Poli


az Iskolatanács 2014. január 14-i ülése

Emlékeztető

az Iskolatanács 2014. január 14-i üléséről

Jelen voltak:

 

Osztályok

Diákok

Szülők

MárkA

 –

 –

Maszk

 Tőzsér Kristóf

 –

Guru

 –

Csák Zsolt

MáGia

 Rozs Barbara

 Rozs Gergely

DolcEVita

 –

 Mészáros Andrea

SZ-es

 –

 –

ZÓNA

 Csókási Dóra

 Fekete Klára

JOKER

 Füstös Viktor

 –

VaGabond

 –

 –

CarpediM

 Farkas Balázs

 –

L-ME

 –

 Gara Mária

NOVA

 –

 –

Déjà vu

 –

 –

HaRibó

 –

 –

MannA

 –

 Török Katalin

Fibonacci

 –

 –

Hoppá

 –

 Rékasiné

ZOÉ

 –

Tanerők

Diósi Alojzia, Fancsaliné Nagy Marianna, Hartmann Ibolya, Jakab Judit, Szász Kata

Vendégek

Surányi Anna munkacsoport-vezető, Kocsis Márta pedagógiai koordinátor

 

Levezető elnök elnök: Hartmann Ibolya

 

Napirendi pontok:

1. A második idegen nyelvi munkacsoport beszámolója az IT felkérése alapján – Surányi Anna

2. Változtatási javaslatok a Sorolóban – Jakab Judit

3. A Házirend megvitatása – Kocsis Márta

 

Az ülésen nem voltunk szavazatképesek, ezért feloszlottunk, majd újra összeültünk, amikor is már a jelenlevők voksainak számától függött az érvényes szavazati arány.

 

 

1. napirendünk a második idegen nyelv kínálatának kérdése volt, melyet Surányi Anna előterjesztése alapján beszéltünk meg. Erre azért került sor, mert az Iskolatanács 2013. május 21-i ülésén a következőket fogalmazta meg: „Az IT szülőtagjai felhívták a figyelmet, hogy a spanyol nyelv kérdése legalább harmadszor került az IT elé az elmúlt években, de mégsem csupán arról van szó, hogy legyen-e jövőre spanyol mint második idegen nyelv. Sokkal inkább arról, hogy meg lehet-e egyáltalán valamilyen módon változtatni a Politechnikum által tanulásra kínált nyelvek struktúráját, továbbá ha igen, akkor egy másik kérdés az, hogy szükség van-e erre, és milyen módon.

Az iskolavezetés ígérete szerint a Szakmai Bizottmány a következő tanév elején meghatározott határidőre vállalja, hogy foglalkozik a második idegen nyelv kérdésével, ha világos és tényszerű előterjesztést kap.”

A munkacsoport elkészítette elemzését az IT felkérésére (ld. melléklet). Ez és a szóbeli kiegészítések alapján eldöntendő kérdés volt, hogy a testület elfogadja-e a munkacsoport válaszát arra a korábbi felvetésre, miszerint célszerű-e a második idegen nyelv kínálatának bővítése az iskola stratégiájának szempontjából. A szavazók nagy része nem kívánt a kérdésről úgy dönteni, hogy csak most találkozott először a részletes tanulmánnyal, ezért abban maradtunk, hogy minden tagnak lehetősége nyílik az előterjesztés végiggondolására, és a következő ülésre halasztottuk a határozathozatalt.

 

2. A Soroló pontverseny részletes szabályozása az iskolai honlapon mindenki számára elérhető. Viszont a tanév során felmerülhetnek olyan helyzetek, amelyekre a pontszabályzat nem tér ki, így ezekről a vitás kérdésekről egy háromfős bizottság dönt. A korábbi tagok közül kettő már nem tudja ellátni a jövőben feladatát, ezért új tagokat választottunk. Az átalakult munkacsoportot ettől kezdve Füstös Viktor (JOKER), Jakab Judit (tanár) és Rozs Barbara (MáGia) alkotják.

