Az Iskolatanács 2010. március 09-i ülése

EMLÉKEZTETŐ

az Iskolatanács 2010. március 9-i üléséről

Jelen voltak:

Egyetlen napirenddel foglalkoztunk az ülésen: az első félév tanulmányi eredményeivel és a nagyszámú bukás okainak tisztázásával, illetve a javulás érdekében tett lépések megismerésével. Olyan sok résztvevője volt az összejövetelnek, hogy állandó helyszínünk, a könyvtár szűkösnek bizonyult, a színháztermet kellett igénybe vennünk.

Nagy Ilona szakmai koordinátor, akit az IT kért fel az első félév értékelésére, részletesen beszámolt arról, hogyan vélekedik az iskolavezetés a helyzetről, milyen cselekvési tervet készített a változtatás érdekében, illetve milyen konkrét lépések történtek a javulás érdekében.

Beszédében a következőkre tért ki:

• A folyamatos tanulás érdekében megváltoztatott javítási rendszer (egy negyedévben két tantárgyból 1-1 dolgozatot lehet csak javítani) nem kedvezett az elégtelen dolgozatok korrigálásának – bár a korábbi tapasztalatokkal összehasonlítva nem is rosszabbodott a helyzet.
• A Politechnikumban korábban igyekeztünk elkerülni a bukást, az iskolai kudarcélmények minimalizálására törekedtünk. Ez ma is alapvető cél, de ha az alacsony, minimumkövetelményeket sem kielégítő teljesítmény mögött „programszerű” nem-tanulást tapasztalunk, akkor elégtelent kell adni.
• Mivel a félévi bizonyítvány tájékoztató jellegű, jelzésértékű, a semmit fel nem mutató diákokat ekkor kell figyelmeztetni hozzáállásuk megváltoztatására, hogy a tanév végéig még javíthassanak.
• A statisztikai adatokat a Koordinációs Bizottság és a Szakmai Bizottmány is több alkalommal körültekintően elemezte, és többféle tényezőt talált az eredménytelenség okait kutatva:
  – a hiányzások és a bukások száma összefügg (vagyis akik elégtelent kaptak félévkor, azok sok esetben nagyon sokat is hiányoznak az iskolából);
  – a felsőbb évfolyamokon több a bukás, ahol több és nehezebb a tananyag, nagyobbak az elvárások.
• A Politechnikumban rendszeres az óralátogatás. Most elsősorban azokban az osztályokban, azokon az órákon hospitál a szakmai vezetés és/vagy az osztályfőnök, ahol kirívó probléma észlelhető a tanulmányi munkában, az eredményekben, a csoport magatartásában. A látogatásokat mindig a tapasztaltak megbeszélése és a szükséges változtatások megfogalmazása követi.
  Már mutatkoznak eredmények a jelenlévők órai viselkedésében, a gyerekek hozzáállásában, a szülői közreműködés erősödésében, az órák változatosabbá tételében módszertani szempontból.
• A legtöbb elégtelennel a 12. és a 10. évfolyam osztályai zárták a félévet. Ezekben az osztályokban „válságstábot” hívott össze a szakmai vezetés és az osztályfőnök. A megbeszéléseken jelen voltak az érintett diákok, az ő szüleik és a szaktanárok, és közösen kellett megfogalmazniuk, miben tudnak, miben hajlandók változtatni. E megállapodások, szerződések folyamatos nyomon követése, a végrehajtás rendszeres ellenőrzése is része a megújulásnak.
• Nagyon sok beszélgetés zajlott különféle körökben. Ezeken az oknyomozó eszmecseréken hangzott el a diákok szájából, hogy:
  – a Politechnikumban nincs helye a félelemnek – ez pozitív, de sokan csak akkor tanul(ná)nak, ha félnének a számonkérésektől;
  – csak az elit-gimnáziumokban veszik komolyabban a tanulást, a többi iskolában hasonló a helyzet;
  – nem nagyobb az iskolai fegyelem más iskolákban sem, a politechnikumi helyzet nem kirívó, nem sajátos ebből a szempontból sem;
  – a tanuló diákok belső motiváltságukat követik, nem a külső kényszer hatására teljesítenek – a Politechnikum abban segít nekik, hogy felépítsék ezt a belső motivációt;
  – értékes a Politechnikum tanulás melletti programkínálata és a diákok személyes fejlődésében nyújtott támogatása.
• A tervekről szólva elhangzott, hogy
  – folytatódnak a problémákra fókuszáló hospitálások;
  – a beindult és támogatott önkéntes tutori rendszer lehet pozitív hatással a tanulmányi eredményekre;
  – további megbeszélésekre van szükség diákokkal, tanárokkal, szülőkkel egyaránt;
  – a korrepetálások a jövőben is rendelkezésre állnak a rászorulóknak;
  – a változatos órai munka eredményessége érdekében a tevékenység típusához illő ülésrend kialakítása szükséges, ami a szaktanár kompetenciája.

Marosvári Péter, a matematika munkacsoport vezetője elmondta, hogy sok bukás volt matematikából, de ez a szám nem ugrott meg a korábbi évek statisztikájához képest. Ami szembeötlő, az a 10 darab matematika elégtelen az érettségi előtt álló 49 tanuló félévi értesítőjében. A munkacsoport idén is ugyanúgy járt el, mint korábban:
– értesítette novemberben a bukásveszélyről az érintetteket;
– a rendszeres korrepetálás mindenki számára biztosítva volt/van;
– a szaktanárok rendelkezésre álltak a fogadóórákon, bár a nehézségekkel küszködő diákok szülei közül igen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel.

Péterfi Pál Balázs, az informatika munkacsoport vezetője tovább árnyalta a statisztikai adatok összefüggéseit, illetve hangsúlyozta, hogy a gépírás értékelése automatikus, a gépíró program lépésről lépésre tájékoztat arról, ki hogyan áll e készség elsajátításában.

A részletes beszámolók után következtek a hozzászólások. Mindhárom oldal hallatta hangját, igen eltérően látva a problémákat és a megoldásokat. Volt közöttük megértő, számonkérő, szigorú, elnéző, kritikus, megengedő, kétségbeesett, megnyugvást találó, tárgyilagos, személyes. A végtelennek ígérkező diskurzusnak a levezető elnök határozottsága szabott határt.

Az áprilisi IT-ülés tizenharmadikán lesz.

Budapest, 2010. március 10.

Kalina Yvette, Nagy Ilona