A vizsga leírása
A MIK vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Az írásbeli vizsga egy festmény bemutatása elemző esszé formájában a tanult szempontok szerint. A diákok számítógépen írják, az elvárt terjedelem minimum 450 szó, a rendelkezésükre álló idő 90 perc. A dolgozat értékelésénél – az írásbeli érettséginek megfelelően – figyelembe vesszük a felépítés logikáját, a fogalmazás stílusát, nyelvhelyességét és helyesírását. Ezen kívül értékeljük a szövegszerkesztési ismeretek alkalmazását is.
A vizsga szóbeli része egy 15-20 perces, önálló prezentáció. Az ezt megelőző felkészülés hosszabb folyamat. Hetekkel korábban a diákok 20 téma közül húznak egyet, amelyhez anyagot gyűjtenek, vázlatot, majd szemléltető anyagot (papíralapút, prezit, ppt-t, társasjátékot stb.) készítenek, közben konzultálnak a tanárukkal, végül a 2 fős vizsgabizottság előtt bemutatják a projektjük eredményét. A kihúzott témához ötleteket és szempontokat is kapnak.
Alapvetően azt várjuk el a diákoktól, hogy a tanult anyagból készüljenek, de egyéni találékonyságukra van bízva, hogy beemelnek-e a prezentációjukba mást is. A folyamat része két kötelező konzultáció, amelyek során – szükség esetén – segítséget adunk a további munkához.
Értékelés:
Három részeredményből összesen 100 pontot lehet szerezni:
írásbeli: 35 pont (tartalom: 20, előadásmód: 10, informatika 5);
szóbeli: 50 pont (tartalom: 35, előadásmód: 15);
két konzultáció: 5 + 10 pont.
A sikeres kisérettségi teljesítésének feltétele (összhangban az érettségi elvárásaival), hogy a vizsgázónak minden vizsgarészből (írásbeli, szóbeli, konzultációk) legalább 10%-ot el kell érnie.
A pontszámból a munkacsoport általános értékelése szerint képezzük a kisérettségi érdemjegyet.
40%-tól 2 elégséges
55%-tól 3 közepes
70%-tól 4 jó
85%-tól 5 jeles
A kisérettségi művészetismeret és kommunikáció tantárgyból egyaránt két-két, témazáró értékű jegyet ér.
Témák:
- Hérosz, heroizmus a művészetben
- görög-római mitológia (hőseszmények: Akhilleusz, Odüsszeusz, Héraklész, Thészeusz stb.)
- az Iliász, Odüsszeia világa, világképe, megjelenítése pl. a vázafestményeken
- manierista, barokk és klasszicista művészet (pl. Dávid és Góliát, templom és palotaépítészet stb.)
- harcos szentek (pl. Szent György), a hit harcosai – mártírok, kereszteslovagok, hittérítők; Roland-ének, Vogelweide: Ó, jaj…,
- Athleta Christi – Krisztus bajnoka – a barokk kor hőse
- Balassi: Egy katonaének
- a barokk eposz: Zrínyi: Szigeti veszedelem
- a klasszicista tragédia
- Berzsenyi-ódák
- Hibátlan hősök a romantikus történelmi regényben
- Isten(ek) és emberek
- mítoszok
- az istenek világa, mint normaadó szint – Antigoné, Oidipusz király
- a Biblia és a keresztény istenkép
- szentkultusz a középkorban és megjelenése a művészetben – himnuszok, legendák, román kori, gótikus és barokk templomépítészet, istenábrázolás, ikonok, mozaikok, freskók
- ókori keleti és antik szobrászat, építészet, festészet, iparművészet
- reneszánsz és barokk gondolkodásmód és művészet
- a felvilágosodás vallásfilozófiai irányzatai és megjelenésük a művészetben (deizmus, pantheizmus)
- Szerelem és halál
- antik mitológia (pl. Philemon és Baukisz, Orpheusz és Eurüdiké stb.)
