Poli


Az Iskolatanács 2013. december 10-i ülése

Emlékeztető

az Iskolatanács 2013. december 10-i üléséről

 

Jelen voltak:

 

Osztályok

Diákok

Szülők

MárkA

Kunert Mandula

Maszk

Borbély Csaba

Guru

MáGia

DolcEVita

Mészáros Andrea

SZ-es

ZÓNA

Csókási Dóra

Fekete Klára

JOKER

Balázs Magdolna

VaGabond

Mentler Gyula

CarpediM

Farkas Balázs

L-ME

Gara Mária

NOVA

Déjà vu

HaRibó

MannA

Fibonacci

Hoppá

ZOÉ

Csontos Éva

Tanerők

Diósi Alojzia, Fancsaliné Nagy Marianna, Gáti Emese, Hartmann Ibolya, Jakab Judit, Szász Kata

Vendégek

Borbáth Katalin iskolapszichológus

 

Levezető elnök Gara Mária és Hartmann Ibolya

 

Napirendi pontok:

1. Az EMK (ErőszakMentes Kommunikáció) bemutatása, tanításának lehetőségei

2. Egyéb – néhány IT tag – az utóbbi hetekben történt – lemondásának okai, reagálás a lemondó levelekre

 

2. Hartmann Ibolya az IT-tagságról való lemondásokkal összefüggésben vázolta a tavalyi év felelősségteljes munkálatait, az ehhez kapcsolódó vitákat. (A megújult dokumentumokat június 6-án hagyta jóvá az Emberi Erőforrások Minisztériuma.) Nem sokkal e sikerek után a tantestület úgy vélte, hogy a már 2010-ben felvetett szervezeti racionalizálásba bele kell fogni. A működés újragondolását a tanárok többsége külső segítség bevonásával tartotta helyesnek. Sajnálatos módon erről a döntésről nem kapott időben tájékoztatást az IT, és ezt a tagok közül többen nehezményezték. Az öt éve a tagsághoz tartozó, szinte valamennyi ülésen megjelenő, rendkívül aktív, most lemondó társunk úgy vélte, hogy csorbultak az IT demokratikus alapelvei, így képviselőként nem tudja vállalni a felelősséget sem. Meglátásait és lemondását írásban közölte a tanáccsal és a képviselt osztály szüleivel, így a helyzet árnyalása, a félreértések tisztázása, a részletek további értelmezése, a sérelmek kibeszélése elmaradt. Mindannyian nagyon sajnáljuk képviselőtársunk döntését, egy igen alapos, lelkiismeretes, felkészült, jóindulatú, segítőkész embertől kell búcsúznunk, aki állandó érdemi kontroll jelentett működésünkben.

Az ő lemondása után egy másik küldött is elköszönt a testülettől.

A harmadik búcsúzó szülő leköszönésének az a közvetlen oka, hogy gyermeke kilépett az iskolából, így nem érzi magát tovább jogosultnak az osztály képviseletére.

Mindannyian nagyon sajnáljuk a megfogyatkozást. Ibolya kéri az osztályokat, osztályfőnököket, hogy próbáljanak meg minél hamarabb új szülőket találni a megüresedett posztokra.

Mentler Gyula felhívta a figyelmet az ímélben történő levelezés veszélyeire, sokszor káros következményeire. Ígéretet tett arra, hogy az elektronikus levelezés kockázatairól, írott és íratlan szabályairól írásban tájékoztatja a tagságot.

A szervezetfejlesztéssel kapcsolatban Ibolya tájékoztatott arról, hogy már javában folynak a munkálatok. A diákokat megszólító kérdőív feldolgozása már olvasható a honlapon. A szülőknek kiküldött kérdőívre eddig csak 31 válasz érkezett. Akik fontosnak tartják a változáshoz kijelölendő helyes út megtalálását, még hozzájárulhatnak ehhez a kérdőív kitöltésével. Az interjúkészítés, helyzetértékelés folyamatosan történik. A részeredményekről, a munkálatok, irányáról, tartalmáról folyamatosan lehet tájékozódni az iskolai honlap blogjai között szereplő Szervezetfejlesztés cím alatt. (A jelszóval védett bejegyzésekhez mindenki hozzáférhet a levelezési listán és az osztályfőnökök által közölt jelszó segítségével.)

A téma zárásaképpen elhangzott, hogy folyamatos tájékoztatást vár az IT a szervezetfejlesztés munkálatairól.

