Poli


Boncz Bernadett

< vissza a Tanári arcképcsarnokba

Boncz Bernadett

Testkultúratanár.

Valamikor réges-régen, a Zala Megyei Kórház Szülészeti Osztályán láttam meg először a neonfényeket, aztán pár nappal később már a napvilágot is, pedig mindez egy decemberi napon történt. Zalaegerszegen éltem le életem első 18 évét, ott jártam először bölcsődébe, aztán oviba, később sporttagozatos osztályba az általános iskolába, majd egy közgazdasági szakközépiskolában szereztem érettségit.
Bár az általános iskolai felvételin nem igazán akartam számot adni tudásomról, felvettek, és a legjobb helyen kötöttem ott ki. Hamar közel kerültem a sporthoz, testnevelőtanárom, később osztályfőnököm és edzőm egy személyben a létező összes sportágat megszerettette velünk, sokan nála, az atlétika edzésen töltöttük a délutánjainkat is. Már ekkor eldöntöttem, hogy ha felnövök, testnevelőtanár leszek. Aztán családi hagyományokat követve, és mert nem volt elég önbizalmam, hogy gimibe menjek, közgazdasági/külkereskedelmi irányban tanultam tovább, mert szerettem a matekot, de azt tudtam, hogy nem egy irodában ücsörögve szeretném életem nagy részét eltölteni. Életem ezen szakaszában is minden délután edzésre jártam, rövidtávfutó voltam, fő számaim a 100 és 200 méteres síkfutás voltak, emellett összetett bajnokságokon, illetve gátfutó számokban is igyekeztem helyt állni. Legjobb eredményeimet is a Zalaegerszegi Atlétikai Club színeiben értem el csapattársaimmal közösen váltófutásban. Nagy szerelem volt ez, na!
Csak nagyon későn, az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy milyen irányban is tanuljak tovább, és egészen véletlenül kerültem a tanári pályára. Négy nagyon szuper évet töltöttem el a TF-en, ahol igazán sokat tanultam a tananyagokon kívül magamról is.
Diplomaszerzés után annyira telítve volt a szakma, hogy sajnos az ország egyik részén sem találtam állást. Mivel valamiből el kellett tartanom magam, hát szerencsét próbáltam külföldön. Másfél évig bébiszitterkedtem egy osztrák-magyar családnál, ahol két igazán klassz kis gyerkőcre vigyáztam, szerveztem a napjaikat, rengeteget játszottunk, segítettem nekik, ők pedig nekem, és mellettük még nyelviskolába is jártam. Ez is nagyon fontos és szép szakasza volt az életemnek. Mielőtt hazajöttem, kintről újra elkezdtem állást keresni, hogy kipróbáljam magam a szakmámban. Így kerültem aztán a Politechnikumba. Ez a 8. évem itt testkultúratanárként. 2010 és 2015 között a Deja Vu osztály egyik osztályfőnöke voltam.

Ez az én történetem.

bonczb[kukac]poli.hu

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár