CÉLOK
A tantárgy elsődleges célja a művek értő befogadásához szükséges képességek fejlesztése és az irodalomtörténeti-kronológiai sorrendben tárgyalt művészeti korok szemléletmódjának, gondolatvilágának, alkotásainak megismerése. Ebből következően a művészetismeret – kommunikáció tantárgy tananyagának legfőbb törekvése a szövegértelmezés és a szövegalkotás minél magasabb szintjének elérése; a hermeneutika, illetve a szövegeket jellemző kifejezésmódok törvényeinek, eszközeinek vizsgálata, azaz a stilisztika fejlesztése. A diákoknak el kell érniük a nyelvismeretnek és a nyelvhasználatnak azt a szintjét, amely a befogadás (szóbeli és írásbeli szövegek megértése) és a közlés (beszéd és írás) területén szilárd alapot ad az önálló ismeretszerzésre, az egyre gazdagodó tudattartalmak kifejezésére.
A műértelmezés magában foglalja képzőművészeti alkotások tanulmányozását is. Mindezt a művészettörténet időrendjében haladva ismertetjük meg a diákokkal. A nyelvi „alapanyagok” a művészetismeret tantárgy törzsanyagában is szereplő versek, prózai művek, így a két tantárgyat egységben tanítjuk (de külön jegyet adunk rá) – szem előtt tartva az éppen hatályos érettségi rendszert.
Mindenekelőtt azonban ebben a tanévben a legfontosabb cél az írásbeli és szóbeli érettségire való szisztematikus felkészülés.
TÉMAKÖRÖK
A Nyugat első és második nemzedéke – klasszikus és késő modernség
Szerzők a 20. század első felének világirodalmából
József Attila, Radnóti Miklós
A 20. század második felének magyar irodalma – válogatott szerzők
A 20. század második felének világirodalma – válogatott szerzők
A posztmodern
Kortárs irodalom
Kötelező olvasmányok:
Móricz Zsigmond: Úri muri; Tragédia, Barbárok
Babits Mihály: Jónás könyve
Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Esti Kornél-novellák
Karinthy Frigyes: Így írtok ti – részletek
Thomas Mann: Mario és a varázsló vagy Tonio Kröger
Franz Kafka: Az átváltozás
Bulgakov: Mester és Margarita
Samuel Beckett: Godot-ra várva VAGY Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Örkény István: Tóték
Szabó Magda: Az ajtó
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet
Kortárs műalkotások
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
A diákok továbbra is változatos munkaformákban dolgoznak: a tanórai jegyzetelésen kívül készíthetnek házi dolgozatot, kis- és nagydolgozatot, felelet- és tételvázlatot, műelemzést, projektmunkát, illusztrációkat, egyéb kreatív feladatokat, akár önálló műalkotásokat is. Tarthatnak kiselőadásokat, melyekhez szemléltető eszközöket kell készítenük lehetőleg digitális felületen. A csoportmunkák során a közös tevékenységnek mindig egy „produktum” a végeredménye, ezt prezentálniuk kell az osztály előtt. A különféle számítógépes programokkal készített feladatok megoldása történhet a tanórákon, és lehet házi feladat is, ám a memoriterek megtanulása és a kötelező irodalom elolvasása otthoni tevékenység, kivételt képeznek ez alól a költemények és a rövidebb novellák.
Az érettségire való készülés jegyében az előbbi tevékenységek egy része ritkábban fordul elő, mint az előző években, a próbafeladatsorok kitöltése, a tételvázlat-készítés és a szóbeli feleletek viszont előtérbe kerülnek.
ÉRTÉKELÉS
A különböző fent felsorolt tevékenységeket jeggyel értékeljük, egy-egy nagydolgozat/témazáró háromszoros súlyú jegyként kerül be a naplóba. A próbaérettségi – tekintve, hogy diákoknak érezniük kell a megmérettetés súlyát – három nagydolgozattal ér fel. Minden fogalmazásra, portfólióra, házi dolgozatra nyelvi (szerkezet, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás) jegyet is adunk. A nagyobb lélegzetű munkák esetében szóban vagy írásban részletesen értékeljük a diákok teljesítményét. Mivel ennek a tárgynak az esetében az objektivitás nehezen érhető tetten, szükség van indoklásra a fejlődés érdekében.