TÖRTÉNELEM
A kisérettségi vizsga két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsga más-más napokon zajlik.
Az írásbeli és szóbeli vizsga témakörei megegyeznek. Valamennyi vizsgarésznél használható a Középiskolai Történelmi Atlasz, amit a diákoknak kell magukkal hozniuk.
Írásbeli vizsgafeladat – 90 perc
1. rész: források segítségével kompetencia-alapú rövid feladatokat kell megoldani;
2. rész: egy történelmi esszé kidolgozása források, megadott adatok és a saját ismeretek segítségével.
A szóbeli vizsga menete:
Két vizsgáztató előtt zajlik (a szaktanár és egy külsős szaktanár, aki elnöke a vizsgának).
1. A vizsgázó tétellapot húz, amelyen a téma és a tételhez kapcsolódó információk (az elvárt felelet vázlatpontjai (ld. alább), kronológiai segédlet, források – szövegek, képek, grafikonok, leírások, stb.) szerepelnek.
2. A 30 perces felkészülési idő alatt a vizsgázó megírja a felelet vázlatát, felkészül a szóbeli vizsgára.
3. A felelet kb. 12-15 perces kiselőadás, amely a bizottság számára összképet nyújt a diák adott témával, korszakkal kapcsolatos tudásáról.
*
Témakörök – 2024
1. Az athéni demokrácia kialakulása és működése
· Úton a demokráciához: (néhány példa Szolón és Kleiszthenész demokráciát elősegítő reformjaiból)
· Az athéni társadalom a Kr. e V. században
· A demokrácia politikai intézményei és működésük
· A polisz polgárainak részvétele a politikában, közéletben
· Az athéni demokrácia értékelése
2. A principátus kialakulása, Caesar és Augustus
· Az I. triumvirátus résztvevői, konfliktusai
· Julius Caesar
· A II. triumvirátus résztvevői, konfliktusai
· Octavianus (Augustus) principátusának rendszere, értékelése
· Augustus külpolitikája, a provinciák megszervezése
3. Az iszlám vallás kialakulása és jellemzői
· Mohamed fellépése, az iszlám létrejöttének körülményei
· Az iszlám legfontosabb előírásai a hívők számára
· A Korán; a hitélet jellemzői
· Az iszlám elterjedése, az Arab Birodalom
4. A feudális társadalom, a hűbériség, a középkori uradalom
· A feudális társadalom csoportjai
· A hűbériség kialakulása, a hűbéri kapcsolat jellemzői
· A jobbágyság helyzete, szolgáltatásai, a földesúrhoz való viszony
· A középkori uradalom felépítése
· A földesúr – jobbágy viszony, a jobbágyok szolgáltatásai
5. A középkori város társadalma, a céhes ipar, középkori kereskedelem
· A középkori város társadalma, jogai és kiváltságai
· A céhes ipar sajátosságai, működése
· A középkori kereskedelem jellemzői, útvonalai
· A középkori egyház szervezete, az egyház szerepe a társadalomban és kultúrában, a szerzetesrendek
6. A magyarok eredete, vándorlása és a honfoglalás
· A feltételezett őshaza helye, a nyelvrokonság kérdései
· A vándorlás okai és állomásai
· Az egyes területeken a magyarságot érő hatások bemutatása, a magyarság életmódjának, társadalmának változásai a vándorlás alatt
· A honfoglalás története
7. Az államalapítás, I. Szent István uralkodás
· Géza fejedelemsége
· A „kalandozások” kora
· Szent István trónra kerülése, az öröklési rend változása
· A közigazgatás kialakítása
· Az egyházszervezés
· A törzsi-nemzetségi társadalom felbomlása, átalakulása
8. A tatárjárás, az ország újjáépítése
· Magyarország helyzete és IV. Béla politikája a tatárjárás előtt
· A tatár támadás körülményei, a tatárjárás története
· A tatárjárás következményei, pusztítása
· A királyi hatalom megerősítése, az ország újjáépítése
9. A középkori magyar gazdaság a XIV. században, az Anjouk uralkodása idején
· Károly Róbert királyi hatalomba kerülése
· Gazdaságpolitikája (nemesfémbányászat, pénzkibocsátás, adórendszer)
· A visegrádi királytalálkozó, a XIV. századi külkereskedelem
· A középkori magyar városok és városjogok
10. Hunyadi János törökellenes hadjáratai
· A Török Birodalom helyzete, politikája, törekvései Hunyadi János idején
· Az európai nagyhatalmak szerepe a törökellenes küzdelmekben
· Trónviszály, belpolitikai küzdelmek, ligák harca Magyarországon
· Hunyadi János hadjáratai
· Hunyadi kormányzósága
· A nándorfehérvári csata jelentősége
11. Mátyás uralkodása
· Mátyás trónra kerülésének körülményei
· Mátyás központosítási törekvései, intézkedései
· Az állam bevételi forrásai, kiadásai
· Mátyás külpolitikája
· Reneszánsz kultúra Mátyás udvarában
12. A nagy földrajzi felfedezések és hatásai
· A földrajzi felfedezések okai, előzményei, technikai feltételei
· A Kolumbusz előtti amerikai indián civilizációk
· A felfedezőutak legfontosabb állomásai
· Európa és az Újvilág találkozása, következményei
13. Magyarország három részre szakadása, török világ Magyarországon
· Az ország három részre szakadásának háttere: a török terjeszkedés
· A mohácsi csata következményei: két király egy országban
· Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása
· Várháborúk, az új végvárrendszer kiépítése, végvári élet
· A Török Hódoltság berendezkedése, sajátosságai
14. Az Erdélyi Fejedelemség jellemzői és aranykora
· Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte
· Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
· Bethlen Gábor fejedelemsége, bel- és külpolitikája,
· Erdély aranykora; nemzetközi kapcsolatok, művelődés
A kisérettségi vizsga értékelése:
Az írásbeli és szóbeli teljesítményt a bizottság összegzi, s ennek alapján jeggyel és szövegesen értékeli a vizsgázó tudását, képességeit.
A dolgozat és szóbeli felelet értékelésének szempontjai:
· a feladat címének, témájának való megfelelés,
· a történelmi környezetben való tájékozódás mértéke (térben és időben)
· a megfelelő szaknyelv alkalmazása
· a forráskritika alkalmazásának képessége
· az önállóan alkotott szövegek felépítésének logikája, szerkesztettsége,
· a megfogalmazás stílusa, nyelvhelyessége és helyesírása
· a feltett kérdésekre adott válaszok helyessége
Értékelés:
40-54 % 2 elégséges
55-69 % 3 közepes
70-84 % 4 jó
85-100 % 5 jeles
A vizsga eredményének beszámítása a tanév végi értékelésbe:
Az írásbeli vizsga jegye, a szóbeli vizsga jegye, valamint a vizsga összesített jegye 1-1 (azaz összesen 3) témazáró dolgozattal megegyező jegyként szerepel a tanév során szerzett osztályzatok között.