TERMÉSZETTUDOMÁNY
A természettudományos tárgyak esetében a diákok kétféle vizsga közül választhatnak. A GALILEI-vizsgát a természettudomány, a MERCATOR-vizsgát pedig a földrajz iránt érdeklődő diákoknak ajánljuk.
A kisérettségi vizsga eredménye két témazáró dolgozat értékű osztályzatként számít be az év végi értékelésbe.
A MERCATOR-vizsga (földrajz)
A vizsga leírása
A vizsgázó feladata, hogy az előzetes munkájának eredményét a szóbeli vizsgán bemutassa.
A vizsga két részből áll: a választott témához kapcsolódó prezentációból, valamint a kihúzott témához kapcsolódó komplex kutatómunka eredményeinek bemutatásából, portfóliójának megvédéséből. Egy felelet teljes időtartama maximum 25 perc.
A vizsgarészek bemutatása
Választott (saját) téma – portfólió – digitális termék
Az egyik rész egy, a felkészülési időszakban önállóan elkészített prezentáció bemutatása. A diák egyénileg, az érdeklődésének függvényében választ egy témát, melyet a szaktanárral egyeztet a felkészülési időszakban. A kiválasztott témából (pl. „A Kanári-szigetek”, „A bauxit gazdasági jelentősége”) prezentációt készít valamilyen digitális alkalmazás segítségével (PowerPoint, Tour Builder, Genially, Wakelet stb.).
Sorsolt téma – kutatás – portfólió – kézzelfogható termék – védés
A másik részben a sorsolt témához kapcsolódó kutatási eredményeinek bemutatása és portfóliójának megvédése történik. A vizsgázó a vizsgára jelentkezés után, a megadott időszakban húz (vagy sorsolással kap) egy komplex kutatási témát, amely természetföldrajzi, társadalomföldrajzi és regionális földrajzi részekből tevődik össze. A továbbiakban ebben a témában kutatást végez, téma függvényében anyagot gyűjt vagy kísérletet végez, aktualitást keres hozzá – ezzel összeállít egy digitális portfóliót. A vizsgán bemutatja a kutatási eredményeit, valamilyen szemléltető eszköz (pl. poszter) segítségével. (Rendkívüli esetben PowerPointot is használhat, de ebben az esetben kötelező mellé valamilyen nem digitális terméket is készítenie, pl. tematikus térkép, társasjáték, plakát stb.). A bemutatás mellett megvédi a portfólióját is, az előzetesen kapott kérdések megválaszolásával.
A felkészülés menete
A vizsgázó a felkészülés során:
· önállóan kiválaszt egy témát, amit egyeztet a szaktanárral;
· kihúzza a másik vizsgarészhez kapcsolódó komplex kutatási témát;
· minimum 3 konzultáción részt vesz, melyeken bemutatja a kutatási eredményeit, munkáját – a konzultációknak legkésőbb a vizsga előtt két héttel meg kell történnie;
· kutatómunkáját a OneNote megfelelő felületén folyamatosan dokumentálja, a gyűjtött anyagokból portfóliót készít;
· a választott témához tartozó prezentációt legkésőbb 3 nappal a vizsga előtt elküldi a szaktanárnak;
· a sorsolt témához tartozó prezentációt és/vagy terméket, szemléltető eszközt legkésőbb 3 nappal a vizsga előtt elküldi a szaktanárnak.
Értékelés
A konzultációkon való aktív részvétel és a digitális portfólió készítésének folyamata a vizsgajegynek a felét teszi ki. A másik felét a szóbelin mutatott teljesítmény és a prezentációk adják.
A teljesítményt a bizottság összegzi, s ennek alapján jeggyel és szövegesen is értékeli a vizsgázó tudását, képességeit. A vizsga érdemjegye 2 témazáró dolgozattal megegyező jegyként szerepel a tanév során szerzett osztályzatok között.
Az értékelés szempontjai:
· szakmai pontosság: a fogalmak biztos használata, az összefüggések feltárása, a szakmai nyelv használata
· informatikai ismeretek: prezentáció készítése, diagram szerkesztése (Excelben)
· kivitelezés: esztétikus megjelenés, a prezentáció formai és szakmai követelményeinek megfelelés (egy dián ne legyen túl sok szöveg, képi elemek elrendezése stb.)
