Az Iskolatanács 2011. április 5-i ülése

Emlékeztető

az Iskolatanács 2011. április 5-i üléséről

 

Jelen voltak:

 

Osztályok	Diákok	Szülők
JOKER	–	–
L-ME	–	Horváth Anna
NOVA	–	–
Déjà vu	Takács Márton	Kocsis Anikó
HaRibó	–	Szántó Katalin
MannA	–	Dede Katalin
Fibonacci	Hasznos Bertalan	Philipp Tibor
Hoppá	–	–
ZOÉ	–	Kisberk Mária
CLASS	–	Macudzinski Gabriella
NEON	Trafikant András	Halmos Júlia
Poligon	–	–
ADSL	Pivarnyik Balázs	–
Színe-JáVa	Vándor Zsófia	Farkas Éva
TiBor	Molnár Péter Miklós	Bartokné S. Tóth Krisztina
GamMa	–	–
Non-stop	–	–
Pokoli 13	–
Polinézia	–
PoliFoM	–
Tanerők	Diósi Alojzia, Hartmann Ibolya, Jakab Judit, Szász Kata

 

Napirend:

1. Az iskolai késések (az okok feltárása; ötletroham a késések elleni küzdelemmel kapcsolatban)

2. Az új dohányzási szabályozás tapasztalatai

3. Az Évfolyam diákja díj integrálása a Sorolóba

4. Tájékoztatás a tutoriális rendszer működéséről

5. A diákönkormányzat létjogosultsága

6. Az iskolai bonrendszer

 

Levezető elnök: Philipp Tibor és Dede Kata szülők

 

1. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy iskolai szinten csökkentek az igazolatlan mulasztások a tavalyi év első félévéhez képest, és a tanulmányi átlag is javult. Ugyanakkor megállapítható, hogy a nyolcadik és a tizedik évfolyam gyengébb eredményt ért el az előző évhez képest, és közülük két osztály igazolatlan mulasztásainak száma növekedett. (Arra az ímélben feltett kérdésre, hogy az osztályfőnökök mikben látják a késések okait, és milyen intézkedéseket tettek a csökkentésükre, továbbá a tanulmányi eredmény javítására, csak a NEON-ból jött tartalmas írásbeli válasz.) A statisztikai eredmények alapján úgy látjuk, nincs szükség beavatkozásra.

Hozzászólások a kérdéssel kapcsolatban:

• Az igazolatlan órák száma bár kapcsolatba hozható a késésekkel, de a kettő mégsem azonosítható, hiszen az AROMO a késéseket 45 percenként egy-egy igazolatlan órává váltja, és nem részletezi, hány késésből jött ez össze. Az igazolatlan órák apadó száma nem jelenti feltétlenül azt, hogy kevesebb lett a késés. És a pontatlanul érkezők nagyon megzavarhatják az osztályokban folyó munkát.

• Azokban az osztályokban, ahol nem megfelelő az együttműködés a pedagógus és a tanulók között, a statisztikai eredmény is rosszabb.
• Amióta a pedagógiai koordinátor havonta kéri a késések/igazolatlan hiányzások kimutatását, az osztályfőnökök jobban odafigyelnek az igazolásokra, a veszélyhelyzetbe kerülő diákokra.
• Néhány osztályban egy-egy (bizonytalan státuszú) tanuló kiemelkedően magas igazolatlan mulasztása rontja az osztály összképét.
• Lehet kínos a késés. A tanár szemrehányó tekintete, esetleg a tantárggyal kapcsolatban kapott feladat lehet visszatartó erejű.
• Van olyan osztály, ahol a bérlet elvesztése eredményezte a késések csökkenését.
• Ajánlott a tanárok tapasztalatcseréje a késések visszaszorítása érdekében.

2. Az új dohányzási szabályozás tapasztalatai –a megfogalmazott célok tekintetében – összességükben kedvezőek: javult a vécék állapota és az iskola környékének arculata. (A teljes füstmentesség elérése, mindenki leszoktatása, elterelése nem volt a projekt zászlajára írva.)

Az épület előtti dohányzás szinte teljesen eltűnt, a nagy többség tiszteletben tartja a korlátozást. A mellékhelyiségekben is kedvezőbb állapotokat lehet megfigyelni. Az udvaron viszont felemás a helyzet: a kijelölt határokat többen átlépik. A strigulák igen nagyon megszaporodtak, és már az első bírósági tárgyalást is meg kellett tartani ez ügyben.

