Poli


Iskolabíróság működése

Az Iskolabíróság szervezeti és működési szabályzata

Bevezetés

  1. A Közgazdasági Politechnikum szervezeti és működési szabályzata rendelkezik az Iskolabíróságról:
    1. Az Iskolabíróság fegyelmi ügyekben kompetens intézmény, ahová fegyelmi vagy fellebbviteli esetekben lehet fordulni. Működésében teljes függetlenséggel bíró testület.
    2. Az Iskolabíróságba az iskolapolgárok három oldala (diák, szülő, tanár) évente delegál képviselőket. Az iskolabírót csak az érintett oldal hívhatja vissza.
    3. Az Iskolabíróság működésének alapelveit az Iskolatanács hagyja jóvá. Ennek alapján működési rendjét önmaga dolgozza ki.
    4. Évente beszámol az Iskolatanácsnak.
    5. Az Iskolabíróság általában a „precedenselv” alapján működik. A hasonló ügyekben korábban hozott döntések támpontként szolgálnak, de a határozatok egyénre szabottak.
    6. Az Iskolabíróság ülésein a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak azonos jogosítványa, oldalanként egy-egy szavazata van.
  2. Jelen dokumentum a fentebbi irányelvek részletesebb, a mai helyzetnek, gyakorlatnak megfelelő leírását tartalmazza.
  3. A szabályzat rögzíti tehát az eltelt évek tapasztalatai alapján kialakult rendszert, semmiképpen sem kíván azonban dogmává merevíteni meglevő módozatokat, így a szabályzat folyamatos megújítása nemcsak lehetőség, hanem követelmény, kötelezettség is.

I. Az Iskolabíróság felállása 

  1. A testület három oldalába az adott oldalak önállóan delegálnak tagot.
    1. A bíróadásra az Iskolabíróság tanári titkára kéri fel az osztályokat minden tanév elején. Az osztályok évente delegálnak lehetőség szerint két-két szülő-, egy-egy diákbírót, a 10. évfolyamtól fölfelé lehetőség szerint legalább két diákbírót. Bíró (szülő és diák) az lehet, aki legalább egy tanévet eltöltött a Politechnikumban, és az előző tanévben nem volt iskolabírósági ügye. A választásnak az I. félévben minél előbb, de legkésőbb szeptember 30-ig meg kell történnie. A diák- és szülőbírók megválasztásuktól kezdve a következő tanév elején történő újabb választásig vannak hivatalban. 
    2. A tanári oldal 4 bíróját – köztük a titkárt – három évente (május vagy június hónapban) a Pedagógusközösség választja. Megbízatásuk a következő három tanévre szól.
    3. Nem választható a Kuratórium, valamint az Iskolatanács tagja. A Pedagógusközösség nem delegálhat a Koordinációs Bizottság tagjai közül.
    4. Az Iskolabíróság tagjait az Iskolabíróság határozata megfoszthatja tisztüktől.
    5. Amennyiben bármelyik iskolabíró az Iskolabíróság elé kerül, a panasz hivatalossá válásától az illető bíró tisztsége felfüggesztésre kerül.
  1. Az Iskolabíróság tanári titkára.
    1. Kezéhez futnak be a panaszok.
    2. A panaszok ügyében tájékozódik (ofők, szaktanárok), majd eldönti, hogy a panasz tárgyalásra érdemes-e, illetve hogy érdemes-e inkább mediálni az adott ügyben.
      Amennyiben SNI-s/BTM-es diák az érintett panaszolt, a mentál teammel is egyeztet.
    3. Felkéri az ügyet tárgyaló tanárbírót.
    4. Felelőssége a határidők betartása és betartatása.
    5. Kezdeményezi a szülő- és diákbírók megválasztását.
    6. Évente beszámol a Pedagógusközösségnek a Bíróság működéséről.
    7. Felelőssége, hogy a tárgyalások időpontja ki legyen tűzve, valamint hogy az elmaradt, elhalasztott ügyeket nyomon kövesse, ha szükséges, ki legyen tűzve új időpont.
  1. Az Iskolabíróság kétszintű. Fellebbvitelen csak olyan bírók tárgyalhatnak, akik az első szinten nem vettek részt a határozathozatalban.
  2. Az Iskolabírósághoz beadott panasz tárgyalásra kitűzése esetében a Bíróság az adott ügy(ek) tárgyalására a különböző oldalak részéről delegált tagokból egy-egy fővel feláll. 

