Határtalanul! Témanap a nemzeti összetartozásról
A témanapot 2025. június 18-án tartottuk az iskola ebédlőjében, ahol a két osztály együtt vett részt az előre megszervezett programokon. Eredetileg június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján szerettük volna tartani, de a tanév végén sokkal több lehetőségünk volt arra, hogy egy jól összerakott program keretében foglalkozzunk az Erdélyi barangolóval, a nemzeti összetartozás kérdésével, illetve az emléknappal.
A programot egy rövid bevezetővel kezdtük, amelyben megköszöntük a diákok munkáját és aktivitását az előkészítő és feldolgozó foglalkozásokon, valamint a viselkedésüket és munkájukat a tanulmányi kirándulás során. A bevezető után egy rövid kis játékos feladattal kezdtünk: mindegyik jelenlévő diák húzott egy olyan városnevet egy dobozból, amelyek a trianoni békeszerződés aláírása előtt a Magyar Királysághoz tartoztak, de a béke utáni új határok után más országhoz kerültek. A diákoknak az volt a feladata, hogy utánanézzenek, hogy melyik város hova került, melyik utódállam része volt 1920 után, illetve napjainkban. A gyerekeknek úgy kellett felállnia térben, hogy jól láthatóvá váljon, hogy a városuk ma melyik országban található. A mai országhatárokat határoztuk meg rendezőelvként, hiszen amikor a határon túli magyarságról beszélünk, akkor külön foglalkozunk az egyes országokban tapasztalt helyzetükkel, életkörülményeikkel és magyar kultúrájukkal. Ezt követően azt is megbeszéltük, hogy az adott városok a békeszerződés után milyen országhoz tartoztak. A diákokkal azt is érzékeltetni szerettük volna, hogy a legnagyobb terület Romániához (Partium, Erdély, Bánság városai) vagy Csehszlovákiához (Felvidék tájegység városai).
A játékot követően egy háromfordulós kvízt csináltunk meg a gyerekekkel, mely javarészt a kirándulással volt kapcsolatos. Itt csapatokban válaszoltak a megadott kérdésekre. A kvízt követően egy keresztrejtvényt kellett ugyanazoknak a csapatoknak kitöltenie, melyben nemcsak a saját pályázatunk során meglátogatott városok, tájegységek és maga a kirándulás kapott szerepet, hanem a nemzeti összetartozás is, valamint a szórvány- és tömbmagyarság helyzete (és fogalma) is.
A keresztrejtvényt követően megnéztük a diákok által külön párokban elkészített sutorit, amely egy összegző bemutatóelőadás volt valójában. A sutori különböző pontjaiban a következő témakörökről adtak elő a diákok:
- A trianoni békeszerződés aláírása (1920. június 4.) – a béke aláírása, területváltozások, magyarok száma
- Az 1920-ban elcsatolt területek – Csehszlovákiához, Ausztriához, Szerb-Horvát-Szlovén csatolt területek (terület mérete, területnevek, magyar lakosok száma, kulturális emlékek)
- Az 1920-ban elcsatolt területek – Romániához csatolt területek (terület mérete, területnevek, magyar lakosok száma, kulturális emlékek)
- A határon túli magyarság helyzete (Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Ausztria)
- Emlékművek a nemzeti összetartozásról
- A Nemzeti Összetartozás Napja. Ma hogyan emlékezünk meg a nemzeti összetartozásról?
- Erdélyi magyar írók, zenészek
A bemutató során a diákok több helyről szedtek össze információkat a kiosztott témákról, de sok téma ismerős volt, hiszen a 7. évfolyamos történelem tananyag részeként már foglalkoztunk Trianonnal és az elcsatolt területekkel. Ami új információ volt, az a nemzeti összetartozás fogalma, a megemlékezés fontossága és módjai.
Az előadások után, rövid szünetet követően elkezdtük a közös főzést. A pályázati anyagban vállaltuk, hogy a témanapon erdélyi ételeket fogunk készíteni és kóstolni. Előre vettünk zakuszkát, padlizsánkrémet, melyet a gyerekek saját maguknak készítettek el. Emellett erdélyi palacsintát és kürtőskalácsot is sütöttünk. A közös főzés végén belenéztünk az értékelő órán elkészített lino.it felületet, amelyben a közös képeket, emlékeket és gondolatokat írták be a diákok.
Post-it fal (lino.it): http://linoit.com/users/nemetzalan/canvases/Hat%C3%A1rtalanul%21