· előadásmód: önállóság, eredetiség, kreativitás
· aktualitás: hétköznapokhoz (hírekhez) való kapcsolódás, tájékozottság
· a feladat megértése, lényegkiemelés
· logikus felépítés, megszerkesztettség
· tájékozódás térben és időben
Kutatási témák
1. Tereket betöltő sokadalom
2. Meglelhető El Dorado
3. Felkelő nap a Fuji mögött
4. Tengerek által fűtött partok
5. Kincseket rejtő fehér sziklák az azúrkék tengerparton
6. Égi tünemények országai
7. Ahol a vízért ölre mennek
8. Árkokkal határolt, mozgó táblák
9. A préri pusztaságán forgószél kerekedik
10. Szomorú trópusok: egy elhanyagolt kontinens
11. Az ellentétes erők egymásnak feszülnek
12. Ahol az esőért imádkoznak
13. Az övezetesség mintaterülete
14. É-D vagy Ny-K: az átmenetek országa
1. Tereket betöltő sokadalom
Az emberiség története során mindvégig a földrajzi környezet részeként élt. A környezethez fűződő kapcsolatát azonban mindig meghatározta társadalmának fejlettségi szintje.
Az emberi élettér folyamatosan bővül a természetes táj rovására. Határai a társadalmi-történeti fejlődés függvényeként módosulnak. Az emberi letelepedés intenzitását pedig a földrajzi környezet adottságai – az éghajlati zónák, a tengerszint feletti magasság – szabályozzák. Vannak ma is olyan zónái a Földnek, ahol a természet erői szigorú korlátokat emelnek az emberi települések elé.
Az emberiség az egyre növekvő szükségleteit kezdte tudatosan tervezett termeléssel kielégíteni. A termelési folyamatban elfoglalt helyzetük alapján bizonyos országok központi helyzetbe, bizonyos országok a perifériára kerültek. A XV. századtól kezdve az európai gazdasági egység fokozatosan előnyre tett szert, országaik pedig fokozatosan kiterjesztették hegemóniájukat a Föld távolabbi részeire. A gyarmatokhoz vezető utakon, a jobb tájékozódáshoz egyre pontosabb, egységesebb térképekre volt szükség. Továbbá fontossá vált az egységes időzónák bevezetése is.
Lassanként megindult a népesség vándorlása is. A társadalmi, gazdasági fejlődéssel nőtt a határokat átlépő mozgás jelentősége. A kibocsátás és a befogadás földrajzi régiói csak lassan változtak. Kialakult a területi munkamegosztás, mely maga után vonta a különféle településtípusok kialakulását, és a városok számának növekedését. A technológiai fejlődés a felhasznált munkaerővel szemben más elvárásokkal jelentkezett. Megnőtt a jelentősége a sokoldalúan, majd a magasan és speciálisan képzett embereknek. Mindeközben a gazdaságilag fejlett országoknak szembe kell nézni azzal a problémával, hogy lakosságuk egyre öregszik, a népességszám egyre csökken, míg más területeken a legnagyobb gondot a népességrobbanás okozza.
Alapkérdés: Milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a nyugati és a keleti társadalmak fejlődésében? (Múlt-jelen-jövőkép)
Segítő kérdések:
· Hogyan befolyásolja a természeti és társadalmi környezet a népesség területi eloszlását a Földön? Milyen általános érvényű összefüggések figyelhetők meg?
· Milyen eszközök vannak egy ország népességének növelésére vagy csökkentésére?
· Mit mutatnak a korfák?
· Milyen okai lehetnek a lakóhely ideiglenes vagy végleges elhagyásának?
· Milyen okok vezethetnek arra, hogy valaki menekültként elhagyja hazáját?
· Milyen problémákkal és nehézségekkel kell megküzdenie a befogadó országnak?
· Hogyan tud profitálni egy ország a menekültek befogadásából?
· Hogyan csoportosíthatjuk a településeket? Melyek hazánk jellemző településtípusai?
· Mit jelent az “Észak és Dél” kifejezés, hogyan kapcsolódnak az államformákhoz?
· Hogyan segíti a térkép tájékozódást?
2. Meglelhető El Dorado
El Dorado, a mesés aranykincseket rejtő legendás terület valójában sohasem létezett. Inkább csak az emberek vágyálmaiban. El Dorado után kutatva az európaiak rátaláltak bolygónk legnagyobb folyamára, legnagyobb óceánjára, legmagasabb vízesésére és a legfurcsább, egyszer egyik, másszor másik irányba tartó folyójára Dél-Amerikában. Úgy tűnt, hogy az El Dorado legenda szertefoszlott, a mesés kincs nincs sehol.
