Nomád tábor 2024

Egyszer volt, hol nem volt…

Kedves leendő táborozó!
Te még nem ismersz, én viszont ismerlek, nagyon is jól! Tudom, hogy szeretsz sátorban
aludni, pottyantós budiban trónolni, szúnyogokat hajkurászni, tábortűznél énekelni, sőt,
könyékig hypósan nyolcvan ember után elmosogatni. Tehát te vagy az én emberem, pont
rád várok. Gyere, egyél velem egy jó paszulygulyást! Az otthonom Üveghegy /
Bergengócia / Kerekerdő / Hetedhét / Óperencia / Holnemvolt, itt várlak július
harmincadikán este. A részletekről Emesétől már kaptál tájékoztatást. Egy dolgot viszont
semmiképp ne felejts el: hozz lekvárt!
Hamarosan találkozunk! Üdv: M

Kedves leányok s legények!

Hinnye! De jó sokan összegyűltetek, eljöttetek hívásomra! Ravasz, körmönfont, okos kis
gyermekek vagytok, ha mind ilyen ügyesen idetaláltatok! Bizony, volt, aki Üveghegyre igyekezett,
volt, aki Bergengóciába, mások Kerekerdő felé vagy Hetedhétbe, Óperenciába vagy
Holnemvoltba. És jól látjátok: ezek mind itt vannak, ezen a helyen, ahol én, M is lakom.
Hogy mindez hol is van? No arról majd később. És hogy én ki is vagyok? Arra is ráérünk
még. Köszönöm a tegnapi együttlétet, remélem, nektek is annyira ízlett a paszulygulyás, mint
nekem. Mennyei eledel volt ez megfáradt mindannyiunknak. A lekvárokat szívesen
köszönöm, nagyéhetős ember lévén azt az eperlekvárt már fel is kentem egy gyürkére és jól
meg is ettem, most feszengetem éppen annak az apró sárgabarackos borkánnak a fedelit.
Csak el ne hízzak tőle! Amíg én jóízűen eszegetek, azt javaslom, daloljatok, ismerkedjetek,
dögönyözzétek fájintosra a szalmazsákotokat, tanuljátok meg, hogy mit kell tenni, ha jön a
nagy idő, más néven a VIHAR, aztán daloljatok újfent, de már a ropogó tábortűz mellett.
Mesés napot kívánok!