CÉLOK

Arra törekszünk, hogy a diákok egy XXI. századi fiatal számára megérthető és megélhető módon ismerkedhessenek meg az ókor és középkor időszakával. A folyamatban jelentős mértékben építünk a hetedik évfolyamon megtanult, elsajátított, begyakorolt tanulásmódszertani eljárásokra: az együttműködésre alapozott csoportos munkaformák megerősítésére.

Továbbra is fontos törekvésünk a tanuláshoz és a további tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése: elsősorban a szövegértés-szövegalkotás, valamint a matematika-logika kompetenciaterületen.

A nyolcadikos tananyagot a Politechnikum történelem munkacsoportja fejlesztette ki. A feldolgozásban a kerettantervvel összhangban, időrend szerint, kronologikusan haladunk.

TÉMAKÖRÖK

Egyén és közösség szerepe a történelemben

  • Az ősi hiedelemvilág, életmód az őskor különböző időszakaiban

Ókori keleti civilizációk: Mezopotámia: Sumer, az Óbabiloni Birodalom; Az ókori Egyiptom; Az ókori India; Az ókori Kína

  • A civilizáció jellemzői az ókori Keleten (írásbeliség, városok, államok, tudományok, vallások)

Az ókori Hellász; Kréta, a mükénei korszak, a dór vándorlás és következményei

  • A poliszok világa, társadalma
  • Spárta és Athén; az ókori demokratikus modell: az athéni demokrácia
  • Görög mindennapok, pánhellén központok
  • Nagy Sándor birodalma; a hellénizmus

Róma alapítása: a mítosz és valóság

  • Városállamból birodalom; a köztársaság válsága, reformkísérletek
  • A császárság kora
  • Római gazdaság, infrastuktúra, mindennapok
  • A romanizáció tartalma; Pannónia provincia

A kereszténység története

  • A népvándorlás és a Római Birodalom bukása

Az iszlám világa; az Arab Birodalom létrejötte, kultúrája

TANULÓI TEVÉKENYSÉG

A tanórákon a tanári magyarázatot az önálló résztémák egyéni vagy csoportos feldolgozása követi.

Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, a figyelem megosztásának képessége és a szóbeli kifejezőkészség tökéletesítése. Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.

A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.

ÉRTÉKELÉS

A feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzuk azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.

Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.

Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.

A félévi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, valamint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy átlagából határozzuk meg.

A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.