Új generációs Internet-hálózat a Politechnikumban!
Nagyszerű fejlesztést hajtottunk végre informatikai hálózatunkon: 2012. augusztus 10-én csatlakoztunk a következő generációs Internet-hálózathoz!
Az összes Internetre kötött számítógépnek (okostelefonnak, tabletnek, hálózati eszközöknek, stb.) szüksége van egy egyedi azonosító címre, amit IP címnek nevezünk. Az IP címek olyanok, mint a telefonszámok: két fél csak úgy tud kommunikálni egymással, ha mindkét félnek van telefonszáma, amin felhívhatják egymást. (Az IP az “Internet Protokoll”, tehát az Internetes hálózati kommunikációs nyelv rövidítése)
A jelenlegi IP protokollt (amely a négyes verziószámot hordozza, ezért IPv4-nek is szoktuk nevezni) több, mint 30 évvel ezelőtt tervezték. Akkoriban senki sem gondolt olyan robbanásszerű fejlődésre, amely azóta megvalósult: az informatika és a hálózati kommunikáció a hétköznapok része lett. Az IPv4 protokoll elvileg mintegy 4,2 milliárd IP címet (egészen pontosan: 2^32, azaz 4.294.967.296 darab IPv4 címet) biztosít, technikai okok miatt azonban ennél jóval kevesebb cím használható fel, ráadásul a kezdetekkor az IP címek kiosztását igen nagyvonalúan végezték, sok millió címet “pazaroltak el” ezáltal.
A szabad IPv4 címek tehát rohamosan fogyni kezdtek, ezért szükség lett egy új, hosszútávú megoldásra. A megoldás neve IPv6, azaz a hatodik generációs Internet-protokoll. (Ötödik generációs Internet-protokoll nincs, ugyanis az IPv5 rövidítéssel a korábbiakban egy egészen más technológiát jelöltek.)
Az IPv6 összesen 2^128 (tehát 340.282.366.920.938.463.463.374.607.431.768.211.456) darab IP címet biztosít, amely egy felfoghatatlanul nagy szám. Gyakorlatilag a sivatagok összes homokszemcséinek lehetne saját IP címe 🙂
Az új IPv6 protokollt fokozatosan vezetjük be a hálózatunkban. Reményeink szerint, a világ többi részén hasonlóképpen cselekszenek majd, így pár év múlva elérhetjük azt, hogy már minden Internetes kommunikációt IPv6 protokoll segítségével folytathassunk. (Elvégre, a szükség nagy úr: a felhasználók Internetezni szeretnének, ami nem lehetséges rendelkezésre álló, szabad IP címek nélkül.)
Ezen sorok írásakor az Internet adatforgalmának még csupán pár ezreléke zajlik az új technológia segítségével.
Más weboldalakkal együtt követjük azt a szokást, hogy egy IPv6 logót helyezünk el a weboldalunkon, amely csak akkor jelenik meg, ha a weboldalunk látogatója is már IPv6 kapcsolatot használ. Ezzel üdvözöljük azokat, akik már az új technológiát használják.
Kalandra fel! Legyen nálad is IPv6 logó – ha Internet szolgáltatónál dolgozol, kérünk, segítsd elő az IPv6 bevezetését, ha pedig felhasználó vagy, érdeklődj az Internet-szolgáltatódnál, hogyan élvezhetnéd Te is a legújabb fejlesztések gyümölcsét azzal, hogy IPv6 technológiával csatlakozol!
15 hozzászólás
maros
2012. augusztus 20. 12:17
2^128 = 3,4*10^38, tehát ennyi homokszem tömege kb. harminc darab Nap tömegével azonos tömegű. A Szaharában kb 10^25 darab homokszem van, tehát több mint tízezer milliárd darab Szahara minden egyes homokszeme számára elegendő 2^128 darab IP cím 🙂
(A fenti számok persze becslésből származnak, egy részüket innen vettem: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/jce/avogadro.html ).
Ha a Föld minden emberének 1000 darab elektronikus “kütyüje” lenne, akkor ezek eléréséhez mindössze kb. 10^13 darab IP cím is elegendő lenne…
Kellemes matekot mindenkinek! :))))
Egerváry Gergely
2012. augusztus 22. 09:18
Azért a pazarlásnak ezek után sem lesz vége. IPv6 esetében a legkisebb kiosztható címtartomány 2^64 méretű. (szemben az IPv4 eredetileg 2^8, jelenleg 2^2 méretével) Ennek – végfelhasználóként – az a nagyszerű pozitív oldala, hogy garantáltan minden kütyüdnek lesz IP címe – viszont az Internet-szolgáltató szemével nézve minden apró ügyfél – beleértve az egyszerű otthoni felhasználókat is – legalább 2^64 darab IP címet igényel, és akkor még az ügyfél nem tud magának al-hálózatokat kiépíteni. (amire pl. egy céges környezetben nagy szükség van) Éppen ezért, az az ajánlás, hogy minden végfelhasználó kapjon legalább 2^8 (256), de inkább 2^16 (65536) darab, egyenként 2^64 méretű tartományt. Ha így vesszük, valahol brutális, hogy egy Internet szolgáltató, akinek 2^96 darab IP címe van, valójában csak egy kisvárosnyi ügyfelet tud kiszolgálni…
Egerváry Gergely
2012. augusztus 22. 09:45
(Azt azért zárójelben hozzáteszem, hogy erre a szolgáltatók is gyorsan rájöttek, így manapság főként “csak” 2^8 darab tartományt osztanak ügyfeleiknek, 2^16 külön kérésre csak a nagyvállalatoknak jár, így pedig azért elegendőek lesznek a címek. Ezt csak érdekességképp, hogy hogyan lesz a felfoghatatlanul sok cím hirtelen olyan kevés, hogy gyorsan újra kelljen gondolni a címek kiosztását…)
maros
2012. augusztus 29. 22:39
Mi is az a címtartomány, hogy ilyen nagynak kell lennie? Talán akkor jobban érteném a pazarlást 🙂
Egerváry Gergely
2012. augusztus 30. 01:02
Az IP protokollal történő kommunikáció során, a kommunikációban részt vevő összes szereplőnek szüksége van egy egyedi IP címre.