 

3. Kocsis Márta pedagógiai koordinátor beszámolt a Házirendet érintő teendőkről. Mivel megváltoztak az ezzel kapcsolatos jogszabályok, ezért a Politechnikum Házirendjét is ennek megfelelően át kell alakítani. Ez lényegi változást nem vár el, kivéve a hiányzások és igazolásuk rendjére, illetve az igazolatlan hiányzás következményeire vonatkozó eljárást. A többi előírás a Politechnikum már meglévő dokumentumainak Házirendhez csatolását jelenti. Az IT tagjai közül már eddig is részt vett ebben a munkában Jakab Judit és Gáti Emese, most pedig felajánlotta a segítségét Rozs Gergely szülő is. Várhatóan a következő ülésig a tagok megkapják a véglegesítendő előterjesztést, és akkor februárban a szavazásra is sor kerülhet.

A pedagógiai koordinátor és Fancsaliné Nagy Marianna röviden összefoglalták, hol tart most az iskolai közösségi szolgálat. Elkészült az iskola erre vonatkozó koncepciója, beindult a közösségi szolgálat, ebben az Iskolatanács tagjai is aktív rész vállaltak. 11 civil szervezettel kötött szerződést a Politechnikum, az érintett korosztály tanulói elkezdték a munkát. Vannak zökkenők, de ez az év alkalmas arra is, hogy kiderüljön, a munka melyik elemén kell változtatni, és melyik működik már most is jól.

 

Legközelebb 2014. február 11-én találkozunk a könyvtárban, amikor a diákoldalé lesz az irányító szerep.

 

Budapest, 2014. január 20.

 

Hartmann Ibolya, Jakab Judit, Kocsis Márta

Melléklet

I.

Kedves Iskolatanács!

 

Az IT felkért minket, hogy írjunk egy állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy miért ezt a három nyelvet (német, olasz, francia) választhatják a diákok a Politechnikumban. Illetve, hogy gondoljuk át a második idegen nyelvek tanításának választékbővítési (a választék megváltoztatásának) lehetőségét, vagyis, hogy nem kellene-e más nyelveket (is) meghirdetni?

Az IT arra is kért minket, hogy indoklásunkat némi dokumentációval színesítsük (ld. táblázatok, II., III. kiegészítők).

A munkacsoport tagjai felosztották egymás között az ezzel kapcsolatos feladatokat: megvizsgáltuk jó néhány gimnázium idegen nyelvi kínálatát, a piaci alapon, a tényleges kereslet alapján működő nyelviskolák kínálatát, a munkaerőpiacon a munkavállalókkal szemben támasztott, idegen nyelvvel kapcsolatos elvárásokat, a sikeres nyelvvizsgák és az érettségi vizsgák statisztikáját (vizsgázók részaránya nyelvenként).

Mindezek alapján a munkacsoport javaslata továbbra is az, hogy a francia, német és olasz nyelveket hirdessük meg 2. idegen nyelvként.

Indoklás:

1. Külső elvárásoknak való megfelelés

Utánanéztünk annak, hogy

– a munkaerőpiacon (közép- és felsőfokú végzettséget kérő állások) milyen nyelveket kell tudni?

  • Ahol nyelvet kérnek, az elsősorban az angol, picit utána a német.

Részlet a cvonline álláskereső blog elemzéséből:

„Az állásokban elvárt nyelvismeretek

Ami az elvárásokat illeti: az álláshirdetések 35%-ában szerepel valamilyen nyelvtudás elvárásként. Természetesen itt is az angol a legnépszerűbb, hiszen a kritériumként 2/3 esetben ez a nyelv szerepel.
A német a valamilyen nyelvtudást igénylő hirdetések 15%-ában szerepel, majd a francia következik 3%-kal.” http://www.cvonline.hu/blog/2011/hirek/mennyire-fontos-az-idegen-nyelv-az-allaskeresesnel/1245

  • Vannak hirdetések, ahol megemlítik, hogy egy második európai nyelv ismerete is előny, és ezeket sorolják fel: francia, német, olasz, spanyol, orosz.
  • Spanyolt csak nagyon speciális esetekben kérnek, pl. egy felsővezető mellé titkár.

Összefoglalva: a munkapiacon még kevésbé keresett a spanyol és az orosz, mint a francia és az olasz.

– Milyen nyelvekből mennyien tettek (sikeres) nyelvvizsgát, illetve érettségit az utóbbi években az országban?

 

Nyelv

Vizsgázók száma középszinten országszerte

angol

53333

német

19713

francia

714

olasz

492

latin

387

spanyol

248

orosz

65

román

64

lovári

42

 

– A nyelviskolákban milyen nyelveket akarnak leginkább tanulni?

