CÉLOK
Célunk a történelem emelt szintű érettségi vizsgára felkészíteni a diákokat, valamint a XXI. századi világban való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése.
E célok fejlesztési irányai alapvetően megegyeznek az alapcsoportban tanulókra vonatkozó elvekkel; a kompetenciák alkalmazásának szintjével kapcsolatos elvárások azonban magasabbak.
• a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;
• a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;
• az emberiség alapvető egységének, a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata;
• a globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése;
• az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása.
• a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése;
• a relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése;
Alapvetés:
A 11. évfolyamon tagozaton tanulók 3 osztályból alkotnak tagozatos csoportot. A tanulók a 4+1-es és 6+1-es képzésből érkeznek. Minden tanulónak azonos történelmi térben és időben kell lenni a tanulási folyamatban, hogy az emelt szintű érettségire valamennyien felkészültek legyenek. Ezért a tanévet ismétléssel kezdjük.
Heti 6 tanóra áll rendelkezésre a tanév elejétől.
TÉMAKÖRÖK
Ismétlés:
A kora újkor – pro libertate
- Magyarország 3 részre szakadása
- A Török Birodalom rendszere, a hódítások
- A 3 részre szakadt ország politikai, gazdasági élete; Erdély
- Török-és Habsburg ellenes mozgalmak
- Reformáció és ellenreformáció
- Rendi monarchia, abszolutizmus
- Nemzetközi helyzet a 17. század közepén
- Alkotmányos monarchia Angliában
- A felvilágosodás
- USA függetlenségi háborúja
Új témakörök:
A XVIII. század – forradalmak kora
- A nagy francia forradalom háttere, eseményei
- Napóleon
- A francia hegemónia kora, Szent Szövetség Európája
- Nagyhatalmi konfliktusok -19 sz. közepe
- Eszmerendszerek
- Népek tavasza
- Nemzeti egységek: olasz, német, amerikai
- Az ipari forradalom hullámai, következményei
Magyarország a XVIII. században:
- Magyarország újranépesítése a XVIII. században
- Mária Terézia és II. József; a felvilágosult abszolutizmus
Magyarország a XIX. században:
- A reformkor; Széchenyi és Kossuth programja
- Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
- A kiegyezés; a dualizmus kori Magyarország
- A dualizmus kori társadalom és életmód
A XIX-XX. század fordulója:
- Gyarmatosítás és következményei – 19. sz. vége
- Az első világháború háttere, a szövetségi rendszerek létrejötte
- Frontok, hadszínterek az első világháborúban, a hátország
- Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban
- Az oroszországi forradalmak
- A versailles-i békerendszer
- Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
- A Tanácsköztársaság
„Veszedelmes viszonyok”
- A Horthy-korszak
- A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra
- A fasiszta Olaszország és a náci Németország
- A nagy gazdasági világválság – polgári demokráciák és diktatúrák
- A nemzetközi helyzet 1933-1939 között
„Genocídium”
- A második világháború első szakasza: Lengyelország felosztása
- Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941)
- A szovjet-német háború
- Az antifasiszta koalíció kialakulása, együttműködése
- Háború Ázsiában
- A holocaust
- Magyarország a második világháborúban
- A kétpólusú világrendszer kialakulása
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
A történelem tagozat résztvevői az alapcsoportokhoz képest részletesebben tanulmányozzák a modern Európa, illetve a fejlett ipari társadalmak kialakulásának XIX-XX. századi történetét a II. világháború utáni megosztott világ létrejöttéig.
A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni; ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését; a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.