A dohányzó diákok nevében elhangzott, hogy túl kicsi a kijelölt terület. A dohányzókártyával rendelkezők gyakran elküldik az ifjabbakat, de sajnos vannak rendszeresen visszatérők. A szülők értesítése – mint büntetési fokozat – sokak esetében hatástalan.

 

3. Az Évfolyam diákja díj integrálását a Sorolóba egy ad hoc bizottság dolgozta ki. Kiindulópontjuk a Soroló egyéni értékelése volt. Húsz pontot javasolnak adni minden évfolyam legtöbb szavazatot kapó diákjának. Tervük szerint a voksolás kétkörös lenne: először bárki bárkit jelölhetne évfolyamonként, majd kb. egy hét múlva a legtöbb szavazatot kapó (60 főnél népesebb évfolyam esetén) öt illetve (legfeljebb 59 fős évfolyamban) három jelölt között dőlne el, kiket tartanak az évfolyamok a legsikeresebbeknek. A két forduló között a jelöltek akár kampányolhatnak is. A szavazásokra a végzősösnél még áprilisban kerül sor, a fiatalabbaknál pedig májusban. Az egész procedúrát Hartmann Ibolya irányítja a diák IT-tagok közreműködésével.

Az előterjesztés után az IT úgy döntött (15 igennel), hogy már ebben az évben bevezeti az Évfolyam diákja díj integrálását a Sorolóba.

Az előterjesztésben szereplő húsz pont helyett tíz pontban határozta meg a testület a népszerűségi szavazás eredményének érvényesítését (10 igen, 8 nem, 9 tartózkodás). A kétfordulós szavazást pedig 21 igennel hagyta jóvá az IT.

 

4. A tutoriális rendszer működéséről Nádasdi Zsuzsa tájékoztatta Ibolyát, aki ezeket az információkat adta tovább. A tutoriális rendszer a tehetséggondozási pályázat része lett, ezért idén Nádasdi Zsuzsa és koordinátorként Csürke Ibolya felügyelik. A tanév első felében nem működött a rendszer, de a második félévre feltámadt haló poraiból. 24 tutor ajánlotta fel segítségét. Jelenleg öt működő tanulópárról lehet tudni, és négy függő kapcsolatról. Sajnos kevesen élnek a lehetőséggel, és mivel a rendszer az önkéntességen alapszik, nem lehet erőltetni a segítség elfogadását. Nagyobb nyilvánossággal talán eredményesebbé lehetne tenni, hiszen vannak példák, amelyek a közös tanulás hatékonyságát bizonyítják (pl. a kisérettségire való készülés).

 

5. A politechnikumi diákönkormányzatról Pivarnyik Balázs beszélt. Kiemelte, hogy a Politechnikum szelleme hiábavalóvá teszi a DÖK létezését – ez a tavaly megválasztott és azóta is érvényes mandátummal rendelkező tagok hozzáállásán is érződik. (Nem válaszoltak Balázs e tárgyban történt megkeresésére.) Úgy véli, hogy ha lenne probléma, működne a szervezet. A törvény azt írja elő, hogy az iskolának csak a feltételeket kell biztosítania, és ez a Politechnikumban megvan. Balázs elvállalta, hogy a diák IT-tagokat is kifaggatja a DÖK esetleges funkcióiról.

Több IT-tag az elhangzottak ellenére úgy véli, hogy fontos az érdekképviselet szervezett létezése, legitimált SzMSz-szel, tudható jogkörrel, meghatározott mandátummal, hogy a jövőben felmerülő esetleges gondokat kezelhesse.

 

6. Az iskolai bonrendszerrel kapcsolatos szülői felvetéseket Philipp Tibor hozta az IT elé. Elmondta, hogy volt, aki nehezményezte a nemrégiben bevezetett bonrendszert, illetve volt, aki kifogásolta létrejöttének módját. A rendszer szándékával senkinek nem volt problémája. Más vélemények alapján nem ilyen módon, illetve más mértékben kellene az érdekeltséget kifejezni, továbbá volt, aki úgy vélte, hogy komoly pénzforrások kerülhetnek emiatt megmozgatásra, és ezt a pénzt talán inkább a tandíjak csökkentésére, de legalább a szinten tartására kellene fordítani. Megint mások szerint ilyen intézkedést a szülők megkérdezése, hozzájárulása nélkül nem szabadott volna meghozni a Politechnikumban.

A napirendi pont körül kialakult vitát az ülést vezető – idő hiányában – berekesztette. A felvetés későbbi tárgyalásáról nem született döntés.

 

A következő – 2011. május 10-i – összejövetelen a diákok töltik be a levezető elnöki szerepkört.

 

2011. április 6.

Jakab Judit, jegyző