Sok nyelviskola honlapját olvasva az látszik, hogy angol és német nyelvtanfolyamok indulnak be, más nyelvtanfolyamok ugyan meg vannak hirdetve, de nem feltétlen indulnak be.

– A nyelviskolákban a különböző nyelvórák ára:

A német-, angol-, francia- és olaszórák olcsóbbak, mint az orosz- vagy a spanyolórák.

Pl.: spanyol-, orosz- és japánórát legolcsóbban 3000 Ft/45 percért kínálnak a magantanar.hu-n.

Tehát ha óraadót vennénk fel, arra lehet számítani, hogy spanyol- és orosztanárt drágábban tudnánk találni, mint németet, franciát vagy olaszt.

– Más budapesti gimnáziumokban milyen nyelveket választhatnak a diákok?

26 budapesti gimnázium honlapját néztük meg, és a következő eredményt kaptuk:

 

Nyelv

x számú helyen tanítják a 26 iskolából

angol

25/26

német

25/26

francia

22/26

olasz

13/26

orosz

11/26

latin

8/26

spanyol

8/26

arab

1/26

 

2. Iskolai szempontok:

– A német, olasz és francia az Európai Unió hivatalos nyelvei, mögöttük évszázados kultúrák hatalmas teljesítményei állnak.

– Az eredeti elképzelés az volt, hogy – csakúgy, mint minden tantárgyból – legyen a szakmai tapasztalatcserének, együttműködésnek és kölcsönös minőségbiztosításnak egy olyan rendszere, ami nem teszi lehetővé, hogy valami „eltűnjön szem elől”, lassan és észrevétlenül lepusztuljon. Ezért volt fontos egyáltalán az önálló munkacsoport léte, és az, hogy legalább két tanár minden nyelvből legyen. (Ez utóbbi most éppen az olasz esetében nem áll fenn, mivel általában sajnos egy évfolyamon csak öt csoport van, ezért nem valósulhat meg az eredeti elképzelés.)

– Úgy tudunk szakmailag értékes munkát végezni, ha olyan tanárokkal dolgozunk, akik teljes állásban dolgoznak a Politechnikumban.

Ennek okai: az óraadók általában csak néhány órát tanítanak, tehát csak néhány órát töltenek az iskolában, tehát a tanórákon kívül nehezen érhetők el – nem is várhatjuk el, hogy rendelkezésre álljon más alkalmakkor (pl. korrepetálás, fogadóóra, témahét, a nyelvválasztás lebonyolítása, problémakezeléssel kapcsolatos megbeszélés, munkacsoport-értekezlet), hiszen egy óraadó általában máshol is dolgozik, tehát nem feltétlenül kötelezi el magát a Politechnikumnak úgy, ahogy egy teljes állású kolléga.

Tehát ha új nyelvet vezetnénk be, akkor csakis úgy, ha hosszútávon gondolkozunk benne.

– Ha fel is vennénk óraadót, akkor is nehéz találni, főleg hosszútávra, hiszen egy csoportnak négyszer van egy héten órája – ez nem könnyíti meg azt, hogy találjunk óraadót, és előfordulhat, hogy minden évben, vagy akár évente többször kell új tanárt keresni (ahogyan az korábban a spanyollal mindannyiszor megtörtént).

– A humán erőforrás-politika szempontjából sem szeretne az iskola változtatni az aktuális kínálaton: a meglévő, szakmailag felkészült, bevált, elkötelezett tanároknak szeretnénk órát adni.

– A második idegen nyelvi munkacsoport elkezdett egy szisztematikus építkezést, és bár nyilván rá lehet mutatni bizonyos hibákra, de összességében a változás pozitív; talán sikerült elérni, hogy a 2. idegen nyelv némileg elismertté váljon, és ne a „futottak még” kategóriába tartozzon.

Részletek: Újragondoltuk a hároméves követelményrendszerünket, folyamatosan újraalkotjuk/újraválasztjuk hozzá a tananyagainkat. Bevezettük a szintvizsgákat, amit minden évben minden nyelvi csoportban lebonyolítunk. Két ütemben eléggé gyökeresen átalakítottuk a nyelvi témahét programját, beillesztettünk a tanévbe egy – a három nyelv kultúrájához kapcsolódó – vetélkedőt, megszerveztük a nyelvválasztás előkészítését úgy, hogy ahhoz szakmai anyagokat is készítettünk.