Kiderült azonban, hogy csak rossz helyen keresték! A hatalmas Andok vulkanikus folyamatai mélységi magmás ércképződést indítottak, minek következtében Latin-Amerika a világ egyik leggazdagabb színes- és nemesfémvagyonnal rendelkező kontinense lett. Az Andok (és a szintén Pacifikus hegységrendszerbeli Kordillerák) országai, az intenzív kitermelés ellenére ma is jelentős ércvagyonnal rendelkeznek. De igaz ez az ősmasszívumokkal borított Brazíliára is, igaz ott a nehézfémek ércásványai vannak túlsúlyban.
Ércekből és egyéb ásványkincsekből (pl. kőolaj, bauxit, kősó) tehát nincs hiány Latin-Amerikában. Hogyan használják ki ezek az országok ezeket a lehetőségeket? Milyen társadalmi-gazdasági folyamatok teszik őket hasonlatossá és különbözővé? Milyen lehetőségeket aknáznak ki a közép-amerikai kisállamok off-shore cégei és a banánköztársaságok? Ezek a kérdések már túlmutatnak a nyersanyagokon, de mélyebb bepillantás engednek Dél- és Közép-Amerika társadalomföldrajzába.
Alapkérdések: ld. szövegben!
Segítő kérdések:
· Melyek a legfontosabb ásványok, illetve kőzetek, amelyeket az ember felhasznál? Melyek az ehető ásványok?
· Milyen szerepük van a fosszilis energiahordozóknak az emberiség energiaellátásában? Milyen környezeti károkat okoznak a bányák?
· Milyen kapcsolat van a magmás ércképződés és a kőzetlemezmozgások között? Hogyan kapcsolódik össze Argentína neve az ezüsttel?
· Melyek a dél-amerikai kontinens legfontosabb természeti erőforrásai, hogyan hat a nyersanyagok világpiaci ára az országok gazdaságára? Mit jelent a banánköztársaság és az adóparadicsom kifejezés?
3. Felkelő Nap a Fuji mögött
Japánt, úgy is emlegetjük, mint “a felkelő Nap országa”. Nemzeti lobogója – fehér alapon egy vörös korong – is ezt jelképezi. A Fuji, Japán szent hegyének hófedte csúcsa a legmagasabb egész Japánban. A monda szerint régen, amikor egy nagy földrengés rázta meg az országot, “egy hatalmas kéz kilökte a földből a Fujit”, amely egészen az istenek trónjáig emelkedett. A Fuji lábánál ma már a világ leggyorsabb, szupermodern expressz vonatai száguldanak, szimbolizálva a Japán múlt és jelen összefonódását.
A szigetország kialakulása, de mindennapi élete sem elválasztható a vulkánosságtól és a földrengésektől. Nemcsak a földtörténeti múlt folyamatai okoztak forradalmi változásokat a kelet-ázsiai ország életében, hanem a XIX – XX. századi társadalmi-gazdasági reformok is. A mai Japán a Föld egyik vezető gazdasági hatalma, az idáig vezető utat pedig Japán “gazdasági csodájának” ismerik el. Hasonló változások történtek más újonnan iparosodó kelet- és délkelet-ázsiai országban is, melyeket – a Japán óriás mellett – “kistigriseknek” neveznek.
Alapfeladat: Bizonyítsd be, hogy Japán egyszerre több szempontból is modellértékű ország!
Segítő kérdések:
· Milyen előzményei és következményei lehetnek egy vulkánkitörésnek?
· Milyen összefüggés fedezhető fel a vulkánok elterjedése és a kőzetlemezek elrendeződése között?
· Mi a helyes viselkedés földrengés vagy cunami esetén? Milyen előjelei lehetnek a cunami érkezésének?
· Hogyan hasznosítják a társadalmak a vulkáni utóműködések energiáját?
· Milyen helyet foglalnak el az ázsiai országok, régiók a globális világgazdaságban?
· Hogyan vált a világgazdaság egyik vezető hatalmává Japán?
· Milyen különbségeket és hasonlóságokat fedezhetünk fel Japán és az újonnan iparosodó ázsiai országok között?
4. Tengerek által fűtött partok
Európa partvidéke tagolt, mely évezredek óta elősegítette a hajózás fejlődését. A szárazföld belsejébe benyúló tengerek, öblök, a lekopott óidei hegységek megkönnyítik az óceáni légtömegek behatolását, melyek kiegyenlítettebbé teszik az éghajlatot, ami Nyugat- és Kelet-Európa éghajlatát jelentősen befolyásolja. Az Észak-atlanti-áramlás meleg vize ugyancsak növeli az évi középhőmérsékletet. Ennek köszönhetően a kikötők vize egész évben hajózható, sőt dagálykor a nagy tengerjáró hajók egészen a folyótorkolatokban kialakított kikötőkig is bejuthatnak. Ugyanakkor a vihardagályok állandó fenyegetettséget jelentenek az itt élőknek.
Nyugat-Európa a XVI. század óta Európa meghatározó részévé, kulturális, gazdasági és politikai mintaadó területévé vált. A felfedezések után innen indult a gyarmatosítás, itt bontakozott ki a XVI. századtól a kapitalizmus, itt alakult ki a tőkés nagyipar, s ma is ez a terület Európa legiparosodottabb része. Ezekből az államokból lettek Földünk nagy gyarmattartói, míg Kelet-Európa az elmúlt századokban távol esett a világkereskedelem fő útvonalától, és nem részesült a gyarmatok kincséből. Míg Nyugat-Európa az úgynevezett Marshall-terv keretében bőkezű amerikai támogatást kapott az újjáépítéshez, a mi térségünk viszont a Szovjetunió érdekövezetébe került, és saját erejéből kellett helyreállítani gazdaságát a háborús romokon. Csak az 1990-es évektől nyílt mód a rendszerváltoztatásra.
Alapkérdés: Hogyan befolyásolja a tenger közelsége egy társadalom fejlődését? (Lehet-e sikeres gazdaságot építeni „landlocked country”-ként?)
Segítő kérdések:
· Mi alapján oszthatjuk fel részterületekre a világtengert?
· Mitől függ a tenger sótartalma?
· Mi mozgatja a tengeráramlásokat?
· Milyen erőkkel magyarázod az árapályjelenséget?
· Milyen hatással volt Európára a hidegháború?
· Milyen társadalmi következményei voltak a vasfüggöny lebomlásának, annak két oldalán?
· Melyek az Európai Unió keleti bővítésének előnyei és hátrányai a régi és az új tagok számára? (Pl. agrárpolitika)
5. Kincseket rejtő fehér sziklák az azúrkék tengerparton
A meredek, kopár mészkővonulatok és a kristálytiszta tenger a mediterrán táj jellegzetességei közé tartoznak. A mészkőhegyek felszínén és mélyükben különleges képződmények is találhatók: a mészkő formakincsét először itt tanulmányozták, a Szlovénia és Olaszország határán található Karszt-hegységben. Nem véletlen tehát, hogy csodás karsztjelenségek találhatók itt, melyek a felszíni és a felszínalatti vizek munkájának köszönhetik létrejöttüket. A mészkőben kialakuló csodás barlangok helyenként több tucat kilométer hosszúságúak és több száz méter mélyre nyúló, szövevényes járatrendszert alkotnak.
A dél-európai táj, klíma és a kultúrtörténeti emlékek, óriási lehetőségeket adnak az ott élők kezébe: nem véletlen talán, hogy az idegenforgalom szinte minden dél-európai országban jelentős. Az ott élő emberek különböző kultúrákhoz tartoznak, mégis van valami abban a „mediterrán hangulatban”, ami minden Földközi-tenger-parti európai országra jellemző – legalábbis a távoli megfigyelő számára. Társadalomföldrajzukban is sok közös vonás fedezhető fel, de természetesen lényeges különbségek is akadnak jócskán.
Alapkérdés: Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mediterrán térség országainak a vízhasznosítás (vízhasználat) területén?
Segítő kérdések:
· Hogyan kapcsolódnak a felszín alatti vizek a víz körforgásába?
· Miért sérülékeny környezet a karszt?
· Milyen a jellegzetes mediterrán táj és mivel magyarázható, hogy erőteljesen megváltozott az ókor óta?
· Miért egészségesebb a mediterrán életmód?
· Milyen hatásai vannak a túlturizmusnak Dél-Európában?
6. Égi tünemények országai
Minden nyáron turisták ezrei keresik fel Skandinávia északi területeit, hogy a csodálatos éjféli Nap jelenségét megfigyelhessék, máskor pedig a sarki fény különleges színei vonzanak kíváncsi embereket. Mindkét jelenséget csak a Föld valamelyik pólusának közelében lehet megfigyelni, Skandinávia pedig talán a legideálisabb helyszín, már csak azért is, mert éghajlata az ilyen földrajzi szélességen “elvártnál” jóval kevésbé zord. Az égi tünemények, mint természeti jelenségek, magyarázata kötődik a földrajzi szélességhez, a légkör szerkezetéhez, illetve a Föld mágneses tulajdonságaihoz.
A skandináv országok nemcsak különleges természeti jelenségeik miatt mások: bizonyos jellemzőik alapján egy külön országcsoportot alkotnak Európán belül. A hasonló nyelvek (a finneket kivéve) és a közös történelmi gyökerek mellett a hasonló gazdasági fejlettségre, szerkezetre és jólétre utaló “skandináv modell” kifejezés jellemzi ezt leginkább.
Alapkérdés: Megvalósítható lenne-e hazánkban a sikeresnek tekinthető „északi fejlődési modell”?
Segítő kérdések:
· Hogyan és miért változik a magassággal a levegőburok? (Hőmérséklet, kémiai összetétel, légnyomás)
· Milyen légköri jelenségek teszik látványossá a sarkvidéki égboltot?
· Milyen módon befolyásolja a napsugárzás az észak-európaiak életét?
· Milyen forrásokból finanszírozzák jóléti kiadásaikat (egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás) az észak-európai államok?
7. Ahol a vízért ölre mennek
A Szentföld legnagyobb része ma már kietlen, félsivatagos, sivatagos terület. A bibliai Genezáreti- (ma: Kineret-) tavat, a környék egyetlen bővizű folyója, a Jordán köti össze a Holt-tengerrel. Az Holt-tenger a világ egyik legsósabb nagy kiterjedésű tava, tehát édesvizet csak a Kineret-tóból és a Jordán folyóból lehet nyerni. A vízmegosztásra tett kísérletek a környék országai között komoly vitákra adtak lehetőséget. Sajnos azonban a vízproblémánál is súlyosabbak a társadalmi feszültségek. Izrael és szomszédai, illetve a palesztin-izraeli konfliktus mindmáig egy nehezen megoldható problémahalmazt jelentenek a térség számára. A vallási, etnikai és területi konfliktusok át meg átszövik az ott élők mindennapi életét és befolyásolják a társadalmi-gazdasági életet.
Alapkérdés: Rendeződhet-e valaha az izraeli-arab konfliktus?
Segítő kérdések:
· Mely tényezők határozzák meg a folyó vízhozamát, vízállását és vízjárását?
· Milyen gazdasági jelentőséggel bírhatnak a tavak?
· Hogyan befolyásolja az intenzív öntözés a folyók vízmennyiségét? Milyen környezeti katasztrófához vezethet?
· Hogyan határozza meg a vallás az emberek mindennapjait? Milyen hatással van a gazdasági életre?
· Hogyan változott Izrael területe és népességének összetétele a 20. században?
· Milyen természeti tényezők hatottak Izrael mezőgazdaságára?
8. Árkokkal határolt, mozgó táblák
Kis-Ázsia, az Arab-félsziget és Perzsia határai Földünk igen mozgékony, aktív területei közé tartoznak – lemeztektonikai értelemben. A Hellén-Török-, az Arab- és az Iráni-lemez határain a közelmúltban is több súlyos földrengés pattant ki, aminek a Föld mélyében rejlő folyamatok az okozói. A térség országait nemcsak a lemeztektonikai hasonlóság, hanem egy itt jelenlévő társadalmi-vallási jelenség is összeköti: az iszlám kultúra mindegyik országban meghatározó. Mi, európaiak, gyakran nagyon hasonlónak gondoljuk a muszlim országokat. A Perzsa-öböl menti és a kis-ázsiai országok éppen ezt cáfolják: az eltérő történeti múlt, illetve társadalmi berendezkedés, az etnikai hovatartozás és az eltérő gazdasági szerkezet jelentős különbségeket eredményezhet a világ bármely pontján – mint ahogyan itt is.
Alapkérdések: Milyen változások alakítják a térség társadalmát napjainkban? Mennyiben összeegyeztethetők ezek a folyamatok az iszlám kultúrával?
Segítő kérdések:
· Milyen törvényszerűségek figyelhetők meg a fizikai jellemzők változásában a Föld belseje felé haladva?
· Mi mozgatja a kőzetlemezeket és milyen mozgástípusokat lehet megkülönböztetni?
· Milyen szerkezeti elemeknél találjuk a Föld földrengésveszélyes területeit?
· Melyek a fő földfelszíni következményei a kőzetlemezek elmozdulásának?
· Milyen etnikai összetétel és milyen migrációs folyamatok jellemzik az utóbbi évek Törökországát?
· Melyek a legelterjedtebb népcsoportok Délnyugat-Ázsiában?
· Hogyan határozza meg a vallás az emberek mindennapjait? Milyen hatással van a gazdasági életre?
· Mi az OPEC szerepe a térség kőolajtermelő és -exportáló országainak gazdaságában?
· Hogyan mérsékelhető a térség egyoldalú gazdaságú országainak exportfüggősége?
9. A préri pusztaságán forgószél kerekedik
A Préri talán Amerika legismertebb tájegysége. Az indiános filmek többsége is itt, vagy a Prérihez hasonló területeken játszódik. A hajdani vadnyugat azonban ma már egészen más arcát mutatja. Benépesítették az emberek, mezőgazdasági művelés alá vonták egy jó részét, sőt nagy városok is nőttek területén. Története szorosan egybeforr az Amerikai Egyesült Államok történetével. Az USA létrejötte és rohamos gazdasági fejlődése azonban nemcsak a Prérire, hanem az egész világra nagy hatással volt. Ma már az USA a világ vezető gazdasági és politikai hatalma, aminek fontos társadalomföldrajzi okai és következményei vannak.
A híradásokból is kiderül, hogy a világ leghatalmasabb gazdasági ereje sem képes uralni a természetet. A mindent elsöprő erejű tornádók éppen a Préri területén végzik legnagyobb pusztításukat. A tornádóknál is veszedelmesebbek a trópusi ciklonok, melyek a Mexikói-öböl területén pusztítanak. Szerencse, hogy mérsékeltövi párjuk jóval szelídebb, így az ott élőknek nem kell tartaniuk tőle.
Alapkérdések: Hogyan változtatták meg a bevándorlók és az általuk hozott gazdálkodási újítások az Egyesült Államok középső területeinek természeti és társadalmi földrajzát, élővilágát? Miért nem fenntartható a jelenlegi állapot?
Segítő kérdések:
· Hol és hogyan keletkeznek a ciklonok és az anticiklonok a mérsékelt övezetben?
· Hogyan keletkeznek a hurrikánok és miért váltak gyakoribbakká az utóbbi évtizedekben?
· Miért alakulnak ki Észak-Amerika belsejében pusztító forgószelek?
· Milyen előnyei és hátrányai vannak az emberfajták keveredésének?
· Tipikus vagy inkább átmeneti táj a Préri? (Természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi oldalról is vizsgáld meg a területet!)
· Mely területek az Egyesül Államokon belüli migráció vesztesei, és melyek a nyertesei?
· Hogyan válhatott az Egyesült Államok a világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőrévé?
· Milyen farmtípusok léteznek és ezek miben különböznek egymástól?
· Milyen hatással van az intenzív mezőgazdálkodás a környezetre?
10. Szomorú trópusok: egy elhanyagolt kontinens
“Afrikából mindig valami új, valami meglepő érkezik.” – tartja a latin mondás.
Afrika az ellentmondások kontinense. A természeti feltételek nemcsak hátráltatták a kontinens felfedezését, hanem meg is osztják a kontinenst: Alacsony- és Magas-Afrika, szárazság és mindennapos esők, bő vizű és sivatagban véget érő folyók. A természeti környezet – tagolatlan partvidék, peremlépcsők – az afrikai népeket nemcsak a külvilágtól, hanem egymástól is elszigetelte. Még sem tudta elzárni a kontinens nagy részét a gyarmatosítóktól. Megindult a terület kifosztása, amely mind a mai napig tart. A gazdasági elmaradottság főbb okai, a pénzügyi, technikai függőség, a kétarcú, belsőleg nem integrált gazdaság, az árutermelő bányászati és mezőgazdasági szektor és a hagyományos önellátó gazdálkodás, a duális jellegű heterogén társadalom.
A politikai rendszer instabilitása, valamint a fegyveres konfliktusok, az érintett országok gazdasági hanyatlását a végsőkig fokozták. Afrika végleg a perifériára került: részesedése a nemzetközi kereskedelemből csökken. Ezekről az eseményekről mégis keveset tud a világ, nem igazán akar tudomást venni az éhínségekről, a menekültekről, a betegségekről, a demográfiai robbanásról, a természeti környezet gyors pusztulásáról. A politikai stabilitás hiánya miatt alig várható elmozdulás.
Alapkérdés: Melyek Afrika felzárkózásának esélyei – avagy milyen nemzetközi programok, projektek léteznek, amelyek Afrika jövőjét hivatottak jobbá tenni?
Segítő kérdések:
· Milyen problémákkal kell megküzdeniük a fiatal népességű afrikai országoknak?
· Hogyan befolyásolja az éghajlat a népesség területi eloszlását Afrikában?
· Hogyan „mozog” a Száhel-öv és ezzel milyen társadalmi problémákat szül?
· Miért nem tudta Afrika eddig hasznosítani a rendelkezésre álló hatalmas vízenergiakincseit?
· Milyen máig tartó hatásai, következményei vannak Afrika egykori gyarmat-jellegének?
· Fekete-Afrika minden második országa nyersanyagokban gazdagnak számít – milyen nehézségek akadályozzák a kitermelést?
· Mik a konfliktusásványok és honnan ered az elnevezésük?
11. Az ellentétes erők egymásnak feszülnek
A hatalmas Kína rendkívül változatos ország. A kietlen, száraz nyugati sivatagok és hegyóriások ellentétpárjai az alacsonyabban fekvő és csapadékos keleti alföldek, déli hegyvidékek. A felszíni formák változatosságát a külső és belső erők “párharca” okozza. A lemeztektonikai mozgások iszonyú erővel alakítottak óriási hegységeket, amiket aztán a szél, a csapadék, a jég és a folyóvizek fáradhatatlanul alakítottak és alakítanak ma is. Mindeközben a Föld mélye sem marad tétlen, a belső erők működését a hegységek további emelkedése, illetve a pusztító erejű földrengések jelzik számunkra.
Nemcsak a természetföldrajzi folyamatokat jellemzi az ellentétes erők párharca. Kína nyugati és keleti részén különböző népek élnek: az etnikai villongások ma sem ritkák az országban. A gazdaság fejlődése is sajátos fejlődést mutat: a vidék és a nagyvárosok (különösen a tengerparti városok) közötti különbség nagyobb, mint Kína történelmében bármikor is volt. Az ebből adódó jóléti különbségek is jelentős feszültségeket okoznak. Erre mondják, hogy Kína “két lábon jár”: egyik lábbal még a “középkorban”, a másikkal már a XXI. században. Mindazonáltal az ország gazdasága töretlenül fejlődik, előrevetítve egy új gazdasági hatalom megjelenését.
Alapkérdés: Milyen szinteken, területeken jelentkezik a társadalmi megosztottság Kínában és mit tesz ez ellen a mindenkori kormányzat?
Segítő kérdések:
· Mi működteti a belső és a külső erőket? Mely folyamatok formálják Földünk arculatát?
· Miben különböznek egymástól az egyes hegységképző folyamatok?
· Milyen szerkezeti mozgások kísérik a hegységképződést?
· Hogyan csoportosíthatjuk a kőzeteket?
· Mi jellemzi Kína népességének térbeli elrendeződését, népsűrűségét? Mivel magyarázható ez a térbeli elrendeződés?
· Milyen társadalmi problémákhoz vezetett a kínai népesedéspolitika?
· Hogyan hatott a gazdasági átalakulás a foglalkozási átrétegződésre Kínában?
· Milyen környezeti hatással jár Kína gyors gazdasági fejlődése?
· Milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás az egyes kínai országrészek mezőgazdaságára?
12. Ahol az esőért imádkoznak
Van egy monszunváró szokás Indiában: békákat “házasítanak” rituális körülmények között, hogy elegendő esőt hozzon az éppen esedékes nyári monszun.
A Hindusztáni-félszigeten a monszun szinte mindent befolyásol az emberek hétköznapi életétől a gazdasági életig. A félsziget olyan hatalmas, hogy “szubkontinensnek” is szokás nevezni. India mellett más országok is megtalálhatók itt, melyek szorosabban vagy lazábban a Brit birodalomhoz kötődtek. A történelmi múlt kihatással van a jelenre is: mint megannyi vitának és konfliktusnak okozója, és mint a társadalmi-gazdasági folyamatok egyik kikerülhetetlen velejárója.
Alapkérdés: Milyen nyomot hagyott a gyarmati múlt India mai gazdaságára, társadalmára?
Segítő kérdések:
· Hogyan befolyásolja felmelegedést a földfelszín domborzata, anyaga és színe?
· Milyen összefüggés van a levegő hőmérséklete és a légnyomás között?
· Hogyan cserélődik ki a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg levegő globális méretekben?
· Hogyan befolyásolja termikus egyenlítő vándorlása és a trópusi monszun területek évszakai között?
· Milyen lehetőségei vannak az indiai gazdaságnak? Melyek a gazdáság sikerágazatai?
· Mit nevezünk zöld forradalomnak?