 

1. Az EMK (ErőszakMentes /EgyüttMűködő Kommunikáció) bemutatása, tanításának lehetőségei

Gara Mária szülő tartott a témába bevezető prezentációt. Megtudtuk, hogy a megnövekedett stressz és az információdömping okozta elbizonytalanodás oldására, illetve az eredményesebb konfliktuskezelésre alkalmas az EMK módszere (kiegészítve tánccal, meditációval), segíti a tudatosságot, a jelenben levést, az önállóságot, a felelősségvállalást. Mária úgy látja, hogy a Politechnikumban elfogadott partneri nevelés (a hatalmi neveléssel szemben) alkalmassá teheti az iskolát e konfliktuskezelő képesség fejlesztésére. A hallgatóság között akadtak lelkes támogatók, kíváncsiak és pesszimistán bizakodók, sőt ellenzők is. Az EMK-val való találkozás terepei sokfélék lehetnek, szakkörként, tanórai keretben, egy vagy több tantárgy tananyagának részeként is találkozhatnának vele az iskolapolgárok, de bármiféle döntés előtt még hosszú időt el kell tölteni a kurzussal való megismerkedéssel, a kipróbálással, a hatásvizsgálattal. Felmerült Mária javaslataként valamelyik EMK tréner (Jónai Éva Hava vagy Rambala Éva, akiknek nagy tapasztalatuk van az EMK oktatásában mind felnőtteknek, mind iskolákban) meghívása az iskolai egészségnapra/tolerancia napra. Mivel Borbáth Katalin, az iskola pszichológusa is részt vett korábban EMK-tréningen, ő vállalta, hogy ír a nyilvánosságnak egy ismeretterjesztő cikket erről a módszerről, sőt hosszabb távon az érdeklődőknek szívesen tart foglalkozásokat is ezzel kapcsolatban.

A tájékozódást segítő ajánlott filmforrások:

a) Tóth Ildikó: Erőszakmentes – együttműködő – kommunikáció 1, 2.:

b) Hoffer Éva: Erőszakmentes kommunikáció (EMK):

c) Marshall Rosenberg négyrészes előadássorozata magyar felirattal:

 

Legközelebb 2014. január 14-én fél 5-kor találkozunk a könyvtárban, amikor a tanároké lesz az irányítási és jegyzőkönyvezési szerep.

 

2013. december 13.

Gara Mária és Jakab Judit jegyzők


Melléklet

Az erőszakmentes kommunikáció (EMK)

avagy

Miért tanuljunk erőszakmentesen kommunikálni?

 

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az erőszakmentes kifejezés nem egyenlő a gyengeséggel, nem önfeladó, megadó kommunikációról van szó. Sokkal inkább indulatmentességet, semlegesen derűs érzelmi állapotból történő viszonyulást, kommunikációs készséget jelent a másik ember felé. Amilyen szimplán hangzik, olyan nehéz lehet megvalósítani, hogy elengedjük az indulatainkat, érzéseinket, ne hagyjuk, hogy uralkodjanak rajtunk, sodorjanak bennünket ide-oda.

Az erőszakmentes kommunikáció a nemzetközi diplomáciában, politikai küzdelmekben, iskolai, vállalati helyzetekben is bizonyítottan működő kommunikációs forma, amely az empátiás képességünk magas szintű, verbálisan is hitelesen megfogalmazódó technikáját, már-már filozófiát jelent.

Az erőszakmentes − vagy másképpen együttműködő − kommunikáció a Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter–pszichológus által kifejlesztett módszer, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjanak kommunikálni egymással. Ez a lenyűgözően egyszerű kommunikációs technika négy fő lépésre épül. De mielőtt erre rátérnénk, fussuk át a filozófiai alapokat.

Rosenberg lényegben azt feltételezi tanításában − a humanisztikus pszichológia elméletéből és filozófiájából kiindulva, mely az EMK filozófiai alapja −, hogy minden emberi kommunikáció célja az egyén szükségleteinek kifejezésére irányul, beleértve az agressziót is. Miután feltételezzük, hogy minden individuum külön entitás, egy külön világ, ezért meg kell ismernünk egymást ahhoz, hogy megértsük. Ehhez a megértéshez vannak közös pszichés alapjaink. Azt ugyanis már az általános pszichológiai kutatások is felismerték, hogy az emberi faj alapérzelmei és ennek nem-szóbeli kifejezése mindenkiben közös. Vagyis a világon mindenhol ugyanolyan arckifejezés jelzi az örömöt, undort, meglepetést, szomorúságot, félelmet.

A Maslow-i szükségletpiramis elméletét kibővítve Rosenberg feltételezi, hogy minden ember nyelvileg is jól körülhatárolható közös szükségletkészlettel rendelkezik. Ha ezeket az alapvető emberi szükségleteinket megismerhetnénk és néven neveznénk, sokkal egyértelműbben kommunikálhatnánk. Az aktuális állapotainkat pontosan kifejezve és a másik által megértve/megismerve nem lenne annyi félreértés és ebből adódóan annyi konfliktus az egyének és kisebb-nagyobb csoportjaik között − akár családi, akár társadalmi csoportokról legyen is szó.