- Odüsszeusz és Pénelopé
- Szapphó, Anakreon és Catullus költészete
- szerelmespárok a középkor irodalmában (Trisztán és Izolda, Aucassin és Nicolette, Abélard és Héloїse, Lancelot és Guinevra, Paolo és Francesca)
- istenszerelem a középkori és barokk lírában
- petrarkista szerelem
- Romeo és Júlia
- Balassi szerelmi lírája
- Csokonai Lilla-dalai
- A romantika szerelem-képe
- Anyegin és Tatjána
- párok a képzőművészetben (Piero della Francesco: a Montefeltro-oltár és a donátorok: Battista Sforza és Federigo Montefeltro, Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár, Ádám és Éva ábrázolásai stb.)
- Mulandóság a művészetben
- antik mitológia (Gilgames, Odüsszeusz, Ikárosz, Pandóra, bűnbeesés stb.)
- alvilágjárások (Orpheusz, Perszephoné, Odüsszeusz, – Dante, Tar Lőrinc)
- Anakreon és az öregség, mint a mű tárgya
- középkori világkép és túlvilágképzetek, Dante
- Villon: Akasztottak balladája
- Romeo és Júlia
- Janus Pannonius (kórképek)
- Zrínyi (áldozathozatal)
- Csokonai, Berzsenyi
- a képzőművészetben (reneszánsz és barokk festészet, szobrászat – pl. Rembrandt önarcképek vagy pieták, végletes helyzetek ábrázolása a romantikában: pl. A Medúza tutaja)
- vanitas-téma
- Fény és sötétség a művészetben
- antik mitológia (Héliosz és a napszekér, alvilág, az idő)
- bibliai teremtéstörténet
- fény és árnyék a festészetben (építészet: pl. átriumos építkezés, kannelúrák stb.) reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika)
- a fény és sötétség szimbolikája és az ehhez kapcsolódó motívumok (emelkedés és zuhanás sémái)
- napkultusz (egyiptomi, azték stb., a Napkirály)
- menny és pokol, evilág, alvilág, felvilág
- sötét középkor – felvilágosodás
- Romeo és Júlia
- Ritmus a művészetben
- az élet ritmusai: nappal-éjszaka, születés-halál, az újjászületés mítoszai, évszakok (Anakreón, Shakespeare, Janus Pannonius, Berzsenyi stb.)
- zenei, irodalmi és képzőművészeti ritmusok
- irodalmi ritmusok: versritmus: ütemhangsúlyos, időmértékes verselés; egy mű belső ritmusai (pl. kardal és epeiszodion, ismétlések, gondolatritmus, kiazmus stb.)
- építészeti ritmusok: pl. oszloprend, a homlokzat ritmusa – vízszintes és függőleges tagolás, ablakok ritmusa, kapuzatok, bástyák, hídszerkezet
- festészeti ritmusok: meanderek, keretek, szegélyek, oltárképek ritmusa
- Természetábrázolás a művészetben
- az évszakok jelentéskörei (évszaktoposzok) – összefüggése az életidővel
- tájak a művészetben, megjelenése a festészetben pl. Botticelli: Primavera
- a táj megjelenítéseinek változásai az irodalomban Janus Pannoniustól Berzsenyiig
- táj-és természetábrázolás a romantikus művészetben (pl. Goethe, Shelley, Emily Brontë)
- állatkísérők mint attribútumok (görög istenek pl. Héra – páva, Pallasz – bagoly, Zeusz – sas; evangélisták, szentek kísérői vagy szimbólumai)
- állatszimbólumok (madár, kígyó, szarvas, galamb stb.)
- állatmesék
- totemek, a világfa lakói, sámándob rajzolatok, a népdalok virágszimbolikája
- növényi ornamentika, fa- és virágábrázolások (világfa, keresztfa – szimbolikus növények: babér, lótusz, liliom, golgotavirág, rózsa, alma, gránátalma, pálma, olajág stb.)
- a virágból festett kép (Archimboldo), virágcsendélet, növényi háttér (erdő, liget pl. Botticelli, Watteau)
- A sziget és a kert
- a motívum jelentései
- példák: Hesperidák kertje, Paradicsomkert, mesei kert, mint meseindító helyszín, Szemiramisz függőkertje, Odüsszeusz szigetei, Kréta, Atlantisz, Boldogok szigete, Avalon stb.
- festészetben pl. Watteau: Indulás Küthéra szigetére, Bosch: Gyönyörök kertje, Paradicsom- és életfa-ábrázolások, mennyei kertek stb.
