CÉLOK
A Politechnikumban a földrajztanítás célja, hogy a tanulókat megismertessük a szűkebb és a tágabb környezetünk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, segítve ezzel a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat. Az órákon igyekszünk fejleszteni a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ennek érdekében a jelenségeket és folyamatokat változásaikban, kölcsönhatásaikban mutatjuk be, megláttatva azok lehetséges következményeit is.
A tantárgy keretében igyekszünk fejleszteni a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért a tanítás során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek az elsajátítását is fontosnak tartjuk.
Törekszünk arra, hogy a történelem és a természettudomány tantárgy földrajzhoz kapcsolódó igényeit is kielégítsük.
Szeretnénk ráébreszteni a tanulókat arra is, hogy a lokális és globális földrajzi folyamatok és problémák összefüggnek és egymást alakítják.
TÉMAKÖRÖK
Éghajlati övezetesség
A természetföldrajzi övezetesség
A Föld népessége
Települések a Földön
A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók és országok
Magyarország
Egy-egy távoli kontinens jellegzetes országa, gazdasága, kultúrái, illeszkedése a világgazdaságba, a természetföldrajzi alapok figyelembe vételével
A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
A környezeti válság kialakulása, természeti alapok
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
A tanév során a diákok egyénileg és csoportmunkában dolgoznak, tanórai és otthoni feladatokat oldanak meg, projektmunkát, kiselőadást, házi dolgozatot készítenek. A tanulás során a szaktanár döntése alapján digitális eszközöket használhatnak, virtuális osztályteremben is dolgozhatnak.
ÉRTÉKELÉS
Célunk, hogy minden tanuló aktívan vegyen részt a tanórákon. A munkacsoport értékelési rendszere a folyamatos munkára illetve a szaktárgyi tudásra épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt is.
Az értékelésben az alábbi részterületek jelennek meg:
- Ismeretek: alaptények, fogalmak
- Megértés: a fontosabb elméletek, gondolatok
- Alkalmazás: az új és a hétköznapi jelenségek magyarázata, problémák megoldása
- Gyakorlati kivitelezés
- Megfigyelés
- Kommunikáció: szóban, rajzban és írásban
- Kutatás és felfedezés: gyakorlatban és adatokból, önálló tervezés
- Hatékony együttműködés
- A tudományos ismeretek közösségi alkalmazásának készsége
Egy félév során három szempont szerint értékelünk:
- Dolgozat (témazáró dolgozat és/vagy röpdolgozat, projektmunkák beszámolói)
- Tanórai tevékenységek (egyéni- és csoportmunka, kiselőadás, feladatlap, jegyzet, projektorientált tevékenység stb.)
- Tanórán kívüli tevékenységek (házi dolgozat, projektorientált tevékenység, kutatómunka, házi feladat stb.)
A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, valamint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy átlagából határozzuk meg. A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját, de az egyes témaköröket lezáró beszámolók jegyei kétszeres értékkel számítanak.
A tanév követelményeinek teljesítéséhez szükséges, de nem elégséges feltétel az, hogy a témaköröket lezáró beszámolók (témazárók és/vagy projektmunkák és/vagy dolgozatok) jegyeinek átlaga 1,5 felett legyen.
Ha valaki a témakört lezáró beszámoló, nagydolgozat és/vagy röpdolgozat írásakor igazoltan hiányzik, a szaktanárával egyeztetett tanórán kívüli időpontban pótolhatja.