II. A tárgyalás előzményei

  1. Az Iskolabíróságnak címzett panasz csak elektronikusan adható be. Bármely iskolapolgár bármelyik iskolapolgárral szemben adhat be panaszt. A Bíróság tanári titkára hivatott azt átvenni, ő felel az ügy elindításáért.
    1. Döntése lehet az is, hogy nem lát okot bírósági tárgyalás megtartására, illetve a panaszolt esemény megoldására az egyeztető eljárást (mediációt) tartja alkalmasabbnak. Amennyiben ezt mindkét fél elfogadja, az Iskolabíróság titkára felkér egy képzett mediátort az ügyhöz. Erről tájékoztatja a pedagógiai koordinátort is. Ha azonban valamelyik fél a döntést nem fogadja el, a bírósági tárgyalást meg kell tartani.
      A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás (mediáció) részletes szabályai:
      A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő felek közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
      Az egyeztető eljárás részletes szabályai az alábbiak:
      – az Iskolabíróság titkára a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
      – a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
      – az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az Iskolabíróság titkára által felkért mediátor tűzi ki, miután az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről egyeztetett az érintett felekkel
      – az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett egyetértése szükséges
      – az egyeztetést vezetőnek és az Iskolabíróság titkárának arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
      – az egyeztető eljárás lezárásakor a mediátor tájékoztatja az Iskolabíróság titkárát és a pedagógiai koordinátort az eredményről.
      – az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
    2. Amennyiben a panasz késések, illetve igazolatlan hiányzások miatt érkezik, a tárgyalás csak akkor folytatható le, ha az osztályfőnökök az iskolai szabályzatban leírtak szerint jártak el és ezt írásos anyagokkal igazolják. Ezek hiányában a Bíróság titkára visszautasítja a panaszt.
    3. Amennyiben tárgyalásra átveszi a panaszt, úgy minél előbb, de legkésőbb az átvételtől számított 10 munkanapon belül azt tárgyalásra ki kell tűznie – lehetőleg nem több, mint 20 munkanapon belülre.
  2. A tárgyalás időpontjáról az érintett feleket legalább 3 munkanappal előbb értesíteni kell. Ha ez nem történt meg, a tárgyalás csak a panaszolt és a panaszos együttes jóváhagyásával tartható meg.
  3. A tárgyalás helyéről és idejéről tájékoztat a tanári folyosón található hirdetőtábla. Mindezekért a tárgyalásra delegált tanárbíró a felelős.

III. A tárgyalás

  1. A tárgyalás levezetéséért a tanárbíró a felelős. Jegyzőkönyvet vezet, mely a határozattal együtt dokumentálja a tárgyalást.
  2. A tanárbíró nélkül nem tartható meg a tárgyalás, ellenben, ha a szülőbíró nem jelenik meg, vagy a diákbíró – bár az ügyben való részvételt vállalta -, s a tárgyalás időpontjáról és helyéről is kapott értesítést – igazolatlanul hiányzik, a tárgyalás a panaszolt fél hozzájárulásával megtartható.
  3. Az ügyet tárgyaló bírók ne legyenek kapcsolatban az üggyel, legyen kizárt az elfogultságuk.
  4. Mind az alsó szint, mind a fellebbviteli tárgyalás nyilvános. Zárt tárgyalás lefolytatását kérheti a panaszolt és a panaszos egyaránt. A kérés indokoltságát a Bíróság dönti el.
  5. A panaszt a panaszos képviseli.
  6. A panaszolt védekezhet önállóan, vagy felkérhet mást védelme ellátására.
  7. Igazolt hiányzás esetén elnapolható a tárgyalás. Ilyen esetben a panaszolt köteles értesíteni az ügyét tárgyaló tanár bírót minél előbb, de legkésőbb a kitűzött időpont előtt két órával.
  8. Amennyiben a panaszolt az előírtaknak megfelelő másodszori idézésre sem jelenik meg, a tárgyalás megtartható a jelenléte nélkül is.
  9. A tárgyaláson videó-, illetve hangfelvétel készítéséhez a panaszolt és a panaszos fél hozzájárulása egyaránt szükséges. Ha az érintettek bármelyike kiskorú, akkor szülői hozzájárulás is szükséges.
  10. A tárgyaláson a hozzászólási sort a Bíróság határozza meg. Alapesetben ennek menete:
    1. a tanárbíró bemutatja a bíróságot
    2. a tanárbíró felolvassa a panaszt
    3. a panaszos kiegészítése
    4. a panaszolt kiegészítése
    5. hozzászólások a tárgyaláson részt vevők soraiból, ha valakinek van hozzáfűznivalója, kérdése
    6. a Bíróság záró kérdései
  11. A Bíróság határozathozatalra visszavonul, ha
    1. a, a résztvevőknek nincs több mondanivalójuk,
    2. a Bíróság úgy ítéli meg, hogy érdemi hozzászólások már nem hangzanak el,
    3. s magának a Bíróságnak sincs már kérdése, az ügy határozathozatalra érettnek látszik.
  12. A panaszos és a panaszolt is konzultálhat a tárgyalás során képviselőjével, illetve segítőjével. Ennek érdekében viszont nem kérhetik a tárgyalás felfüggesztését vagy elnapolását.
    A Bíróság tagjai felfüggeszthetik a tárgyalás menetét, ha úgy látják, konzultációra van szükségük.
    A Bíróság elnapolhatja a tárgyalást, ha ezt nyomós okok indokolják.
  13. A Bíróság határozathozatalán oldalanként csak egy-egy fő vehet részt. Ők képviselhetik az esetleg előtte tartott oldalankénti konzultáció állásfoglalását.
    A határozathozatal nem nyilvános. Hozzászólási jog nélkül tanúja lehet viszont a határozathozatalnak bárki, aki a határozatot meghozó bíróktól egyhangúlag engedélyt kap.
    A határozat többségi alapon születik. A határozat kihirdetésekor nem részletezendő a döntési arány.
    A határozat meghozatala után a Bíróság újra összehívja a tárgyalás résztvevőit, s ismerteti döntését.
    A döntés lehet (A fegyelmi büntetés fokozatai):

    1. figyelmeztetés,
    2. intés,
    3. megrovás,
    4. szigorú megrovás,
    5. felfüggesztett kizárás,
    6. áthelyezés másik iskolába, kizárás.