- irodalom: Odüsszeia, Robinson, Gulliver, Candide, A vihar, Vízkereszt, germán mondafeldolgozások (pl. Trisztán és Izolda,) A Legyek Ura, Berzsenyi stb.
- egyéb – pl. középkori elképzelések a világról és lakóiról stb.
- Kompozíció – elrendezés és arányok
- szimmetria, aszimmetria, keretesség
- aranymetszés
- reneszánsz perspektíva
- Leonardo: Vitruvius-tanulmány, háromszög-kompozíció, tondók stb.
- lépték: emberlépték, monumentalitás, miniatürizálás (építészet, festészet, szobrászat, irodalom)
- irodalmi és képzőművészeti példák (irodalom: pl. óda, epigramma, szonett)
- épületszerkezetek, gótikus templom, reneszánsz és barokk palota
- kertkompozíciók (barokk kertek)
- nézőpontok
- Menny és Pokol
- Alvilág – evilág, lélekképzetek
- alvilágjárások (Orpheusz, Perszephoné, Odüsszeusz, Dante, Tar Lőrinc)
- keresztény túlvilág-elképzelések – a jutalom és büntetés színhelyei
- az apokalipszis – Utolsó ítélet és ábrázolásai (Dürer: Az apokalipszis lovasai, Michelangelo: A sixtusi kápolna freskója stb.)
- Menny és Pokol ábrázolásai a középkorban (pl. Bosch) és később (pl. El Greco)
- túlvilági tájak – Dante: Isteni színjáték
- félelem és bűnvallás (Szent Ágoston: Vallomások, egyházi irodalom: legendák, himnuszok, Villon balladái, Balassi istenes költészete, a Szigeti veszedelem koncepciója)
- Játék
- mint téma és mint formai játék
- gyerekek és felnőttek, „véres játékok”
- irodalmi játékok: akrosztikon, rím, ritmusjáték pl. szimultán verselés
- a játék mint társasélet – pl. előadás- színjáték, muzsikálás (Vermeer: A házimuzsika, németalföldi festők kártyázás, kockajáték stb. ábrázolásai, Brueghel: Gyermekjátékok stb.)
- játékszerek az ókortól, a játék mint a felnőtt élet utánzása
- a rokokó játékossága
- az udvarlás játékai
- játékszabályok
- Test és lélek
- a testhez való viszony változása
- a test ábrázolása – egyiptomi szabályok, görög művészet, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicista festészet, szobrászat
- a test és ruhája – egy kis divattörténet
- test és lélek az antikvitásban (ép testben ép lélek)
- a középkorban
- a reneszánszban (pl. Janus Pannonius: Saját lelkéhez, Sylviához)
- a barokkban (pl. El Greco: Orgaz gróf temetése, Bernini: Szent Teréz extázisa, barokk misztikusok)
- a lélek és a test gyötrelmei (szerelem, boldogtalanság, bűntudat, fájdalom, betegség)
- rokokó és szentimentalizmus/romantika viszonya testhez és lélekhez
- Bűn és bűnhődés
- mitikus bűnök és bűnhődések (Danaidák, Orpheusz, Prométheusz, Sziszüphosz, Niobé)
- az emberiséget érintő bűnök, bűnismétlő történetek: Ádám és Éva, Lucifer, Káin, Noé, a bábeli torony, Júdás, a deukalioni vízözön stb.
