Poli




Az Iskolabíróság szervezeti és működési szabályzata

Bevezetés 

A Közgazdasági Politechnikum szervezeti és működési szabályzata rendelkezik az Iskolabíróságról: 

Az Iskolabíróság konfliktushelyzeteket kezelő fórum, amely fegyelmi ügyekben nem illetékes. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetében a fegyelmi testület illetékes eljárni.

Szervezeti és működési szabályzatát autonóm módon maga határozza meg. Működésének alapelveit az Iskolatanács véleményezi és a Huhogás fogadja el. Az Iskolabíróság beszámolási kötelezettséggel tartozik a Huhogásnak. 

Alapelvek 

Az Iskolabíróság demokratikusan választott, autonóm módon működő, háromoldalú testület (tanárbíró, diákbíró és szülőbíró), melynek tagjait évente választják és csak a delegáló közösség hívhatja vissza posztjukról. Fő feladata az iskola szereplői között támadt és előzőleg sikertelenül próbált konfliktusokat, kisebb szabály-, és normaszegéseket feltárni a jelenlevők aktív részvételével, ha a korábbi megoldási kísérletek nem vezettek eredményre. A három oldal képviselői az egyes esetekben elfogultság nélkül, a felek érdekeit egyenlő mértékben szem előtt tartva demokratikus módon hoznak döntést (minden bírónak 1 szavazata van), mindenek előtt konszenzusra törekszenek. Döntéseiket egyaránt meghatározza a megoldásorientált kompromisszumkeresés, a precedenselv és az adott helyzet szereplőinek igényei, szükségletei. Az Iskolabíróság előtt minden iskolapolgár egyenlő, s panasszal minden iskolapolgár fordulhat a testülethez. 

A bíróság felépítése

 A testületbe a szülők, a diákok és a tanárok közösségei önállóan delegálnak tagokat. 

  1. Az osztályok évente delegálnak legalább egy szülő- és egy diákbírót. A bíróválasztásra az Iskolabíróság titkára kéri fel az osztályokat a tanév elején. Bíró (szülő és diák és tanár is) az lehet, aki legalább egy tanévet eltöltött a Politechnikumban.  A választásnak az I. félévben a tanév elején minél előbb meg kell történnie. A diák- és szülőbírók megválasztásuktól kezdve a következő tanév elején történő újabb választásig vannak hivatalban.
  2. A Pedagógusközösség három évente április vagy május hónapban négy tanárbírót, és azok közül egy titkárt választ. Megbízatásuk a következő három tanévre szól. 
  3. Nem választhatók a Kuratórium, a Koordinációs Bizottság és az Iskolatanács tagjai.
  4. Bírói tisztségét elveszíti az a bíró, aki ellen az adott tanévben fegyelmi ügyben elmarasztaló döntés született.

A panasz útja 

Bármely iskolapolgár bármelyik iskolapolgárral szemben élhet panasszal, amelyet elektronikus úton kell eljuttatni az Iskolabírósághoz és a pedagógiai koordinátorhoz. Az Iskolabíróság titkára a pedagógiai koordinátorral közösen eldönti, hogy a panasszal kapcsolatban mediációt, iskolabírósági tárgyalást vagy fegyelmi eljárást kezdeményez. Ezt a döntést a panasz átvételétől számított 3 tanítási napon belül meg kell hozni. Ha a panaszt az Iskolabíróság tárgyalja, akkor az Iskolabíróság titkárának a felelőssége a tárgyalás megszervezése, lebonyolítása, a határidők betartása és a naprakész dokumentáció. 

Az Iskolabíróság titkára a panasz megtárgyalására a választott bírói testület tagjaiból háromtagú bírói testületet alakít ki. 

Szempontok a bírók kiválasztásához 

Az aktuális bírók kiválasztásánál fő szempont az összeférhetetlenség elkerülése.  

A felek nem állhatnak egymással rokoni, baráti, rendszeres munkakapcsolatban vagy egyéb olyan kapcsolatban, ami akadálya lehet az ügy elfogulatlan megítélésének. Amennyiben az összeférhetetlenség objektív okokból mégsem valósulhat meg, az ügyet tárgyaló tanárbíró előzetesen egyeztet az érintettekkel, egyetértésükkel dönt az ügyet tárgyaló bírók személyéről.  A tanév során törekedni kell mindhárom oldal bíróinak egyenlő terhelésére.  

