Irodalmi háziverseny, 2013. február

Februári forduló
Leadási határidő: 2013. március 11.

 

I. Ködlovagok – Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 12 pont
Az alábbi keresztrejtvényben a 19.-20. század fordulóján élt és alkotott művészek neve szerepel. Ha elkészült a rejtvény, akkor a kérdőjeles függőleges oszlopba került gondolattöredék szerzőjének is nézz utána! Segítségül a folytatása: „…, csak a mód más, mivel a művész gondolatát kifejezi”.
 

 

1

?

2

?

3

Í

R

Ó

K

K

É

P

Z

Ő

M

Ű

V

É

S

Z

E

K

4

?

5

?

6

?

7

?

8

?

9

?

10

?

11

?

12

?

1. Az 1861 és 1932 között élt magyar író, kritikus, műfordító a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is volt. Párizsból hazatérvén A Hét munkatársa lett de írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye a Midás király. A Giroflé és Girofla c. regénye a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.

2.A bárói családból származó festő Münchenben és Párizsban tanult. Bécsben és Beckón élt, nyaranta Nagyőrön dolgozott… Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Csavargóképei megrázóak. Ismert művei: Varjak az itatón (1878), Öreg csavargó (1880), Itatás (1880), Erdei út (1880), Kereszt alatt (1892), Ágrólszakadt (1898 után), Elesett orosz katona (1914–18), Vonuló foglyok (1914-18), Erdő széle fejfákkal (1914-18)

4. Az 1868. december 23-án született és 1912-ben meghalt újságíró a Balatoni Hírlapot szerkesztette, majd 1901-től a Pesti Napló segédszerkesztője. Írói tekintélyét A Hét című lapban közölt novelláival alapozta meg. A Hétnek pár évig szerkesztője is volt. A legnagyobb magyar stílusművészek közé tartozik. Első kötete (Füstkarikák, 1899) Mark Twain-fordításait és novelláit tartalmazta. Trivulzio szeme címmel válogatás jelent meg novelláiból.

5. A szabadkai születésű író, orvos, kritikus rajzolással és zeneszerzéssel is foglalkozott. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek.

6. Az 1863 és 1924 között élt író, drámaíró és publicista nagy hatással volt Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre. Törvénytelen gyermeke Hunyady Sándor. Színművei: A dada, A tanítónő, A medikus.

7. 1884-ben született és 1948-ban halt meg. Építész, iparművész, grafikus, könyvillusztrátor, műegyetemi tanár volt. Néhány megvalósult budapesti épülete: XIV., Stefánia u. 63/c art déco stílusú lakóház, Stefánia u. 65. neobarokk lakóház, VII., Rákóczi út 72-76. Magyar Divatcsarnok, több II. kerületi lakóház, V., Kossuth Lajos tér 13-15. Az Elysée kávéház, III., Nyugati tér 5. Vígszínház kávéház kialakítása (elpusztult), II., Margit krt. 55. „ÁTRIUMHÁZ”, (lakások, irodák, filmszínház.), XIII., Nővér u. 15-17. (ma Németh László Gimnázium) Tusrajzai A nagy szonáta című kötetben szerepelnek.

8.Költő, újságíró, 1890-től A Hét című folyóirat főszerkesztője. Első sikerét 1875-ben aratta Simon Judit című balladájával. Költeményeinek 1897-es díszkiadását több nagybányai festő (Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Hollósy Simon) illusztrálta.

9. Bermann Adolfként született 1867-ban, és 1942-ben halt meg. Publicista volt. Írói pályáját sógora, Kiss József költő mellett A Hét című folyóiratnál kezdte. Munkatársa volt a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, és Az Újság c. lapoknak. Regényeiben megjelenítette a budapesti zsidó polgárság asszimilációs folyamatát. Regényei: Budapest (1901); Ki a gettóból (1911).

10. Festő, grafikus, illusztrátor. 1888 és 1954 között élt. Hollósy Simon tanítványa volt. Pályájára döntő hatást gyakorolt Gulácsy Lajos. A Divina Commediához és a Nagyidai cigányokhoz készített illusztrációi ismertek.

11. Az 1876 és1932 között élt újságíró, esszéista munkatársa volt a Budapesti Naplónak, A Hétnek, a Figyelőnek, a Nyugatnak. Kosztolányi Dezső „az új magyar irodalom utászának” nevezte. Számos novellája közül a legszebbek: a „Bábsütő” és a „Rózsaszínű hó”. Korai stílusa az expresszionizmushoz és szimbolizmushoz egyaránt közel áll, de a Nyugat-nemzedék nagy művészei, Csáth Géza és Móricz Zsigmond is tisztelettel tekintettek fel rá.

12. Az 1874 és 1915 között élt magyar író, újságíró, szabadkőműves neves lószakértő is volt. Mikszáthon keresztül kapcsolódik a magyar elbeszélő hagyományokhoz, igazi értékei novelláiban találhatók. Regényei: a Doktor Pogány (1902), A leányvári boszorkány (1904), A kertelő agár (1907) Az aranypolgár (1908), Vándormadár (1909), Egy barátságos ház története (1911).
 

II. Összekeveredtek a szavak a zenei témájú címekben. Írd le a helyes címeket! 12 pont
Ambrus Zoltán: Kultúra árnyéktánccal
Bródy Sándor: A fagottista
Cholnoky László: Megjöttek a zenészek
Csáth Géza: Az orgonista
Ignotus: Változatok gordonkára (Cellon)
Kemény Simon: Szonáta a G-húron
Kóbor Tamás: Filippo, a brácsás
Lovik Károly: A városi dudások
Lovik Károly: Füzértánc
Szini Gyula: A hegedűkirály
Kozma Lajos: A nagy fantázia
Nagy Sándor: Szonátarajz
 

III. Nagy Sándor kivételével mindegyik fenti alkotó képét megtalálod az alábbi portrék között. Írd le soronként a fotókhoz tartozó neveket (az utolsó grafika kivételével)! 10 pont

 

IV. A 19. század utolsó éveiben barátilag is támogatta egymást a magyar irodalom és a képzőművészet. Ki kivel állt kapcsolatban az alábbiak közül? Kösd össze az összetartozókat! 6 pont

Írók: Bródy Sándor , Cholnoky Viktor, Justh Zsigmond 

Festők: Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Réti István