Mindenki tehetséges valamiben!

Egyre gyakrabban hallani a médiában a tehetségről, a tehetséggondozásról. Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Kit  nevezünk tehetségnek? Ki is a tehetséges diák? Vajon minek köszönhető, hogy valaki tehetséges?

Nagyon nehéz meghatározni a tehetség fogalmát, hiszen több száz meghatározása, több száz modellje ismert. Különböző nézetek és különböző megközelítések más-más lényegi dolgot emelnek ki.

Az biztos, hogy a tehetség fogalma a társadalom és a kultúra igényei, elvárásai alapján időről időre változik.

Vajon Newton tehetséges lett volna az informatika területén? Galileit tehetséges csillagásznak, fizikusnak gondolták a kortársai? Einsteint tehetségesnek találták volna iskolai tanárai?

 

Egy kis tehetségtörténet…

A civilizáció kezdetén isteni eredetűnek tekintették a kiemelkedő teljesítményeket. A középkorban ezzel ellentétben ördöginek, boszorkányosnak tartották  a tudást. Majd később a zseniket elismerték, de gyakran csapásnak tekintették a kivételes adottságokat. Csak a XIX. században alakult ki a „suparman” tehetségkép. A „tehetséges ember”, a zseni fogalma azt jelentette, hogy az ilyen emberek átlagon felüli képességekkel és személyiségjegyekkel rendelkező művészek, tudósok, sportolók, akik rendkívüli teljesítményekre képesek. Ma is megtalálhatók a tehetségesek gyakran leírt jellemzői között a kiemelkedő képesség, a szaktudás. Az újabb tehetségmeghatározások között azonban már szerepel a kíváncsiság, a rugalmas gondolkodás, az alkotóerő, a belső hajtóerő, a hit abban, hogy valami kiválót tud alkotni.

„Melyek lehetnek a közös tulajdonságok az olyan fenomének személyiségéban,  mint Mozart, Freud vagy Virginia Woolf. A “különleges képesség” mint elszigetelt tulajdonság önmagában nem lehetne odaítélhető bárkinek;  a “rendkívüliség” az egyén és működési területe közti kölcsönhatás eredményeként jön létre, sőt részben annak a kölcsönhatásnak az eredményeként, amelyben mások értékelik a kérdéses teljesítményt és azt valóban különlegesnek ismerik el.”

(Susan Greenfield agykutató összefoglalása az Identitás a XXI- században c. könyvéből)

 

Mi tehát a cél? Megtalálni ezeket a működési területeket, és biztosítani azt a környezetet, amelyben mások értékelik az adott teljesítményt!