Találkozásaink a divattal

 

Január végén a Most élsz! csoport két külsős programon is járt. Ellátogattunk az Alma Divatstúdióba, ahol Vetlényi Almával, a fenntartható divat fiatal képviselőjével találkoztunk és beszélgettünk. Megnéztük a legújabb kollekcióját ill. betekinthettünk a színfalak mögé, a műhelybe is. Alma felajánlotta szakmai segítségét mentorként az általunk megálmodott ruhák, kiegészítők tervezéséhez. A résztvevők így fogalmazták meg a tapasztalataikat:

„Tetszett, hogy Alma ilyen céltudatosan valósította meg a terveit, miközben tartotta magát a környezettudatossághoz.”

„Inspiráló volt több ötletet hallani és megvitatni, szerintem ezeket mind fel tudom használni.”

A másik utunk a Ráth György villába vezetett. A fenntarthatósághoz kapcsolódó kiállítás megnyitóján és az azt követő előadáson vettünk részt. Mit hoztunk haza magunkkal?

„A táskás kiállításhoz tartozó történet és háttérsztori egészen izgalmas volt. A kiállítás története inspirált, hogy sosem szabad feladni, mindig érdemes újrakezdeni, van hová fejlődni.”

„Mennyi fajta műanyag van, és hogy miből lehet műanyagot csinálni.”

„A műanyag lebomlásának ideje és újra feldolgozása (ruhák kiegészítők) nagyon széleskörű.”

„Január 26-án nekiindultunk, hogy felkeressük a Ráth György-villát, majd minden tudását magunkévá tegyük. Előszőr megismerkedtünk, Bulash Todaeva életművével és alkotásával, amit a „Körforgásban” névre hallgató kiállítássorozatra készített. Ezek a műanyagból készült divattárgyak, újrahasznosított műanyagból készültek. A legkiemelkedőbb alkotás, egy a szocializmus korszakban készült táska újragondolása. Utána egy rendkívül informatív prezentációt halhattunk a divat és a ruhakészítés káros hatásairól. 

Első februári találkozásunkon értékeltük az eddigi programok hozadékát, érdekességeit. Egyeztettük a következő foglalkozás prezentációit, előadóit. A foglalkozás fő témája a textilipar volt. Olyan kérdésekre kerestük a választ, minthogy:

• Milyen természetes ill. mesterséges anyagokból tudunk szövetet előállítani?
• Hol és hogy kerül a szövet feldolgozásra?
• Milyen úton jut el a vásárlókhoz az elkészült termék?
• Mi történik a rengeteg már nem használatos termékkel?

Rengeteg saját tapasztalatot osztottunk meg. Voltak dolgok, például a zero waste program támogatása, amiben teljes egyetértés volt, ugyanakkor érvek- ellenérvek ütköztek a fast fasion kapcsán.

Előkerült a kapszula ruhatár fogalma, amely nagyban elősegítheti a felhalmozás csökkentését.

A következő feladatunk, hogy mindenkinek gardróbürítést kell csinálnia otthon és behozni a későbbi felhasználhatósága szerint csoportosítva a ruhákat.

A Kiscelli Múzeum Divat&Város kiállításán és múzeumpedagógiai foglalkozásán megtudhattuk, hogyan alakította és tükrözte a divat az egyes korok társadalmi és kulturális változásait.

“A Divat @ Város kiállítást március 5-én néztük meg a Kiscelli Múzeumban. Nagyon jó élmény volt és tetszett, hogy színkód szerint voltak kategorizálva a ruhák. Évszázadokra visszamenően összehasonlíthattuk az egyediségeket és a legjobb rész az a foglalkozás volt, amikor a különféle anyagokat megfoghattuk és megbeszéltük, hogy mikor mire használták.”