A tagozat tematikája, követelményrendszere az emelt szintű történelem érettségi elvárásaihoz illeszkedik. A magasabb szintű képzés egyrészt azt jelenti, hogy a tagozatosok részletesebben, bővebben foglalkoznak az adott időszakkal. A tematikai (mennyiségi) eltéréseken túl a kétféle képzés abban is különbözik, hogy a tagozatosoknak a kompetenciákat illetően is összetettebb elvárásoknak kell megfelelniük. A sikeresség feltétele, hogy képesek legyenek történelmi jelenségek önálló értelmezésére, elemzésére. Az elsajátított információk birtokában képesek legyenek lényegi következtetések megfogalmazására, saját vélemény kialakítására; a térben és időben eltérő jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések észlelésére. Mindebből következik, hogy optimális esetben a tagozaton egy olyan, szakmai értelemben elmélyült műhelymunka zajlik, ahol a tanári irányítást harmonikusan kiegészíti a diákok kezdeményező, kreatív közreműködése, amely mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekben megnyilvánul. A foglalkozáson való sikeres megfelelés feltételei: az órai feldolgozásban való aktív részvétel, az óráról órára történő folyamatos készülés; a korábban tanult anyagrészek automatikus felidézése és alkalmazni tudása; adott esetben a tananyag egyes részeinek vagy a kiegészítő oktatási segédanyagoknak meghatározott szempontok szerinti önálló otthoni feldolgozása, a kapcsolódó szakirodalomban a tájékozódás és kutatás képessége.
Az órai munka és a folyamatos felkészülés a tagozatos lét alapfeltétele. Ennek hiányában az „emelt szint” értelmét veszti. Ezért amennyiben ez a két alkotóelem hiányosnak bizonyul, úgy a szaktanár javasolhatja a tagozat leadását, a diák alapcsoportba való visszatérését.
Ha valaki úgy dönt, hogy a képességei, szorgalma, motivációja, illetve a jövőre vonatkozó tervei alapján túl nagy megterhelést jelent számára az emelt szintű képzés, akkor a tanévben két időszakban – az őszi szünet előtt, illetve a második félév kezdete előtt kérvényezheti, hogy alapcsoportban folytathassa tanulmányait.
Fejlesztési céljaink a tanórán kívüli ismeretszerzésre, valamint a forráskritikai készségek kialakítására irányulnak. E gyakorlatok legfontosabb összetevői: az értő szövegolvasás, az ábrák, képek és egyéb történeti források elemzése, a jegyzetelés, a lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése; a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése.
Ehhez illeszkedik az év eleji tanulmányi kirándulás is. A diákok a falukutatás keretében egy konkrét településen tanulmányozzák, hogy a gazdasági feltételek, az emberi kapcsolatok és szerveződések, a történelmi és kulturális háttér milyen életlehetőségeket teremt a mai Magyarországon.
Az időben és térben való biztos tájékozódáshoz a Történelmi Atlasz folyamatos használata szükséges. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés és számítógép-használat.
A tanév során többször adunk olyan csoportos vagy egyéni kutatási feladatot, amely önálló adatgyűjtésre, azok feldolgozására épül. Ennek alapján a diákoknak a digitális lehetőségek segítségével elemzést vagy prezentációt kell készíteniük; utóbbit be is kell mutatniuk társaiknak. A számítógépen elkészítendő feladatokhoz digitális platformként a Microsoft Office 365 programot alkalmazzuk.
ÉRTÉKELÉS
A falukutatásban való részvétel és a feldolgozás elkészítése mindenki számára kötelező. Ez a feladat e tanévben a történelem tantárgyi követelményének része. A házi dolgozat beadása a 11. évfolyam sikeres elvégzésének feltétele, az érte kapott osztályzat egy témazáró dolgozat értékének felel meg.
Ha valaki nem végezi el és nem adja le határidőre a feladatot, akkor elégtelen osztályzatot kap.
A feladat pótlására a tanév későbbi időpontjaiban is van lehetőség (a tanulmányi szüneteket követő első munkanap végéig). Az elkésett dolgozat érdemjegye nem érvényteleníti a korábban kapott osztályzatot. (A minden negyedévente elmulasztott újabb határidő újabb témazáró értékű elégtelennel jár.)
A tanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.
A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket a félév végén összegezzük.
Egy-egy félévben többször íratunk kisebb számonkéréseket és legalább egyszer témazáró dolgozatot. Ezeket az ötös skálán érdemjeggyel osztályozzuk.
A negyedévben írt dolgozatok közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.
Ha valaki a témazáró megírásakor hiányzik, a központi pótlási időben vagy a szaktanárral egyeztetve pótolnia kell.
Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, kb. 10 percben. A feleletre kapott jegy egyenértékű egy témazáró dolgozattal.
A félévi jegy állapotjelző. A tanév végén a korábban megszerzett valamennyi érdemjegy alapján határozzuk meg az eredményt.