A tanárbíró felelőssége, hogy az Iskolabíróság titkárától kapott panasz átvétele után:

  • 10 tanítási napon belül tűzze ki a tárgyalás időpontját, és 
  • 20 tanítási napon belül tartsa meg a tárgyalást.  

A tárgyalás időpontjáról az érintett feleket legalább 3 tanítási nappal előbb elektronikus levélben tájékoztatni kell.  A diákokat és szüleiket az osztályfőnökökön keresztül értesíti a tanárbíró.  

A tárgyalás 

A tárgyalás levezetéséért a tanárbíró a felelős. Jegyzőkönyvet vezet, melyben a döntéssel együtt dokumentálja a tárgyalást. 

A tárgyalás nyilvános, amennyiben ezt az érintettek nem kifogásolják. Zárt tárgyalás lefolytatását egyaránt kérheti a panaszolt(ak) – a továbbiakban panaszolt – és a panaszos(ok) – továbbiakban panaszos.  

A panaszt a panaszos képviseli.  

A panaszolt és a panaszos felkérhet egy segítőt maga mellé a tárgyalás idejére .  

A tanárbíró és a konfliktusban érintett felek jelenléte nélkül – panaszos, panaszolt – nem tartható meg a tárgyalás.  

Amennyiben a szülő-, vagy diákbíró nem jelenik meg, a tárgyalás a panaszolt és panaszos fél hozzájárulásával megtartható. Az érintettek akadályoztatásuk esetén értesítik az ügyet tárgyaló tanárbírót legkésőbb a kitűzött időpont előtt 2 órával. A tanárbíró dönthet úgy, hogy ezen információk birtokában elnapolja vagy a jelenlévők beleegyezésével megtartja a tárgyalást. 

A tárgyaláson videó-, illetve hangfelvétel készítéséhez a jelenlevők hozzájárulása szükséges. Ha az érintettek bármelyike kiskorú, akkor előzetes szülői hozzájárulás is szükséges. 

A tárgyaláson a hozzászólási sort a Bíróság határozza meg.

A tárgyalás menete: 

  1. a tanárbíró bemutatja a bíróságot, ismerteti a tárgyalás menetét,
  2. a tanárbíró felolvassa a panaszt,
  3. a panaszos kiegészítése,
  4. a panaszolt kiegészítése, 
  5. hozzászólások a tárgyaláson részt vevők soraiból, ha valakinek van hozzáfűznivalója, kérdése,
  6. a felek észszerű és általuk vállalható javaslatai a probléma kompromisszumos megoldására
  7. a Bíróság záró kérdései.

A Bíróság visszavonul döntéshozatalra, ha 

  1. a résztvevőknek nincs több mondanivalójuk,
  2. a Bíróság úgy ítéli meg, hogy érdemi hozzászólások, javaslatok már nem hangzanak el,
  3. magának a Bíróságnak sincs már kérdése,

A panaszos és a panaszolt is konzultálhat a tárgyalás során segítőjével. 
A Bíróság tagjai felfüggeszthetik a tárgyalás menetét, ha úgy látják, konzultációra van szükségük, ezt a panaszos és panaszolt is kérheti. 
A Bíróság elnapolhatja a tárgyalást, ha ezt nyomós okok indokolják. 
A Bíróság döntésében oldalanként csak egy-egy fő vehet részt.  A döntéshozatalra meghívhatják a mentál team tárgyaláson résztvevő tagját. 
A döntéshozatal nem nyilvános. 
A döntés konszenzussal születik. 
A tárgyalás záró mozzanata a döntés szóbeli kihirdetése. Ha a felek a döntést tudomásul vették, a tárgyalást vezető bíró berekeszti a tárgyalást. 

A bírósági döntés tartalmazhat:  

  1. megállapodást: az érintettek kölcsönös javaslatain alapuló és mindannyiuk szempontjait figyelembe vevő szerződést, 
  2. visszajelzést: a Bíróság által adott visszajelzést, amely azt fejezi ki, hogy a Polis együttélési szabályok megszegése mennyire volt súlyos: 
    • enyhe
    • közepes 
    • súlyos szabályszegés,

c. a bíróság által esetre és személyre szabott feladatot, ajánlást, Polis kedvezmények megvonását, 
d. visszahívást.

Visszahívás 

Visszahívásnak nevezünk minden olyan tárgyalást, amikor egy ügyre a Bíróság újra rá akar tekinteni. A visszahívásnál lehetőség szerint ugyanazok a bírók tárgyalják az ügyet, akik már azt megismerték az első tárgyaláson. 