Ha feltételezzük, hogy a kommunikációban több szereplő van (ez nem magától értetődő, mert egy szereplő önmagával is kommunikálhat IP protokollal!) akkor látható, hogy egy tipikus hálózatban több (legalább a kommunikációban részt vevők számával megegyező) IP címre van szükség.
A hálózatok számára a szükséges számú IP címet egy számtartományból, folytatólagosan osztják ki. Az “IP tartomány” tehát az egynél több IP cím megnevezése – amelynek meg kell felelni még pár további formai követelménynek. (Lásd később!)
A kommunikációban részt vevő gépek csak a velük egy IP tartományban lévőkkel tudnak közvetlenül kommunikálni, ezek alkotnak együttesen egy IP alhálózatot. A más IP tartományban lévő gépek más IP alhálózat(ok)at alkotnak. Az alhálózatok közötti kommunikációt (átjárást) az úgynevezett átjárók (gateway-ek) biztosítják.
Az IP tartományokkal kapcsolatban a formai követelményeket úgy a legegyszerűbb megérteni, hogy ha szem előtt tartjuk, hogy a kisebb tartományok mindig egy nagyobb tartomány “darabolásával” jönnek létre. A tartományokban, illetőleg a tartományok között ugyanis “lukak” nem lehetségesek. Az IP tartományokban található IP címek száma mindig kettő hatványa.
Ha tehát kapsz az Internet-szolgáltatódtól egy olyan IP tartományt, amely 256 darab IP címet tartalmaz, akkor azt te feloszthatod két, 128 darab IP címet tartalmazó kisebb tartományra. Sőt, feloszthatod három tartományra is, 128+64+64 arányban. (stb.)
Ez az egész “darabolósdi” egyébként csak a 90-es évek közepe óta működik mai formájában, előtte csak fix, 2^8, 2^16, és 2^24 méretű tartományokat lehetett igényelni.
Philipp Tibor
2012. szeptember 3. 19:12
Ugyan nem értem teljesen a “tudományoskodást”, de ha a fejlesztéstől gyorsabb, jobb lett a nethálózat, az remek. Mindenképpen gratulálok!
T
2014. március 22. 23:31
Gratulálok! Akkor már csak diákok által használható ingyenes WiFi elérés hiányzik :c
Egerváry Gergely
2014. március 23. 00:16
Kedves T!
Tervezzük publikus WiFi hozzáférés megvalósítását, egyelőre technikai és pénzügyi akadályai is vannak. A Politechnikum “A” és “B” épületének adottságai miatt (roppant vastag falak) a WiFi érdemben csak abban a helyiségben használható, mint ahol az accesspoint el van helyezve. Falakon és födémeken keresztül nem, vagy csak pár métert megy át a jel, illetőleg ha úgy is mutatja a számítógép, hogy van jel, akkor az olyan gyenge, hogy az állandó szakadozások miatt csak az ember bosszantására alkalmas. Első körben valószínűleg az “A” épület földszinti folyosóján lesz egy accesspoint elhelyezve, későbbiekben talán a második emeleti “dühöngő” következhet. Konkrét időponttal nem tudok szolgálni, jelenleg az “A” épület földszintjén működő két központi switch nem alkalmas a vendéghálózat fogadására (nem VLAN képes) így a projekt jelenleg a switchek cseréjére vár. Támogatásként 16-24 portos, gigabites, menedzselhető rackmount switcheket elfogadunk 🙂
John
2014. április 1. 23:14
Sosem értettem, hogy ha a kiosztott 2^64 címes tartományt további alhálózatokra lehet osztani (márpedig gondolom lehet, különben minek annyi cím?), akkor milyen konkrét akadálya van annak, hogy eleve kissebb blokkokat osszanak ki… Vagy ott tévedek, hogy a /64-es subneteket egyáltalán nem lehet tovább osztani?
John
2014. április 1. 23:25
Ha jól értem, akkor egy háztartásnak jár egy /64, amiből a router osztogat címeket a hálózaton lévő eszközöknek… (Először azt gondoltam, hogy azért, mert nincsenek portok, helyette a programok külön címeket kapnak a végpontokon, amit nem értenék, de magyarázná a rengeteg címet… De tudtommal mégsem így van, mert vannak portok.)
Akkor viszont mi történik, ha a routeremre további routereket akarok csatlakoztatni de csak egy tartományom van? NAT, mert “nincs elég” cím? Vagy működne a dolog, csak nem tudnának külön subnetet alkotni, de valahogy mégis? (meg ilyenkor a tartományból pl. a router osztja az IP-t, mint most, hogy a router egyben DHCP is, mert NAT van, vagy az ISP-től kapja minden végpont?)
Ezekre a kérdésekre még nem nagyon találtam választ, mert elég kevés ember látott még IPv6-ot közelről, de hátha Ti tudtok 😀