A hétköznapokban nagyon sokszor félreérthetően, pontatlanul fogalmazunk, nyelvileg nem fejezzük ki egyértelműen mondandónk különböző elemeit, ezért verbális érintkezéseinknek gyakran félreértés, konfliktus a következménye.

Rosenberg szerint, ha sikerül egy olyan technikát (az EMK-t) alkalmaznunk, ami minimalizálja a kommunikációnk során a félreértéseket, csökkenthetjük az egyén és a társadalom szintjén is a konfliktusainkat. (Az EMK-módszer alkalmazásának nem feltétele, hogy a kommunikációs partner is tudjon és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni.)

 

Az EMK-zsargonban az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt, meglehetősen indulattal teli sakálnyelvvel.

Az EMK-t alkalmazva tudatosan törekszünk rá, hogy derűs, optimista nyitottsággal lépjünk kapcsolatba azokkal, akikkel aznap dolgunk van. Célunk, hogy effajta, az EMK szimbolikus állatára jellemző „zsiráf” állapotba kerüljünk.

Ha már benne vagyunk az empatikus nyitottság állapotában, jön a következő nehézség, hiszen – miután nem könnyen érjük el mi sem ezt az állapotot − sorra olyan emberekkel hozhat össze a munkánk, a családi életünk, a véletlen, akiket épp valamilyen indulat fűt.

Az indulat okai különbözőek lehetnek, ami közös, hogy ebben az állapotban az EMK szóhasználatával úgynevezett sakál kommunikációban beszélünk: vagyis vádolunk, morális ítéleteket hozunk, kivetítjük saját állapotainkat másokra, azaz összemossuk érzéseinket, ítéleteinket, szükségleteinket, megfigyeléseinket, és azt is, hogy mindezek tőlünk vagy a másiktól erednek.

Tovább használva a zsiráf metaforát, azt mondhatjuk, hogy „zsiráf szemléletmóddal” közelítünk az élet jelenségeihez. A szavannák életére felülről rátekintő zsiráf okos lassúságával, kérődző, a részleteket megemésztő természetével válunk hasonlatossá akkor, amikor indulatmentesítjük magunkat. Továbbá már tudatosan igyekszünk felismerni, szétdarabolni részeire és szavakba foglalni saját állapotunkat, és emellett határozott szándékkal nyújtunk empátiás figyelmet a másik jelzéseinek, állapotának.

Az empátia indulatmentes, együttérző, koncentrált figyelmi állapotot jelent. Ha ezt az indulatmentességet létre tudtuk hozni, onnan már csak egy lépés, hogy belül kiüresített, vagyis a külső hatások semleges, nem ítélkező befogadására kész állapotba kerüljünk. Más szavakkal empatikus nyitottságot éljünk át a többiek iránt.

EMK-val kommunikálni sok tiszteletadást, figyelemadást, egyszóval empátiát követel. Az empátia törvénye: „Ne csak tégy, mondj valamit, légy is jelen.”

Az empátiás figyelem nem egyenlő a szimpátiával. A jelenlét sokszor a meghallgatást jelenti, az odafigyelést a másikra. Ó, ez könnyen megy nekem − mondjuk sokszor. Valójában ilyenkor legtöbbször még nem valódi empátiás figyelmi állapotban vagyunk, mert még megtartottuk saját belső tartalmainkat. Inkább szimpátiát, hasonlóságot érzünk a másik állapotával, ilyet már mi is éreztünk, hallottunk vagy olvastunk − jut eszünkbe a másik helyzetéről. Lehet, hogy a másik első néhány mondatára valódi figyelmet szentelünk, azonban amikor rezonál bennünk valami a másik mondandójára, akár hasonló élmény vagy ellenpélda, elönt a vágy, hogy megosszuk a gondolatunkat, pusztán csak hogy segítsük, tanítsuk, vezessük a másikat. Ez is lehet hasznos, azonban ez még nem empátia, nem valódi figyelem a másikra. Az empátiás figyelem fárasztó, mert emberi természetünkből adódódik, hogy sokkal érdekesebb számunkra, ha ránk figyel a másik, és nem fordítva. Mentségünkre szóljon, hogy nem mindig sikerül az EMK-val kifejeznie magát annak sem, aki tudatosan törekszik erre. De érdemes törekedni az erőszakmentes kommunikációra, hiszen így sokkal többször elkerülhetjük a kapcsolatokat romboló agressziót.

Az agresszióról Marshall Rosenberg azt írja könyvében: „Az agresszió minden megnyilvánulása kielégítetlen igényeink tragikus kifejeződése.” Ha agresszívek vagyunk a beszédünkben, vagyis fortyogóan indulatosak, durván trágárok, hidegen cinikusak vagy metszőn kritikusak vagyunk, akkor szándékosan vagy nem, de bántunk, ártunk a szavainkkal. Ilyenkor a kapcsolatainkat, őszinte jó érzéseinket, együttműködéseinket rombolóan, a pusztítás nyelvén kommunikálunk. Ezzel szemben ellentétes hatást válthatunk, ha megtanulunk a kölcsönös jóllét nyelvén kommunikálni, bántás nélkül, mégis asszertíven (önmegvalósítóan) kifejezni a bennünk élő szükségleteket.

