CÉLOK
Az előző évhez képest átfogóbb ismeretszerzésre, önállóbb munkavégzésre szeretnénk felkészíteni a diákokat. Azzal együtt, hogy a csoportos együttműködésekben – a tudás megosztásának képességében – rejlő lehetőségeket is fejleszteni kívánjuk. Mindez nagymértékben segíti a diákokat későbbi történelmi tanulmányaikban: a XIX-XX. századi bonyolult történelmi folyamatok megértésében.
A kompetenciafejlesztés összhangban áll a tizedikes kisérettségi vizsga elvárásaival, ahol együtt, összefüggéseiben kell látni és bemutatni a történelem órákon megismert, térben és időben eltérő korszakokat.
TÉMAKÖRÖK
Az Anjou dinasztia Magyarországon
- A középkori magyar gazdaság; a városfejlődés
- A török veszély és Magyarország; Luxemburgi Zsigmond uralkodása
A Hunyadiak:
- Hunyadi János törökellenes hadjáratai
- Hunyadi Mátyás uralkodása
- A Mátyás kori Buda; a reneszánsz királyi udvar
A XIV. századi válság
A prekolumbián Amerika
- Felfedezőutak , spanyol és portugál gyarmatosítás, az angol, francia és holland gyarmatosítás
- A világkereskedelem fejlődése
- A mezőgazdaság tőkés átalakulása
A rendi és az abszolút monarchia
A reformáció és ellenreformáció
A Mohácshoz vezető út, az ország három részre szakadása
- Végvári élet, várháborúk
- A Török Hódoltság berendezkedése és közigazgatása
- Az Erdélyi Fejedelemség kiterjedése, népessége; a három nemzet
- Magyarország a XVI-XVII. században; a magyar rendi küzdelmek
- Erdély aranykora
- Zrínyi Miklós politikai programja
- A török kiűzése Magyarországról
- A Rákóczi szabadságharc okai, háttere, eredményei; a szatmári béke
A polgárosodás kora
- Az angol polgárosodás és nagyhatalom kezdetei, az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában
- Franciaország a XVII. században; az abszolutizmus mintaállama
A felvilágosodás eszméi, legfontosabb alkotói
- Az USA függetlenségi háborúja; politikai berendezkedése
A nagy francia forradalom háttere, eseményei
- Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
- Politikai eszmék és pártok a forradalomban
- Napóleon diktatúrája; hadjáratai; az európai francia hegemónia
- Magyarország újranépesülése
- A felvilágosult abszolutizmus – Mária Terézia és II. József
A XIX. század 1. fele
- A Szent Szövetség Európája
- Liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus
Az ipari forradalom
a „modern világ”
kialakulása, találmányok
életforma változásai
új eszmék: szocializmus és munkásmozgalom
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, a figyelem megosztásának képessége és a szóbeli kifejezőkészség tökéletesítése. Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; a lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése.
Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.
A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.
A diákok a harmadik negyedév meghatározott időpontjában történelemből kisérettségi vizsgát tehetnek. A kisérettségi vizsga szerkezete az tanulmányokat lezáró történelem érettségi vizsgához illeszkedik; arra készít fel. A vizsgán a tárgyi tudáson túl a szövegértés-szövegalkotási, matematika-logikai, retorikai kompetenciákat is mérjük. A kisérettségi vizsga részletes követelményeit és értékelését külön kiadványban ismertetjük.
ÉRTÉKELÉS
A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.
A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.
Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.
Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.
Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.
A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.