- a hübrisz
- Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király
- Dante: Isteni színjáték
- Villon és Balassi költészete
- Zrínyi: Szigeti veszedelem
- Hoffmann: Az arany virágcserép – Anselmus
- bűn és bűnhődés ábrázolása a festészetben (pl. az utolsó ítélet, az apokalipszis, a pokol megjelenítése)
- Tér a művészetben
- a térélmény: zártság és nyitottság
- fent-lent szimbolikája
- égtájak szimbolikája
- a térábrázolás lehetőségei (pl. hátterek: aranyháttér ill. természeti háttér, a perspektíva)
- építészeti terek
- életünk tere – meddig tart a világ
- a tér meghatározta művek (házizene, kamarazene, opera; miniatűr, táblakép, freskó, mérműves ablak; kertművészet)
- az utazás motívuma – a világ terei
- képzelt és valós világok
- Idő
- a világ korszakai, teremtésmítoszok, aranykormítoszok – a világ végének történetei
- a jelen, múlt és jövő a művészetben
- történetiség a művészetben (a múlt: mítoszok, bibliai történetek vagy történetírás; a megörökítendő múlt, a hagyományhoz való viszony, a művészeti korszakok múlthoz való viszonya)
- a jelen és menekülés előle
- a jövő – utópiák és álmok
- az idő ábrázolhatósága (pl. Goya: Az Idő felfalja gyermekeit, Dürer: Életkorok, Berzsenyi –„szárnyas idő”)
- az élet ideje, korszakai, kronotoposzok, az évszakok szimbolikus megfeleltetése az életkoroknak
- Szabályok és szabályszegések
- zsenik és újítók szemben a normatív esztétikákkal
- pl. Shakespeare és az arisztotelészi elvárások
- középkori festészet és Giotto, Mantegna
- Michelangelo – reneszánsz, manierista vagy barokk?
- Leonardo – megrendelői elvárások, a kor tiltásai
- klasszicista és romantikus Berzsenyi
- hagyományos műfajok – új műfajok (szonett, novella, elégiko-óda, sajátos strófaszerkezetek stb.)
- a romantika formabontása, műfaj- és műnemkeverése
- Háború és béke
- Iliász, Akhilleusz pajzsa
- Árész és Pallasz Athéné
- a keresztes háborúk (lovagok, Roland-ének, Oroszlánszívű Richárd, Robin Hood stb.) és hatásuk az európai művészetre
- törökellenes harcok (Balassi, Zrínyi)
- harc a festményeken – csatajelenetek, békekötés, eskü
- vár, fellegvár, városerődítések, páncélok, fegyverek, zászlók és címerek – és megjelenítésük a művészetben
- a béke és munka ábrázolása: Brueghel: Ikarosz bukása, Gyermekjátékok, stb., Berry herceg hóráskönyve (Limbourg-fivérek), németalföldi festészet életképei
- romantikus nagyregények csatajelenetei
- idill, pásztorköltészet, eclogák
- A szép és a rút
- az idealizáló és realista ábrázolásmód
- az archaikus mosoly
- a szépségeszmény változásai – ki a szép? (mi a szép? – Héra, Pallasz, Aphrodité)
- kalokagathia
- reneszánsz és barokk szépségeszmény
- a szabályos szépség a klasszicizmusban
- a rútság ábrázolásai reneszánsz festmények, betegségtünetek a lírában (Janus, Csokonai), hellenisztikus szobrászat, komédiahősök, ördögök, démonok (Bosch, Dürer, Leonardo)
- a szép és a rút végletei a romantikában (pl. Hugo)
- Komikum és tragikum
- komikumelméletek
- a komikum fajtái
- humor, irónia, szatíra
- a vicc
- komédiák az irodalomban
- komikus ábrázolásmód
- tragédiatípusok
- tragédiák az irodalomban
- komikus és tragikus jelenetek a képzőművészetben
- A négy őselem
- tűz, víz, föld, levegő szimbolikája
- a világ teremtésének történetei a mítoszokban
- a totális szimbólumok: szfinxek, sárkányok, tollas kígyó, világfa
- a pusztító tűz: a Vezúv és Pompeji; az éltető tűz: Prométheusz és Héphaisztosz; a tisztító tűz (rítusok), a tisztítótűz
- a pusztító víz: vízözöntörténetek, az éltető víz: az élet vize – a keresztvíz, a tisztító víz (rítusok – pl. Akhilleusz), folyók az alvilágban, (Odüsszeia, Dante, Janus Saját lelkéhez stb) a vízjellegű káosz (Tiammat-Enúma …) – Velence, a vízre épült város; a tenger, a tó, a folyó stb.
- a szélesmellű föld, „por es homou vogymuk”, Prométheusz, 2. ószövetségi teremtéstörténet, mit rejt a föld mélye – khtonikus lények, kincs, alvilág
- a levegő(ég) – az ég lakói – istenek, bolygó(istenek), világfa csúcsa, madárszerű lények, repülés (Ikarosz, Leon
(A felsorolt listát a tananyag ütemezésének függvényében a szaktanárok – a csoportjukkal egyeztetve – módosíthatják.)