Mellékbüntetésként alkalmazható: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (a tanulással szorosan kapcsolatos jogokra, szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), illetve bármilyen személyre szabott feladat.

Az iskolabíróság eljárását azokkal a fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan, amelyekre súlyos megítélésük miatt a felfüggesztett kizárás, illetve a kizárás büntetés alkalmazható, a továbbiakban – amennyiben az ügy jellege ezt indokolttá teszi -, a Bíróság nem csak jogosult, hanem köteles is az érintett diákot tanító valamennyi pedagógus véleményét kikérni az eljárást megelőzően. Fontos szabály, hogy a pedagógusok nem (a pedagógiai vezető sem) tehetnek konkrét javaslatot arra vonatkozóan, hogy a Bíróság a diákkal szemben milyen szankciót alkalmazzon, pusztán az érintett általános magatartása, az iskolával, társaival, tanáraival kapcsolatos együttműködése, a közösségben betöltött szerepe, családi helyzete, valamint az adott ügy kapcsán tudomására jutott tények vonatkozásában nyilatkozik.

  1. A tárgyalás záró mozzanata a határozat szóbeli kihirdetése. Ha a felek tudomásul vették a döntést, a tárgyalást vezető bíró berekeszti a tárgyalást.
  2. A határozat – feltéve, hogy máshogyan nem rendelkezik – akkor lép hatályba, ha azt a panaszolt írásos formában megkapja. A határozatot annak szóbeli kihirdetésétől számított 5 munkanapon belül meg kell kapnia a panaszoltnak (esetleges elmarasztaltnak), a panaszosnak, továbbá az elmarasztalt tanuló(k) szüleinek, osztályfőnököknek. A panaszolt diák(ok) szülei e-mailben kapják meg a határozatot.
    A határozat egy példányát őrzi a bírósági titkár az irattárban, valamint az összes határozat elérhető a hálózaton is.

 IV. Fellebbvitel

  1. Az első fokon született határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezésnek az első fokú határozatra nézve halasztó hatálya van.
  2. A fellebbviteli tárgyalás tiszta lappal való indulást jelent, de az első fokú ügy dokumentumai felhasználhatóak, megismerhetőek, tényei újravizsgálhatóak.
  3. A Bíróság tagjai az ügyben eddig nem érintett bírók közül kerülnek ki.
  4. Fellebbezés esetén a tárgyalásra minél gyorsabban sort kell keríteni, de mindenképpen a fellebbezés beadásától számított 11 munkanapon belül. A fellebbezést írásban kell benyújtani, s abban indokolni kell, hogy az elmarasztalt miért kéri az új tárgyalás lefolytatását.
  5. A fellebbviteli tárgyalás lefolytatása megegyezik az első fokú tárgyalás ügymenetelével.
  6. A fellebbviteli tárgyaláson hozott határozat ellen jogorvoslásnak csak az iskolát felügyelő szerveknél van helye.

V. Ellenjegyzés

A pedagógiai-vezető az Iskolabíróság által hozott első- vagy másodfokú döntését, – amely jogerőre emelkedik – köteles ellenjegyezni, mint olyan határozatot, amely az osztályban tanító tanárok véleményének előzetes megkérdezésével született, illetve amelyek felfüggesztett kizárás (eltanácsolás) vagy kizárás ítélettel végződnek. Az aláírási kötelezettség arra az esetre nem vonatkozik, ha az iskola pedagógiai vezetője olyan súlyos szabálytalanságot észlel, amely Magyarország Alaptörvényébe és törvényeibe ütközik. Ekkor jogosult az ellenjegyzés megtagadására és a bíróság új eljárásra való utasítására az elsőfokú tárgyalás újbóli kiírásával. A pedagógiai vezető érintettsége esetén az ügyvezető koordinátor jár el a fentiek értelmében.

A pedagógiai vezető ellenjegyzési joga/kötelme

Az Iskolabíróság határozat alatt a bírósági SzMSz megfelelő mondata szerepel, tartalmilag a következő: A határozat nem ütközik Magyarország Alaptörvényébe vagy más törvényeibe.

VI. Záró szakasz

Ha a Bíróság működése során olyan probléma merül fel, melyre nem irányadó a jelen szabályzat, akkor az Iskolabíróság titkára, illetve a tárgyaló bírók döntsenek a konkrét ügyben, döntésük alapja a jelen szabályzat szellemisége, valamint az iskola egészének működését szabályzó dokumentum szellemisége legyen.

A Politechnikum Iskolabírósága

Budapest, 2017. június 8.

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár