Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola

Jó gyakorlatok

PROBLÉMA ALAPÚ TERMÉSZETTUDOMÁNY TANULÁS

Kapcsolattartó: Diósi Alojzia ügyvezető koordinátor (lulu[kukac]poli.hu)

Célcsoport:

A 12-18 éves korosztály

Célok:

A probléma alapú tanulási módszerek alkalmazásának alapvető célja, hogy:

– minél több tanuló számára elérhetővé tegye a a természettudományos műveltséget,

– szerettesse meg a természettudományokat,

– hozza közelebb a természettudományos alapismereteket,

– mutassa meg az élet minden területén sikerrel alkalmazható természettudományos gondolkodás sajátosságait,

– fejlessze az ezek alkalmazásához szükséges kompetenciákat.

Bevezetése olyan iskolákban, pedagógusi kollektívákban ajánlható különösen, ahol a heterogén csoportokban való tanítás, a célokhoz rendelt rugalmas csoportszervezési formák alkalmazása, a korszerű pedagógiai technikák felhasználása a helyi pedagógiai kultúra része.

Jó gyakorlatként nem a teljes természettudományos pedagógiai rendszerünket, hanem csak annak az egységes tantárgyi formától független, probléma alapú természettudomány tanulási módszerét és az ehhez kapcsolódó általános pedagógiai elveket, eszközöket mutatjuk be.

Kompetenciák:

A természetttumányos és műszaki kompetencia fejlesztése az alapvető ismereteken túl a tudományos megismerés, gondolkodás módszereinek elsajátítását jelenti. A tényeken alapuló, a bizonyítás és a cáfolat lehetőségét magában foglaló gondolkodásmód nélkülözhetetlen a világban való eligazodáshoz. Az ismeretek gyorsuló ütemben bővülnek, változnak, és a lépéstartás csak megfelelő tanulási képességek és a tudományos gondolkodásmód birtokában lehetséges. A természettudományos műveltség fogalma egyrészt a tudományos ismeretek, másrészt a mindennapi életben is alkalmazható tudományos gondolkodásmód elsajátítását jelenti. A rugalmasan változó ismeretek birtokában az egyén váljon képessé új tudományos ismeretek megszerzésére, alkalmazására és értékelésére. A jelenségek megfigyelésére és értelmezésére a mindennapi életben is szükségünk van, így a természettudományos műveltség a gyakorlatban állandóan hasznosul. Ennek elemei a következők lehetnek: megfigyelés, osztályozás, mérés, adatkezelés, kommunikáció, következtetés, modellek és elméletek kidolgozása, előfeltevések és előrejelzések megfogalmazása. A természettudományos nevelés probléma alapú módszerét alkalmazva az általános fogalmak és elvek (a világ anyagi egysége, az anyag szerkezete, az energia és az információ, az élet és az evolúció, a megmaradási elvek stb.) elkerülhetetlenül felbukkannak. Miközben a diákok érdeklődését ráirányítja egy adott problémára, figyelembe veszi sajátos látásmódjukat és kultúrájukat, amelyben más hangsúlyok vannak, mint a felnőttek világában. A tanár szerepének egyik legfontosabb eleme, hogy a mindennapi élettapasztalokra építve az életkori, nemi és egyéni különbségeket figyelembe véve felkeltse az érdeklődést, és segítse a fogalmak kibontását.

Adaptáció:

Tantárgyi integráció vagy tantárgytömbösítés esetén jól használható a kémia, biológia és fizika tantárgyak oktatásához.

Személyi feltételek

Kémia, biológia és fizika szakos vagy szakpárosítással rendelkező szaktanár.