CÉLOK

Célunk a történelem emelt szintű érettségi vizsgára felkészíteni a diákokat.

A XXI. századi világban való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztési irányai megegyeznek az alapcsoporttal; a kompetenciák alkalmazásának szintjével kapcsolatos elvárások azonban magasabbak.

·       a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;

·       a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;

·       az emberiség alapvető egységének, a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata;

·       a globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése;

·       az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása.

TÉMAKÖRÖK

A történelem tagozat résztvevői az alapfoglalkozáshoz képest részletesebben tanulmányozzák a XX-XXI. század történetét.

A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni; ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését; a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.

Két világháború között – „Veszedelmes viszonyok”

  • Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
  • A Tanácsköztársaság
  • A Horthy-korszak
  • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra
  • A nagy gazdasági világválság – polgári demokráciák és diktatúrák
  • A fasiszta Olaszország és a náci Németország
  • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között

A második világháború – „Genocídium”

  • Lengyelország felosztása
  • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941)
  • A szovjet-német háború
  • Az antifasiszta koalíció kialakulása
  • Háború Ázsiában
  • A totális háború
  • Fajelmélet és holocaust
  • Magyarország a második világháborúban

A közelmúlt és a jelenkor története – A hidegháború; a megosztott világ

  • A nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években
  • A Hruscsovi korszak átmeneti enyhülése
  • Fegyverkezési verseny és fegyverzetkorlátozás
  • Az Európai Unió
  • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában
  • Koalíciós korszak Magyarországon a 2. vh. után
  • A sztálini modell Magyarországon; a Rákosi-korszak
  • Az 1956-os forradalom
  • A Kádár-korszak; reformkísérletek a Kádár-korszakban
  • Rendszerváltás Magyarországon; a polgári demokratikus rendszer
  • Szociológiai, gazdasági és politikai nehézségek a rendszerváltás után
  • Magyarország az Európai Unióban
  • Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása

A történelmi tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés


TANULÓI TEVÉKENYSÉG

A tagozat tematikája, követelményrendszere az emelt szintű történelem érettségi elvárásaihoz illeszkedik. A magasabb szintű képzés egyrészt azt jelenti, hogy a tagozatosok részletesebben, bővebben foglalkoznak az adott időszakkal. A tematikai (mennyiségi) eltéréseken túl a kétféle képzés abban is különbözik, hogy a tagozatosoknak a kompetenciákat illetően is összetettebb elvárásoknak kell megfelelniük. A sikeresség feltétele, hogy képesek legyenek történelmi jelenségek önálló értelmezésére, elemzésére. Szükséges, hogy a tanulmányozott jelenségek és az elsajátított információk birtokában képesek legyenek lényegi következtetések megfogalmazására, saját vélemény kialakítására; a térben és időben eltérő jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések észlelésére. Mindebből következik, hogy optimális esetben a tagozaton egy olyan, szakmai értelemben elmélyült műhelymunka zajlik, ahol a tanári irányítást harmonikusan kiegészíti a diákok kezdeményező, kreatív közreműködése, amely mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekben megnyilvánul. A foglalkozáson való sikeres megfelelés feltételei: az órai feldolgozásban való aktív részvétel, az óráról órára történő folyamatos készülés; a korábban tanult anyagrészek automatikus felidézése és alkalmazni tudása; adott esetben a tananyag egyes részeinek vagy a kiegészítő oktatási segédanyagoknak meghatározott szempontok szerinti önálló otthoni feldolgozása, a kapcsolódó szakirodalomban a tájékozódás és kutatás képessége.

Az órai munka és a folyamatos felkészülés a tagozatos tevékenység alapfeltétele. Ennek hiányában az „emelt szint” értelmét veszti. Ezért amennyiben ez a két alkotóelem hiányosnak bizonyul, úgy a szaktanár javasolhatja a tagozat leadását, a diák alapcsoportba való visszatérését.

ÉRTÉKELÉS

A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.

Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.

A negyedévben írt dolgozatok közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.

Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.

Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.

A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.

A tanév második felében az iskolai eseményeket rögzítő naptárból egy előre tudható időpontban a diákok írásbeli próbaérettségi vizsgát tesznek. A feladatok jellege, formája, értékelése megegyezik az érettségi vizsgával, így alkalmat nyújt a felkészülést pozitív módon befolyásoló tapasztalatgyűjtésre. A próbaérettségin szerzett érdemjegy egyenértékű két témazárójeggyel. Nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe.