CÉLOK

Célunk a történelem emelt szintű érettségi vizsgára felkészíteni a diákokat, valamint a XXI. századi világban való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése.

E célok fejlesztési irányai alapvetően megegyeznek az alapcsoportban tanulókra vonatkozó elvekkel; a kompetenciák alkalmazásának szintjével kapcsolatos elvárások azonban magasabbak.

•        a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;

•        a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;

•        az emberiség alapvető egységének, a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata;

•        a globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése;

•        az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása.

•        a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;

•        a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;

Alapvetés:

A 11. évfolyamon tagozaton tanulók 3 osztályból alkotnak tagozatos csoportot. A tanulók a 4+1-es  és 6+1-es képzésből érkeznek. Minden tanulónak azonos történelmi térben és időben kell lenni a tanulási folyamatban, hogy az emelt szintű érettségire valamennyien felkészültek legyenek. Ezért a tanévet ismétléssel kezdjük.

Heti 6 tanóra áll rendelkezésre a tanév elejétől.

TÉMAKÖRÖK

Ismétlés:

A kora újkor – pro libertate

  • Magyarország 3 részre szakadása
  • A Török Birodalom rendszere, a hódítások
  • A 3 részre szakadt ország politikai, gazdasági élete; Erdély
  • Török-és Habsburg ellenes mozgalmak
  • Reformáció és ellenreformáció
  • Rendi monarchia, abszolutizmus
  • Nemzetközi helyzet a 17. század közepén
  • Alkotmányos monarchia Angliában
  • A felvilágosodás
  • USA függetlenségi háborúja

Új témakörök:

A XVIII. század – forradalmak kora

  • A nagy francia forradalom háttere, eseményei
  • Napóleon
  • A francia hegemónia kora, Szent Szövetség Európája
  • Nagyhatalmi konfliktusok -19 sz. közepe
  • Eszmerendszerek
  • Népek tavasza
  • Nemzeti egységek: olasz, német, amerikai
  • Az ipari forradalom hullámai, következményei

Magyarország a XVIII. században:

  • Magyarország újranépesítése a XVIII. században
  • Mária Terézia és II. József; a felvilágosult abszolutizmus

Magyarország a XIX. században:

  • A reformkor; Széchenyi és Kossuth programja
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
  • A kiegyezés; a dualizmus kori Magyarország
  • A dualizmus kori társadalom és életmód

A XIX-XX. század fordulója:

  • Gyarmatosítás és következményei – 19. sz. vége
  • Az első világháború háttere, a szövetségi rendszerek létrejötte
  • Frontok, hadszínterek az első világháborúban, a hátország
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban
  • Az oroszországi forradalmak
  • A versailles-i békerendszer
  • Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
  • A Tanácsköztársaság

„Veszedelmes viszonyok”

  • A Horthy-korszak
  • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra
  • A fasiszta Olaszország és a náci Németország
  • A nagy gazdasági világválság – polgári demokráciák és diktatúrák
  • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között

„Genocídium”

  • A második világháború első szakasza: Lengyelország felosztása
  • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941)
  • A szovjet-német háború
  • Az antifasiszta koalíció kialakulása, együttműködése
  • Háború Ázsiában
  • A holocaust
  • Magyarország a második világháborúban

 

  • A kétpólusú világrendszer kialakulása

 

TANULÓI TEVÉKENYSÉG

A történelem tagozat résztvevői az alapcsoportokhoz képest részletesebben tanulmányozzák a modern Európa, illetve a fejlett ipari társadalmak kialakulásának XIX-XX. századi történetét a II. világháború utáni megosztott világ létrejöttéig.

A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni; ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését; a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.

A tagozat tematikája, követelményrendszere az emelt szintű történelem érettségi elvárásaihoz illeszkedik. A magasabb szintű képzés egyrészt azt jelenti, hogy a tagozatosok részletesebben, bővebben foglalkoznak az adott időszakkal. A tematikai (mennyiségi) eltéréseken túl a kétféle képzés abban is különbözik, hogy a tagozatosoknak a kompetenciákat illetően is összetettebb elvárásoknak kell megfelelniük. A sikeresség feltétele, hogy képesek legyenek történelmi jelenségek önálló értelmezésére, elemzésére. Az elsajátított információk birtokában képesek legyenek lényegi következtetések megfogalmazására, saját vélemény kialakítására; a térben és időben eltérő jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések észlelésére. Mindebből következik, hogy optimális esetben a tagozaton egy olyan, szakmai értelemben elmélyült műhelymunka zajlik, ahol a tanári irányítást harmonikusan kiegészíti a diákok kezdeményező, kreatív közreműködése, amely mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekben megnyilvánul. A foglalkozáson való sikeres megfelelés feltételei: az órai feldolgozásban való aktív részvétel, az óráról órára történő folyamatos készülés; a korábban tanult anyagrészek automatikus felidézése és alkalmazni tudása; adott esetben a tananyag egyes részeinek vagy a kiegészítő oktatási segédanyagoknak meghatározott szempontok szerinti önálló otthoni feldolgozása, a kapcsolódó szakirodalomban a tájékozódás és kutatás képessége.

Az órai munka és a folyamatos felkészülés a tagozatos lét alapfeltétele. Ennek hiányában az „emelt szint” értelmét veszti. Ezért amennyiben ez a két alkotóelem hiányosnak bizonyul, úgy a szaktanár javasolhatja a tagozat leadását, a diák alapcsoportba való visszatérését.

Ha valaki úgy dönt, hogy a képességei, szorgalma, motivációja, illetve a jövőre vonatkozó tervei alapján túl nagy megterhelést jelent számára az emelt szintű képzés, akkor a tanévben két időszakban  –  az őszi szünet előtt, illetve a második félév kezdete előtt kérvényezheti, hogy alapcsoportban folytathassa tanulmányait.

Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése.

Ehhez illeszkedik az év eleji tanulmányi kirándulás is. A diákok a falukutatás keretében egy konkrét településen tanulmányozzák, hogy a gazdasági feltételek, az emberi kapcsolatok és szerveződések, a történelmi és kulturális háttér milyen életlehetőségeket teremt a mai Magyarországon.

Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.

A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.

ÉRTÉKELÉS

A falukutatásban való részvétel és a feldolgozás elkészítése mindenki számára kötelező. Ez a feladat e tanévben a történelem tantárgyi követelményének része. A házi dolgozat beadása a 11. évfolyam sikeres elvégzésének feltétele, az érte kapott osztályzat egy témazáró dolgozat értékének felel meg.

Ha valaki nem végezi el és nem adja le határidőre a feladatot, akkor elégtelen osztályzatot kap.

A feladat pótlására a tanév későbbi időpontjaiban is van lehetőség (a tanulmányi szüneteket követő első munkanap végéig). Az elkésett dolgozat érdemjegye nem érvényteleníti a korábban kapott osztályzatot. (A minden negyedévente elmulasztott újabb határidő újabb témazáró értékű elégtelennel jár.)

A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.

Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.

A negyedévben írt dolgozatok közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.

Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.

Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.

A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.