CÉLOK
A beszédművelés óra célja a hiteles kommunikáció. A hiteles kommunikáció alapja a direkt kommunikáció és a metakommunikáció egybeesése, megfelelése.
Ez egy beszédkészséget fejlesztő gyakorlati óra.
A gyakorlatok a közvetlen emberi – és nem a közvetett, írásbeli – kommunikációt segítik. Elsősorban a tudatos verbális és non-verbális elemek használatát tanítja, de a gyakorlatok során kitérünk a spontán metakommunikációs eszközök jelentőségére és értelmezésére is, hiszen csak ezek ismeretében beszélhetünk hitelességről.
TÉMAKÖRÖK
Megfigyelés (testmegfigyelési gyakorlatok)
Mindennek az alapja a megfigyelés. A különböző célú gyakorlatokat minden esetben tudatos megfigyelés előzi meg. Csak ezek után kerül sor a program gerincét kitevő beszédgimnasztikai gyakorlatokra, valamint az ezzel részben párhuzamosan haladó, részben önálló egységet képező nonverbális gyakorlatokra.
Beszédtechnika (beszédgimnasztikai gyakorlatok)
A beszédkészséget fejlesztő gyakorlatok a közvetlen emberi kommunikációt segítik. Elsősorban a tudatos verbális elemek használatának megtanítása a cél, de a gyakorlatok során a spontán metakommunikációs eszközök jelentőségének és értelmezésének megismertetése is fontos a hitelesség érdekében.
Non-verbális elemek (kommunikációs gyakorlatok)
A verbális kommunikációt kiegészítő és helyettesítő gyakorlatok a közvetlen emberi kommunikációt segítik. A nonverbális elemek használatának megtanítása a cél, a gyakorlatok során a spontán metakommunikációs eszközök jelentőségének és értelmezésének megismertetése is fontos a hitelesség érdekében.
Gyakorlati felhasználás (a beszédművek összeállítása és elmondása)
Az évet összefoglalásként egy – szabadon választott témájú – beszédmű, (kis)előadás, az erre való felkészülés, illetve ennek bemutatása zárja. Itt összegződik az eddig megfigyelt, megtanult, begyakorolt ismeret.
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
ÉRTÉKELÉS
1. A beszédművelés órán az értékelés folyamatos. A diák minden – az adott óra anyagával kapcsolatos – megnyilvánulására a tanár – „+” vagy „–” formájában – visszajelez. Minden órán mindenki legalább egy „+”-t vagy „–”-t, fontosabb feladatok esetén „++”-t, „+–”-t vagy „– –”-t kap. Minden ötödik óra után a visszajelzések százalékos arányában (az alábbiakban olvasható százalékhatárokkal) valamennyi diák órai munka jegyet szerez.
| 0 % – 40 % | elégtelen |
| 41 % – 55 % | elégséges |
| 56 % – 70 % | közepes |
| 71 % – 85 % | jó |
| 86 % – 100 % | jeles |
2. Az év végén minden tanulónak önálló és a többiek előtt bemutatandó feladatot kell megoldania. A bemutatás feltétele az év elfogadásának. Minden tanuló és a tanár egyénileg értékeli társát/tanítványát. Az értékelés eredménye alapján a tanuló bemutató jegyet kap a bemutatóra, aminek súlya egyenértékű az egész évben órai munkára kapott jegyek súlyával.
Az így szerzett érdemjegyek súlyozott átlagából született – a tanár által felfelé vagy lefelé kerekített – végső jegy alkotja a félévi, illetve az év végi osztályzatot.