Felépítettünk egy fakultációs rendszert, ami szemmel láthatóan sikeres szakmailag, és évről évre növekvő létszámban jelentkeznek rá a diákok. Ennek a tananyagát a német és a francia nyelv esetében tankönyv nélkül, lényegében a semmiből alkottuk meg, ma franciából és németből a kétévi tananyag készen van, részben dokumentálva is, bekerült az akkreditációs anyagunkba is. Az olasz nyelvi fakultáció idén indult el, és ez az adott finanszírozási helyzetben és létszámproblémák mellett nem jöhetett volna létre, ha az olasz tanításban idén nem következett volna be számottevő, látványos változás és presztízsnövekedés (de bekövetkezett).

A munkacsoport tagjai közül hárman fokozatosan bekapcsolódtak a külföldi csereprogramokba (olaszországi diákcsere, Comenius LIVE, egyéb EU-s csereprogramok), és ennek köszönhetően ezek a jól működő csereprogramok az évek során egy másik dimenziót nyertek mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt.

Tavaly is, idén is voltak érettségizők második idegen nyelvekből, amit őszintén szólva a politechnikumi tanulási szokások mellett három év nyelvtanulás után akkor is csodának tartunk, ha az érettségizők egy része fakultációra is jár. Ehhez érdemes tudni, hogy a nyelvi érettségik ma már régen nem azok, amik a kétszintű érettségi rendszer kialakításakor voltak, az elmúlt évek során minden évben egyre nehezebbek lettek, a vizsgasorok réges-rég túlmutatnak a középszintű érettségi vizsgaleírásának eredeti szellemiségén, sőt olykor a konkrét vizsgaleíráson is.

– Volt próbálkozás azzal, hogy tanulhassanak spanyolt a diákok, de a spanyolt tanulók motivációjában, előrehaladásában, nyelvtanulásuk sikerességében nem volt kimutatható az a plusz, amire a nyelvválasztáskor megnyilvánuló erős szándék alapján számítani lehetett volna.

– Ha bevezetnénk egy új nyelvet, el kellene dönteni, hogy melyik lenne célszerű – semmi esetre sem javasolnám olyan nyelv bevezetését, amelyik nem a latin ábécét használja, mert három év arra is épphogy csak elég, hogy középszinten leérettségizzenek egy nyelvből, amelyiknek legalább a betűit ismerik (nagyjából).

– Az iskolába járó diákok egy része érettségi után külföldre megy, az elmúlt években érettségizők közül többen vannak Anglián kívül Franciaországban, mások vannak és/vagy voltak Olaszországban és Németországban.

Surányi Anna, munkacsoport-vezető

 

 

II.

Az állások több mint kétharmadánál követelmény a nyelvtudás

(2009. november. 25.)

Az álláshirdetések 68 százalékában szerepel a pályázat feltételeként valamilyen idegen nyelv, leginkább az angol ismerete – derül ki a Workania.hu legfrissebb felméréséből.

Az internetes állásportál a kutatásában megvizsgálta, hogy az elmúlt egy évben Magyarországon megjelent több ezer online álláshirdetésben a munkáltatók milyen gyakran fogalmazzák meg elvárásként valamilyen idegen nyelv ismeretét, és ennek milyen arányban felel meg az álláskeresők önéletrajzában feltüntetett „munkaképes” nyelvtudás.

A felmérés szerint az összes álláshirdetés 64 százalékában szerepel az angol nyelvtudás elvárásként. Német nyelvet a pályázatok 13 százalékában várnak a munkáltatók, francia 3,8 százalékában szerepel, míg a további eredmények: orosz 2,6 százalék, olasz 2 százalék, lengyel 1,6 százalék, cseh 1,2 százalék, román 1,1 százalék.

A hirdetésekre jelentkező álláskeresők 48 százaléka jelöli meg az angolt mint munkaképes nyelvtudást, németül a pályázók 29 százaléka tud, a román nyelvismeret az álláskeresők 3,1 százalékánál szerepel, a francia pedig 2,8 százalékuknál. A pályázók 2,3 százaléka használja munkaképes nyelvként az olaszt, 2,2 százalékuk az orosz nyelvet, 1,5 százalékuk pedig a spanyolt és a szlovákot.

