Poli


BS-5.2. „áll Buda még …”

Újra Budán a maroknyi csapattal. Régi-új brigád „rohamozta” a szomorú, hűvös, kissé szeles időben Buda várát. A Polgárváros szinte teljesen turistamentes övezetté vált a rossz időben. Csak magunk voltunk és egy-két új típusú várnéző busz.

A Bécsi kapunál kezdtük a sétát. Innen látva a Várat, könnyű elképzelni, milyen lehetett egy középkori város képe. Girbe-gurba utcák, egymáshoz simuló házak, cégérek, titkokat őrző kapualjak, apró terek.

Az északi várfalhoz monumentális épület illeszkedik. Az Országos Levéltár épülete ez. Itt őrzik az Aranybullát és II. József gyermekkori társasjátékait is. Kik dolgoznak itt?

Milyen szőlő élte meg eddig a török időket, a háborúk borzalmait? Terem-e még a tőke? Egy ház udvarában hajtott ki sok évtizedes pihenője után. Micsoda időket élt meg!

A Kapisztrán téren templomrom. Túlélte a törököt, a vár felszabadító háborúját, világégéseket. Rákosit nem. A középkori város magyar lakosságának temploma volt.

Ki volt Kapisztrán János? Szoborként is harcol a török ellen. Ha már török, meglátogattuk az utolsó budai pasa – Abdurrahman Abdi Arnaut – emlékművét. „Hős ellenfél volt, békesség vele!”

Beszélgettünk ágyúkról, fegyverekről, légvédelmi ütegekről és súlyos harcokról. A 20. századról.

Az Úri utca már a múzeumoké, követségeké és hivataloké. Valódi lakója alig van. Nagyon szépek a megmaradt cégérek, a rekonstruált falak, falfülkék, oromdíszek. Bejutottunk belső udvarokba, sétáltunk lépcsőházban. Mire való a falba fúrt hatalmas rúd? Több helyen láttuk ezt. Régi dicsősége megkopott, mikor még lovakat kötöttek hozzá. Ma már – legfeljebb – szőnyeget porolnak dolgos kezek rajta.

Ki volt Mária Terézia huszárkapitánya? Milyen szokás fűződik bronz lovához?

Mire kiértünk a Szentháromság térre, megjelentek a turisták is. Hatalmas tömegek tartják fogságban a várat, teret, Halászbástyát és Mátyás templomot. Itt nem lehet sétálni! Pallasz Athéné kezében nem látjuk a lándzsát. (Megint ellopták?)

Lassan kúszunk dél felé, a Palotaváros irányába. Tiszteletünkre a Sándor palota őrei éppen őrséget váltottak. Alaposan begyakorolt balett-mozdulatokkal adták át az őrséget, puskát a váltásnak.

A Palotához érve huszárok fogadták a látogatókat. Lovon ültek, bemutatót tartottak. (Milyen alkalom lehetett?)

Győzedelmes Eugén ugyanúgy ül – délcegen – kissé zabos lován, mint évtizedek óta. Mátyás is körbetekint birodalmán és nagyon csodálkozik, milyen építkezés zajlik a közelében. Lassan az új betonkolosszus (lovarda?) teljesen elzárja a kilátást a várból nyugat felé.

Az Oroszlános udvar csendes. A Béke és a Háború szobrai kissé megváltoztak. Valaki ellopta a kardokat. Fűrésznyomok a bronzon. Szomorú!

A Vár legdélebbi kertjében, a fűszerkertben bújócskáztunk kicsit, majd a híres Buzogány toronynál kiléptünk a Várból és a Tabánban sétáltunk. Micsoda kellemes, mediterrán városka volt itt a Tabán 19. századi fénykorában!

Legközelebb novemberben sétálunk, kirándulunk a Budai hegyekben! Tervek szerint: Úttörővasút!

Budapest, 2017. október 28. szombat

Erdei Erika
sétavezető

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár