CÉLOK

Az előző évhez képest átfogóbb ismeretszerzésre, önállóbb munkavégzésre szeretnénk felkészíteni a diákokat. Azzal együtt, hogy a csoportos együttműködésekben  –  a tudás megosztásának képességében  –  rejlő lehetőségeket is fejleszteni kívánjuk. Mindez nagymértékben segíti a diákokat későbbi történelmi tanulmányaikban: a XIX-XX. századi bonyolult történelmi folyamatok megértésében.
A kompetenciafejlesztés összhangban áll a tizedikes kisérettségi vizsga elvárásaival, ahol együtt, összefüggéseiben kell látni és bemutatni a történelem órákon megismert, térben és időben eltérő korszakokat.

TÉMAKÖRÖK

Az Anjou dinasztia Magyarországon

  • A középkori magyar gazdaság; a városfejlődés
  • A török veszély és Magyarország; Luxemburgi Zsigmond uralkodása

A Hunyadiak:

  • Hunyadi János törökellenes hadjáratai
  • Hunyadi Mátyás uralkodása
  • A Mátyás kori Buda; a reneszánsz királyi udvar

A XIV. századi válság

A prekolumbián Amerika

  • Felfedezőutak ,  spanyol és portugál gyarmatosítás, az angol, francia és holland gyarmatosítás
  • A világkereskedelem fejlődése
  • A mezőgazdaság tőkés átalakulása

A rendi és az abszolút monarchia

A reformáció és ellenreformáció

A Mohácshoz vezető út, az ország három részre szakadása

  • Végvári élet, várháborúk
  • A Török Hódoltság berendezkedése és közigazgatása
  • Az Erdélyi Fejedelemség kiterjedése, népessége; a három nemzet
  • Magyarország a XVI-XVII. században; a magyar rendi küzdelmek
  • Erdély aranykora
  • Zrínyi Miklós politikai programja
  • A török kiűzése Magyarországról
  • A Rákóczi szabadságharc okai, háttere, eredményei; a szatmári béke

A polgárosodás kora

  • Az angol polgárosodás és nagyhatalom kezdetei, az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában
  • Franciaország a XVII. században; az abszolutizmus mintaállama

A felvilágosodás eszméi, legfontosabb alkotói

  • Az USA függetlenségi háborúja; politikai berendezkedése

A nagy francia forradalom háttere, eseményei

  • Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
  • Politikai eszmék és pártok a forradalomban
  • Napóleon diktatúrája; hadjáratai; az európai francia hegemónia

TANULÓI TEVÉKENYSÉG

Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, a figyelem megosztásának képessége és a szóbeli kifejezőkészség tökéletesítése. Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; a lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése.

Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.

A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.

A diákok a harmadik negyedév meghatározott időpontjában történelemből kisérettségi vizsgát tehetnek. A kisérettségi vizsga szerkezete az tanulmányokat lezáró történelem érettségi vizsgához illeszkedik; arra készít fel. A vizsgán a tárgyi tudáson túl a szövegértés-szövegalkotási, matematika-logikai, retorikai kompetenciákat is mérjük. A kisérettségi vizsga részletes követelményeit és értékelését külön kiadványban ismertetjük.

ÉRTÉKELÉS

A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.

Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.

Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.

Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.

A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.