A kutatás során feltérképezték néhány környező ország álláskeresőit is: Csehországban angolul az álláskeresők 59 százaléka, németül 43 százalék, oroszul pedig 16 százalék beszél. Szlovákiában ez az arány 66, 48 illetve 13 százalék. Az angol nyelv mint követelmény a hirdetések 69 százalékában szerepel a cseheknél, Szlovákiában ez az érték 52 százalék. Német nyelvet 16, illetve 14 százalékban várnak el országonként.

A Workania kutatói egyes munkakörökre vonatkozóan is elemezték a magyarországi elvárásokat. A középvezetői, menedzseri pozíciókra vonatkozó hirdetések 62 százalékában szerepelt elvárásként valamilyen idegen nyelv ismerete, ugyanez a feltétel 72 százalék a felsővezetők körében. A menedzserek keresésére irányuló hirdetések 23 százalékában, a felsővezetőket keresők 35 százalékában pedig az angoltól eltérő másik idegen nyelv ismeretének szükségessége jelenik meg.

Forrás: eduline.hu, hvg online csoport

 

III.

Néhány nyelviskola kínálata

 

Nyelviskola neve, helyszín

Nyelvek

Egyéb információk

Euro Nyelviskola, Székesfehérvár

angol, német, olasz, francia, spanyol

Kéthetente induló tanfolyamok, időpontok dec. 25-ig meghirdetve, de induló megnevezett nyelvtanfolyam csak az angol a honlapjukon.

INSIDE WORD – nyelvtanulás külföldön

angol, francia, német, olasz, orosz, japán

Külföldi helyszíneken lévő tanfolyamok elérésében segít, megszervezi.

Bonus Nyelviskola

angol, német, francia, spanyol, olasz

 

Katedra, 38 város

23 nyelv

Mintha ezek lennének a leggyakoribb, legnagyobb valószínűséggel induló tanfolyamok: angol, német, olasz, spanyol, francia, orosz, eszperantó.

Babilon Nyelvstúdió, Budapest

angol, francia, német, spanyol (program-akkreditáció csak angolból és németből + magyarból)

Nyelvvizsga-felkészítőből csak angolt és németet hirdetnek.

A Nyelviskola

(különböző, a megneve-zésben az „angol” szót viselő iskolák)

angol

 

Big Ban Language Studies

angol, német, spanyol, francia, olasz, orosz, portugál, kínai, japán

Külföldi nyelvtanulást szervez az előbbi nyelvekből.

Progress Nyelviskola, Budapest

angol, német, olasz

 

Cosmopolitan Nyelviskola

angol, német

Más nyelveket is hirdetnek, vannak spanyol-, olasz- és franciatanáraik is 1-1, de konkrétan induló tanfolyamot csak angolból és németből találtunk.

Danubius Nyelviskola

német, angol

Van 1-1 norvég-, svéd-, szerb- stb. tanáruk is (általában más – főleg angol – nyelvvel kombinálva)

Európai Nyelvek Stúdiója

angol, német

 

1 hozzászólás:

Philipp Tibor
2014. március 11. 11:13

Tisztelt SZB, Kedves Anna!
Örömmel kezdtem el olvasni a tanulmányt, de sajnos már a bevezető olvasásakor meg kellett állapítanom, hogy az sajnos mellé lőtt!
Az IT – amint azt a jelen emlékeztető is tartalmazza – arra kérte fel a SZB-t, hogy azt vizsgálja meg, hogy meg lehet-e egyáltalán valamilyen módon változtatni a Politechnikum által tanulásra kínált nyelvek struktúráját, és ha igen, akkor milyen módon. A felkérés egy másik, eldöntendő kérdésnek tartotta azt, hogy szükség van-e a változtatásra.
A megítélésem szerint az SZB nem tett eleget a felkérésnek. Ez a tanulmány azt igyekszik bizonyítani, hogy a Politechnikum által második nyelvként kínált nyelvek összetételén nem szükséges változtatni. Az IT azonban – a felvetéstől számított egy év elteltével – nem került döntési helyzetbe a tekintetben, hogy foglalkozhat-e a jelenleg oktatott második nyelvek összetételének a megváltoztatásával. Elfogadom a tanulmányírók álláspontját, mint egy álláspontot, amelyet egy, a nyelvkínálat esetleges megváltoztatásáról folytatandó IT vita során figyelembe kell venni. Mindazonáltal számos olyan szempont létezik, amelyet a tanulmányírók nem vizsgáltak.

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár