Ferenczi Márta
< vissza a Tanári arcképcsarnokba
Ferenczi Márta
A művészetismeret tanára, 2019 óta a Kozmosz osztály egyik osztályfőnöke
Későn érő típus vagyok. Amikor a debreceni középiskolás éveim alatt elkezdtem koncertekre járni Budapestre, elhatároztam, hogy az egyetemi éveimet ebben a városban fogom tölteni. Ez meg is történt, de a szemináriumok helyett a Puskin Mozi délelőtti vetítésein vagy a Gellért-hegyen olvasással töltött idő pont annyira volt elég, hogy az első egyetemről – ahová még nem magyar szakra jártam – kirúgjanak.
Munkát kezdtem keresni, az álmaim állását akkor egy antikváriumban képzeltem el, ahol majd egész nap nyugodtan olvashatok… Végigjártam hát a körutat, hátha valahol megnyerem ezt a pozíciót. Végül munka nélkül, de pár új könyvvel tértem haza, majd beadtam a jelentkezésemet magyar és magyar mint idegen nyelv szakra, ahol aztán öt – végre értelmesnek érzett – évet töltöttem el egy remek társaságban. A diploma után rám tört a kapunyitási pánik, ezért még gyorsan kiszaladtam fél évre Londonba, ahonnan visszatérve elkezdtem tanítani.
Két iskola után végül a Poliban találtam meg azt a helyet, ahol otthon érzem magam. Szeretem, hogy nem telik el nap irodalom nélkül, szeretek jókat beszélgetni a diákokkal és a kollégákkal, szeretem az Erasmus-utakat, a Másik Színház társulatát, a tanításon kívüli közös programokat, a kosárlabdapályát, a sok növényt a lépcsőfordulóban, és hogy jó zenék szólnak a szünetekben. A tanórák helyett a Gellért-hegyre pedig már csak az osztályommal – Kozmosz – együtt kívánkoznék ellógni.
A Polin kívül előszeretettel űzök mindenféle vízi sportot, gyakran járok koncertekre, kedvenc ételem a sütemény.
martas[kukac]poli.hu