 

Az erőszakmentes kommunikációs technika lényege

Az EMK-nak két fókusza van: az egyik az empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együttérző odafigyelésre indítsa.

A EMK-nak négy fő alkotóeleme: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés.E lépések mindegyikére teljesen köznapi szavakkal utalunk, amelyek azonban az EMK-ban speciális tartalommal bírnak.

 

   1. lépés: A megfigyelés közlése

Az EMK első lépéseként tiszta kommunikációs helyzetet teremtünk egy „fényképszerűen” pontos megfigyelés közlésével. Erre azért van ebben a formában szükség, mert minimalizálja a felek közötti félreértés lehetőségét. Ilyenkor közöljük azt a konkrét cselekedetet, történést, amit megfigyelünk (látunk, hallunk, felidézünk vagy elképzelünk).

Semleges kifejezéseket és az én-közlés nyelvét használjuk a megfigyelésünk közlésekor − így lesz ítéletmentes a mondanivalónk. Az EMK-ban nem használható általános alany sem, mert pontatlanná, homályossá teszi a mondandónkat. Nem mondjuk, azt például, hogy „az emberek általában”, hanem tűpontos megfigyeléseinket verbálisan rögzítve kezdjük a mondanivalónkat, például így: „Amikor tegnap este azt láttam, hogy beülsz az autódba és elhajtasz anélkül, hogy tudtam volna, miért és hova mész…”

 

   2. lépés: Az érzés kifejezése

Érzelmek kifejezése − a gondolatok, feltételezések vagy következtetések helyett felvállaltan közöljük valódi érzéseinket. Ez szintén szükséges a tiszta kommunikáció alapjainak megteremtéséhez. Az önkifejezés nyelve a Gordon módszeréből megismert én-közléseket használja az érzelmek kifejezésére (a példamondat folytatása): „…szomorú lettem és bizonytalanságot éreztem….”

 

   3. lépés: A szükséglet verbalizálása

Stratégiák helyett a hiányzó vagy meglévő pillanatnyi szükségleteink határozzák meg az itt és most megjelenő pozitív vagy negatív érzelmeinket.

Szükséglet: Az EMK értelmezésében életenergia, ami érzelmeink forrása, életminőségek és értékek formájában. A pszichológiában Maslow szükségletpiramis elmélete alapján határozzuk meg az alapvető emberi szükségleteket (a példamondat továbbfolytatása): „…mert nem éreztem, hogy megvan köztünk az összetartozás, és szükségem lett volna rá, hogy tudjak a szándékaidról….”

 

   4. lépés: A kérés megfogalmazása

Az erőszakmentes kérdezés lényege, hogy érthetően kifejezzük a kéréseinket azokkal a konkrét cselekedetekkel kapcsolatban, amelyek hozzájárulhatnak a testi/lelki jóllétünkhöz.

A kérésünk nem lehet követelés, vagyis ha nem a válasz, azt is meg kell tanulnunk elfogadni.

Ezekben az esetekben az EMK technikája szerint tisztázzuk, mely körülmények között lehet a másik fél számára igenné a válasz a kérésünkre.

Néha csak egy egyszerű tisztázó kérdés a negyedik lépés annak ellenőrzésére, hogy a másik fél pontosan megértette-e, mit is akartunk kifejezni. Illetve ha meghallgattuk a másikat, akkor azt tisztázzuk, jól megetettük-e őt. Példamondat: „…Megkérhetlek, hogy legközelebb, ha elindulsz, röviden búcsúzz el tőlem?”

 

Természetesen, mint egy normál kommunikációs folyamatban, itt is felváltva beszélünk és meghallgatunk. Most a másik fél mondja a magáét, mi pedig próbáljuk EMK-s füllel hallgatva kihámozni és értelmezni, mi is a megfigyelése, mi a kapcsolódó érzése, szükséglete a másiknak, és mit kér tőlünk.

Lehet élőszóban is kipróbálni, de még nagyobb sikerrel kecsegtet, ha kezdetben írásban alkalmazzuk, gyakoroljuk az EMK nyelvét. Például egy érzelmileg is fontos, pillanatnyilag konfliktusos kapcsolatot, félreértést tisztázó e-mail írása közben hasznos lehet a négy lépés alkalmazása.

Ha elsajátítjuk az EMK módszerét, a legnehezebb emberekkel is sikerül kommunikálnunk.

Sok sikert hozzá!

 

Borbáth Katalin

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár