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában
- A sztálini modell Magyarországon; a Rákosi-korszak
- Az 1956-os forradalom
- A Kádár-korszak; reformkísérletek a Kádár-korszakban
- Rendszerváltás Magyarországon; a polgári demokratikus rendszer
- Szociológiai, gazdasági és politikai nehézségek a rendszerváltás után
- Magyarország az Európai Unióban
Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása
A történelmi tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, a figyelem megosztásának képessége és a szóbeli kifejezőkészség tökéletesítése. Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; a lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése.
Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.
A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.
ÉRTÉKELÉS
A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.
A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.
Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.
A negyedévben írt dolgozatok közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.
Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.
Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.
A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.
A tanév második felében az iskolai eseményeket rögzítő naptárból egy előre tudható időpontban a diákok írásbeli próbaérettségi vizsgát tesznek. A feladatok jellege, formája, értékelése megegyezik az érettségi vizsgával, így alkalmat nyújt a felkészülést pozitív módon befolyásoló tapasztalatgyűjtésre. A próbaérettségin szerzett érdemjegy egyenértékű két témazárójeggyel. Nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe.