Az Irodalmi háziverseny decemberi fordulója
Irodalmi háziverseny
Decemberi forduló
A megoldások leadási határideje: 2017. december 21., csütörtök
1. Egy nyelvész cikk felvetései? (A következő kérdések megválaszolásához érdemes elolvasni a decemberi Poligráf nyelvészettel foglalkozó cikkét a 21. oldalon.) (5 pont)
a) Mikor ünnepeljük a magyar nyelv napját?
b) Mit fogadtak el 1844 novemberében a magyar nyelvvel kapcsolatban?
c) Milyen foglalkozásokat űz Szilágyi N. Sándor, a cikk szerzője?
d) Milyen ikerszavakról (ill. azok változatairól) tesz említést a szerző?
e) Kitől ered a címbeli állítás?
2. Mit jelentenek az alábbi kevéssé használt kifejezések? (16 pont)
- Mamaliga: puliszka, bölcső
- Szaletli: lugas, kamra
- Szekunda: egyes osztályzat, legjobb tanuló
- Eszcájg: kocsirúd, evőeszközkészlet
- Kecskebuka: bukfenc, fejősajtár
- Kondoleál: hajat hullámosít, részvétet nyilvánít
- Papundekli: papucs, kartondoboz/hullámpapír
- Stimfli: fiókos szekrény, harisnya
- Kravátli: nyakkendő, sétabot
- Ümög: méltatlankodik, ing
- Rapli: derelyevágó, hiszti
- Fumigál: leszól/lenéz, fát aprít/darabol
- Firhang: függöny, szellentés
- Gigerli: nokedli, piperkőc
- Parapács: fürge/beszédes, lugas/napernyő
- Kriszkindli: karácsony. konyhaszekrény
3. Hibakeresés (7 pont)
József Attila életművével kapcsolatosak az alábbi mondatok. Egy kivételével valamennyi tartalmaz hibás közlést. Javítsd a hibás adatokat!
a) József Attila első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben, a Szegeden élő Sík Sándor előszavával jelent meg.
b) A költő az illegális mozgalomban ismerkedett meg Vágó Mártával, aki több évre élettársa lett.
c) József Attila 1936-ban – Ignotus Pál mellett – társszerkesztője lett a Szép Szó című folyóiratnak.
d) A költő harmadik kötete, a Tiszta szívvel 1929 februárjában jelent meg.
e) Franciaországból való hazatérése után kapcsolatot keresett a közéleti mozgalmakkal, így került kapcsolatba a Baumgarten Társasággal.
f) A Medvetánc (1931) című kötet agitációs versei miatt a kötet példányait a rendőrség elkobozza, az ügyészség vádat emel a költő ellen.
g) Az Ars poetica című szonettciklusa bevezető versnek készült a Szép Szó 1937. júniusi Mi a magyar most? című különszámához.
4. Ismerd föl a költőt/írót és a mű címét! (12 pont
a) arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom. (Szabó Lőrinc fordítása)
b) Mióta az orvosnál járt, főfoglalkozása az lett, hogy pontosan követte az orvos előírásait higiéné és egyéb tekintetben, pontosan szedte az orvosságokat, és gondosan figyelte fájdalmait és szervezetének minden irányú működését. A világon semmi sem érdekelte jobban, mint az emberek betegsége, egészsége. Ha betegekről, halálesetekről, gyógyulásokról beszéltek előtte – különösen, ha a betegség leírása hasonlított az övéhez – nehezen leplezett izgalommal figyelt, kérdéseket tett fel, és összehasonlította a szóban forgó esetet a maga bajával.
c) Ott fenn ül – ékszere csillog –
a leggyönyörűbb leány;
aranyhaja messzire villog
aranyfésűje nyomán.
Aranyban aranylik a fésű,
s közben a lány dalol;
hatalmas zengedezésű
varázs kél ajkairól. (Szabó Lőrinc fordítása)
d) Bizonyos csak az, hogy ilyen körülmények között az idő lassan múlik, tehát azon igyekszünk, hogy megtöltsük cselekvésekkel, ezek eleinte ésszerűnek hatnak, aztán szokássá válnak. Te persze azt mondod, hogy így óvjuk értelmünket a megháborodástól. Természetesen. Néha azonban megfordul a fejemben, vajon az értelmünk nem tévedt-e régen el az éjszaka végtelen térein? Követed a gondolatot? (…) Őrültnek születünk mindannyian. Néhányan végig őrültek maradnak.” (Kolozsvári Grandpierre Emil fordítása)
e) Ímé megjő a nyár e perzselő vad három hónap
S mint a tavasz halott immár az ifjúságom
Az izzó Értelem évadja ez ó lángoló Nap
S én vágyom
Lesem a formát édes és előkelő
Az értelem csábítgat véle hogy kövessem
Mint mágnes a vasat magához von ma engem
Jön és a haja lebben
Csodás vörösesszőke nő (Radnóti Miklós fordítása)
f) A hajós életéből következnek itt történetek, amelyeket fiatal nők és ifjak itt-ott tán hitetlenkedve olvasnak. Ó, majd megismernek ők is mindeneket; csodákat, amelyeknek létezéséről fogalmuk sincsen a fiatalkorban; a nők kimondhatatlan jóságát, midőn az ágy szélén üldögélve hosszú hajukat fésülik, és oly szent szerelemmel, megadással szólnak a férfiúhoz, hogy élete végéig biztonságban érezheti magát; és nők gazságát, midőn csak ökölbe lehet szorítani a kezet, megfenni a kést, a kardokat, felporozni a pisztolyt, vérrel áldozni, vérbeborult szemmel felébredni, és jajgatva, kezet, párnát harapdálva elaludni…