Az Irodalmi háziverseny decemberi megoldásai

Decemberi megoldások

1. Válaszok Szilágyi N. Sándor nyelvész cikke nyomán (5 pont)

a) November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.
b) 1844. november 13-án fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelvről és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt.
c) Szilágyi N. Sándor, a cikk szerzője erdélyi magyar nyelvtudományi szakíró, szerkesztő, publicista, egyetemi tanár.
d) Ikerszavak Szilágyi cikkéből: (kezem-lábam), toldoz-foltoz, icipici, szedett-vedett
e) A címbeli állítás Arany Jánostól származik: 
“Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,
Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.”

2. Szójelentések (16 pont)

1. Mamaliga: puliszka
2. Szaletli: lugas
3. Szekunda: egyes osztályzat
4. Eszcájg: evőeszközkészlet
5. Kecskebuka: bukfenc
6. Kondoleál: részvétet nyilvánít
7. Papundekli: kartondoboz/hullámpapír
8. Stimfli: harisnya
9. Kravátli: nyakkendő
10. Ümög: ing
11. Rapli: hiszti
12. Fumigál: leszól/lenéz
13. Firhang: függöny
14. Gigerli:, piperkőc
15. Parapács: fürge/beszédes
16. Kriszkindli: karácsony

3. Pontos megállapítások József Attiláról (7 pont)

1. József Attila első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben, a Szegeden élő Sík Sándor Juhász Gyula előszavával jelent meg. 
2. A költő az illegális mozgalomban ismerkedett meg Vágó Mártával, Szántó Judittal, aki több évre élettársa lett. 
3. József Attila 1936-ban – Ignotus Pál mellett – társszerkesztője lett a Szép Szó című folyóiratnak.
4. A költő harmadik kötete, a Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám 1929 februárjában jelent meg. 
5. Franciaországból való hazatérése után kapcsolatot keresett a közéleti mozgalmakkal, így került kapcsolatba a Baumgarten Társasággal. Bartha Miklós Társasággal.
6. A Medvetánc Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) című kötet agitációs versei miatt a kötet példányait a rendőrség elkobozza, az ügyészség vádat emel a költő ellen. 
7. Az Ars poetica Hazám című szonettciklusa bevezető versnek készült a Szép Szó júniusi Mi a magyar most? című különszámához.

4. Szerzők műcímmel! (12 pont)

a) Shakespeare: LXXV. Szonett:

arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom. (Szabó Lőrinc fordítása)

b) Tolsztoj: Ivan Iljics halála: Mióta az orvosnál járt, főfoglalkozása az lett, hogy pontosan követte az orvos előírásait higiéné és egyéb tekintetben, pontosan szedte az orvosságokat, és gondosan figyelte fájdalmait és szervezetének minden irányú működését. A világon semmi sem érdekelte jobban, mint az emberek betegsége, egészsége. Ha betegekről, halálesetekről, gyógyulásokról beszéltek előtte – különösen, ha a betegség leírása hasonlított az övéhez – nehezen leplezett izgalommal figyelt, kérdéseket tett fel, és összehasonlította a szóban forgó esetet a maga bajával.

c) Heine: A Loreley:
Ott fenn ül – ékszere csillog –
a leggyönyörűbb leány;
aranyhaja messzire villog
aranyfésűje nyomán.

Aranyban aranylik a fésű,
s közben a lány dalol;
hatalmas zengedezésű
varázs kél ajkairól. (Szabó Lőrinc fordítása)

d) Beckett: Godot-ra várva: Bizonyos csak az, hogy ilyen körülmények között az idő lassan múlik, tehát azon igyekszünk, hogy megtöltsük cselekvésekkel, ezek eleinte ésszerűnek hatnak, aztán szokássá válnak. Te persze azt mondod, hogy így óvjuk értelmünket a megháborodástól. Természetesen. Néha azonban megfordul a fejemben, vajon az értelmünk nem tévedt-e régen el az éjszaka végtelen térein? Követed a gondolatot? (…) Őrültnek születünk mindannyian. Néhányan végig őrültek maradnak.” (Kolozsvári Grandpierre Emil fordítása)

e) Apollinaire: Egy szép vörösesszőkéhez:
Ímé megjő a nyár e perzselő vad három hónap
S mint a tavasz halott immár az ifjúságom
Az izzó Értelem évadja ez ó lángoló Nap
S én vágyom
Lesem a formát édes és előkelő
Az értelem csábítgat véle hogy kövessem
Mint mágnes a vasat magához von ma engem
Jön és a haja lebben
Csodás vörösesszőke nő (Radnóti Miklós fordítása)

f) Krúdy Gyula: Szinbád: A hajós életéből következnek itt történetek, amelyeket fiatal nők és ifjak itt-ott tán hitetlenkedve olvasnak. Ó, majd megismernek ők is mindeneket; csodákat, amelyeknek létezéséről fogalmuk sincsen a fiatalkorban; a nők kimondhatatlan jóságát, midőn az ágy szélén üldögélve hosszú hajukat fésülik, és oly szent szerelemmel, megadással szólnak a férfiúhoz, hogy élete végéig biztonságban érezheti magát; és nők gazságát, midőn csak ökölbe lehet szorítani a kezet, megfenni a kést, a kardokat, felporozni a pisztolyt, vérrel áldozni, vérbeborult szemmel felébredni, és jajgatva, kezet, párnát harapdálva elaludni…

Megfejtők:

Gyenes Bertold (Anonym), Medgyasszay Ágoston (pacman), Tömböl Zoltán (MáGia), Varga Maja (MIQN)

Ügyesek és gyorsak voltatok!
Most már itt az ideje a karácsonyi készülődésnek!