13. Az övezetesség mintaterülete
A Szovjetunió 1936. évi alkotmánya a birodalom határvidékén élő nemzetek részére az úgynevezett szocialista szovjetköztársaságok keretében széleskörű önkormányzatot adott, sőt elvileg az unióból való kiválás jogát is rögzítette. Azonban csak a közpo
nti hatalom 1991-es megingása során tette lehetővé, hogy e nemzetek éljenek papíron meglévő jogaikkal, és elnyerjék a tényleges politikai függetlenséget. A 15 tagköztársaságból 12 csatlakozott a Független Államok Közösségéhez (FÁK-hoz) annak létrejöttekor, mely Földünk legnagyobb területű államszövetsége lett. A gazdasági átalakítás nehézkes és lassú folyamatnak bizonyult. És bár az utódállamok gazdaságai ezer szállal kötődnek egymáshoz, érdekeik gyakran ütköznek, ami esetenként fegyveres konfliktusokhoz vezet.
Oroszország – a többi utódállammal együtt pláne – hatalmas méretei miatt a földrajzi övezetesség mintaterülete. Talán nem véletlen, hogy a híres orosz tudós Dokucsajev írta le először a földrajzi övezetességet. Nemcsak a földrajzi szélességgel változik az éghajlat, hanem az óceáni távolsággal és a tengerszint feletti magassággal is.
A mezőgazdasági termények az övezetesen rendeződő természeti adottságokhoz igazodva különbözőek. Azonban a jobb termésátlagok eléréséhez semmi áldozatot sem sajnáltak. A környezetben sok esetben visszafordíthatatlan károk keletkeztek. Ráadásul az ipar és a bányászat is veszélyezteti a környezetet.
Alapkérdés: Mi vezetett az egykori Szovjetunió mai területein zajló konfliktusok (orosz-ukrán viszony, Kaukázus stb.) kialakulásához és milyen tényezők gátolják a gyors és mindenki számára elfogadható megoldást?
Segítő kérdések:
· Melyek Kelet-Európa azon adottságai, melyeket a természet biztosít az országok gazdasági fejlődéséhez?
· Hogyan alkalmazkodott a gazdaság a természeti tényezőkhöz? Milyen környezeti károkat okoztak a gazdasági beruházások, a bányászat, és a mezőgazdaság?
· Melyek Oroszország hatalmas kiterjedésének természeti- és társadalom-földrajzi következményei?
· Milyen gazdasági, társadalmi problémákkal küzdenek az utódállamok?
· Hogyan befolyásolja a napsugarak hajlásszöge, a megvilágítás ideje az hideg övezet éghajlati elemeit? Miért alakulnak ki hatalmas mocsárvidékek? Milyen környezeti, gazdasági hatásai vannak a felmelegedésnek
14. É-D vagy K-Ny: az átmenetek országa
Magyarország sok szempontból átmeneti jellegű ország. Klímájára három más, a mérsékelt éghajlati övhöz tartozó terület is jelentős hatással van: Magyarország ezeknek az éghajlati hatásoknak a találkozási helyén fekszik. Nem ismeretlen számunkra a „fagyosszentek”, a „Medárd-nap” és a “vénasszonyok nyara” jelenség sem.
Sokak szerint a magyar társadalom nyugat-európai és kelet-európai sajátságokat is magán visel. Igaz, már az Európai Unióhoz tartozunk, mégis mindenki azt mondja, hogy több évtizednek is el kell telnie, mire a sokak által áhított osztrák életszínvonalat elérhetjük.
A magyar sajátságok társadalomföldrajzi szempontok alapján is jól jellemezhetők és elemezhetők.
Alapkérdések: Milyen társadalmi, gazdasági változások következtek be Magyarországon a rendszerváltás óta? Melyek a gazdaság húzóágazatai (sikerágazatai)? Hogyan lehet fenntartani a fejlődést?
Segítő kérdések:
· Melyek hazánk földrajzi fekvésének kedvező és kedvezőtlen vonásai?
· Mely akciócentrumok befolyásolják hazánk éghajlatát? Milyen időjárást okoznak?
· Melyek hazánk mezőgazdaságának természeti alapjai? Hogyan alkalmazkodott a természeti erőforrásokhoz?
· Milyen környezeti problémákat okoz a jelentős tranzitforgalom?
· Melyek hazánk legjelentősebb idegenforgalmi központjai? Hogyan befolyásolja a terület környezeti állapotát?
· Miért csökken hazánk népessége? Milyen társadalmi hatásai vannak?
· Melyek a belső népességvándorlás okai? Mely tényezők húzódnak a lakóhelyváltoztatás mögött?
· Hogyan változott a foglalkozási szerkezet a rendszerváltás óta?
· Melyek voltak hazánk legnagyobb zöldmezős és barnamezős beruházásai?