Az “Ábel a nagyvárosban” program dokumentumai
NTP-TSZT-MPA-12-030
„ÁBEL A NAGYVÁROSBAN” városismereti szaktábor 2013. 10. 21 – 2013. 10. 26.
2013 júniusában a Közgazdasági Politechnikum hetedikes Guru osztályával az NTP-TSZT-12-P-006 „Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne” – pályázat keretében Sepsiszentgyörgyre utaztunk, és az ottani Mikes Líceum kilencedikes diákjaival együtt megvalósítottunk egy művészeti projektet. Jelen pályázatban alkalmunk nyílott arra, hogy viszonozzuk akkori partnereink vendégszeretetét, és egy újabb nagyszabású projektet hozzunk létre. Ennek kapcsán nemcsak a jelen kor Budapestjét mutattuk meg az erdélyieknek, hanem velük együtt több évszázad magyar történelmét tártuk és dolgoztuk föl a főváros nevezetességeit bebarangolva.
Előzetes feladatként a Politechnikum érintett – immár nyolcadikos – diákjai felkészültek Budapest leghíresebb épületeinek történetéből. Egyénenként általában két-három múzeum, kastély, palota vagy lakóház múltját kutatták föl, különösen koncentrálva azokra az információkra, amik nem pusztán száraz adatok, hanem valóban érdekesek lehetnek a tizenévesek számára.
Bármerre jártunk a városban a projekthéten, mindig volt valaki, aki néhány izgalmas anekdotát is el tudott mesélni az adott helyszínekről. Így élményszerűen ismerhették meg a gyerekek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, az Iparművészeti Múzeumot, az MTA székházát, az Országos Széchényi Könyvtárat, József Attila szülőházát, a Gresham-palotát, a Hősök terét (a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal), a Nemzeti Színházat, a Nemzeti Múzeumot, a középkori városfalat és Városkaput, a Margitszigetet, a Budai Várat (pl. a Sándor-palotával, a Halászbástyával, a Mátyás-templommal stb.), a Mezőgazdasági Múzeumot és a városligeti Vajdahunyadvárat, a Műjégpályát, a Molnár János-barlangot, Gül baba türbéjét, Veli bej fürdőjét, a Központi Vásárcsarnokot, a Művészetek Palotáját, a Széchenyi fürdőt, a Clark Ádám teret és a budapesti hidakat.
A legelső nap a mai Pesté és Budáé volt a főszerep. A frissen érkezett csoportnak ekkor még leginkább arra volt szüksége, hogy a jelenkor fővárosát ismerje meg minél jobban, tömegközlekedésével és kortárs kultúrájával együtt. Délután megalakítottuk a vegyes csoportokat, amelyek egy-egy korszak részletes feldolgozását vállalták a következő napokra.
Október 22-én, a második napon az Aquincumi Múzeumban töltöttük a nap nagy részét. Megtekintettük a kiállítást, és kétféle múzeumpedagógiai foglalkozáson is részt vettünk. Gipszből ókori fibulákat készítettünk, és felpróbálhattuk a Római Birodalom jellegzetes ruháit. Látványos számítógépes animációkkal éppúgy játszhattunk a virtuális teremben, mint az ókori Pannónia valós játékaival a „korabeli” szabadtéri játszótéren. Kiraktunk egy mozaikképet, sőt, a korszakról meglévő tudásunkat is próbára tehettük.
A Margitszigeten már a középkor történelmének nyomait kerestük, Szent Margit kolostorának romjainál felidéztük a múlt ide vonatkozó eseményeit.
Szerdán a Budapesti Történeti Múzeumot jártuk végig, elsősorban a középkori és a reneszánsz kultúrára koncentrálva. A tárlatvezetést itt is múzeumpedagógiai foglalkozás követte. Most Mátyás udvarának öltözetében roptunk el néhány korhű reneszánsz táncot. A középkori Budai Vár hajdani kódexekből kimásolt ábrázolásait összevetettük a mostani állapottal, sőt még a régészet módszertanába is bepillantást nyerhettünk. A délután a török megszállás 150 évéről szólt, néhány jellegzetes török épületet (és az ezekhez kapcsolódó történeteket) ismerve meg. A nap fénypontja a Veli bej fürdő kipróbálása volt.
24-én délelőtt a Nemzeti Múzeum termei közül néztük meg azokat, amelyek a XIX. századról szóltak. A gyerekek kutatólapokkal tájékozódtak, és minden csoportnak fel kellett készülnie egy-egy terem részletes és élményszerű bemutatására. Az Andrássy úton a múltat idézve a XIX. század elejétől eljutottunk egészen a Millenniumig, ténylegesen pedig a Hősök terén álló emlékműig, sőt késő estére az Aréna Mozi IMAX-terme már a jelent is meghaladva a jövőbe repített minket (Gravitáció).
Pénteken József Attila Gát utcai szülőházának megkoszorúzása után nem kevesebb dolgunk volt, mint az öt nap kutatásait csoportonként egy-egy színvonalas prezentációba rendezni, és ezen kívül létrehozni minden témában egy kreatív alkotást, plusz az egész héten videózott jeleneteket megvágni, és egy kerek kisfilmmé formálni. Egész nap megfeszített tempóban dolgoztunk, így aztán létrejött az öt powerpointos prezentáció, valamint a következő alkotások: egy ókori gladiátor hatalmas rajza, egy középkori kódex kézbe vehető példánya, Gül baba óriási festménye, a „Mai Hősök” terének szoborterve, illetve egy hírlap, mely a Szabadságharc eseményeiről tudósít.
A sok-sok „szárazföldi” bandukolást ezen a napon egy közös hajózás is színesítette: a menetrend szerint járó BKV-hajóval a Dunán átszelhettük egész Budapestet, így jutva el vendégeink szálláshelyére, az újpesti Fortuna hajószállóra, ahol egy hangulatos búcsúesttel ünnepeltük meg a sikeresen megvalósult programunkat.
A legutolsó napra már csak a Parlament megtekintése maradt, mint az egész heti munkánk „megkoronázása”.
Prezentációk:
Képes beszámolók:
Képgaléria