Visszahívásra a következő helyzetekben kerülhet sor: 

  1. eleve a határozat része (ellenőrzés céljából) 
  2. ha nem oldódik meg a probléma, írásban kérhetnek egyszeri visszahívást az érintettek.

A döntés – feltéve, hogy máshogyan nem rendelkezik – akkor lép hatályba, ha azt a panaszolt írásos formában megkapja. A döntés leírt szövegét annak szóbeli kihirdetésétől számított 5 tanítási napon belül elektronikus úton meg kell kapnia a panaszoltnak, a panaszosnak, továbbá az érintett szülőknek, osztályfőnököknek.  

A döntés panaszolttal aláíratott példányát őrzi a bírósági titkár az irattárban. 

Második szint  

  1. Az első szinten született döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 naptári napon belül kifogást lehet benyújtani.  A kifogást elektronikus úton írásban, indoklással kell benyújtani. A kifogás benyújtása nincs hatással a döntésre, nem érvényteleníti azt. 
  2. Alapos indoklás hiányában a kérést elutasíthatja az IB titkár, aki erről konzultál a tanárbírókkal és a pedagógiai koordinátorral.  Elutasítás esetén az első szintű döntés hatályban marad, melyről elektronikus úton indoklással értesíti a kifogást emelőket. Az elutasítással szemben kifogással a Bíróság felé nem lehet élni.
  3. Ha kifogást a bíróság elfogadja, második szintű tárgyalásra kerül sor beadásától számított 10 tanítási napon belül. A kifogás elfogadásának az első szintű döntésre nézve halasztó hatálya van.
  4. A második szintű tárgyalás tiszta lappal való indulást jelent, de az első szintű ügy dokumentumai felhasználhatók, megismerhetők, tényei újravizsgálhatók. 
  5. A Bíróság tagjai az ügyben eddig nem érintett bírók közül kerülnek ki, a bírók kiválasztása a fent leírt alapelvek szerint történik.
  6. A második szintű tárgyalás előkészítése és lefolytatása az első szintű tárgyalás menetével egyezik meg.

Záró szakasz 

Ha a Bíróság működése során olyan probléma merül fel, melyről a jelen szabályzat nem rendelkezik, akkor az Iskolabíróság titkára és a tanárbírók a szabályzat szellemiségével összhangban döntenek a konkrét ügyben. A döntés során konzultálhatnak a pedagógiai koordinátorral és a mentál team tagjaival.

Mellékletek 

  1. számú melléklet – Az Iskolabíróság titkárának feladatai
  2. számú melléklet – A tanárbíró feladatai
  3. számú melléklet – A szülőbíró feladatai
  4. számú melléklet – A diákbíró feladatai
  5. számú melléklet – A panasz útja – rövid kivonat

  1. számú melléklet – Az Iskolabíróság titkárának feladatai

Az Iskolabíróság titkára (IB-titkár) felelőssége a bíróság működésével kapcsolatban megfogalmazott alapelvek érvényesítése és a bíróság folyamatos működésének a biztosítása. 

Általános feladatok 

  • a tanév elején az osztályfőnököknél a szülő- és diákbírók megválasztásának kezdeményezése,
  • összegyűjti a megválasztott bírók neveinek összegyűjtése, 
  • a szülő- és diákbírók elérhetőségeinek beszerzése az osztályfőnököktől vagy az iskolatitkártól, 
  • a közös elektronikus kommunikáció fórumának létrehozása – külön a tanárbírók, külön a szülőbírók, külön a diákbírók számára, 
  • a szülő és diákbírók tájékoztatása a feladataikról és a bíróság működésének szabályairól, a tanév elején ezzel kapcsolatban felkészítő képzés szervezése a diákbíróknak, számukra az Iskolabíróság Szervezeti és Működési Szabályainak (IB SZMSZ) elérhetővé tétele, 
  • az aktuális tanárbírók, szülőbírók és diákbírók listáját tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása és a tanárbírók számára ehhez a hozzáférés biztosítása,  
  • az iskolabírósági dokumentáció naprakész állapotának és az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése, biztosítása. 
  • Az IB-titkárnak a bírósági ügyekben nem-érintett személyek felé titoktartási kötelezettsége van minden olyan kérdéssel kapcsolatban, ami személyiségi jogokat érint.

Panaszok kezelése, tárgyalással kapcsolatos feladatok 

  • a benyújtott panaszok átvétele, 
  • konzultálás a pedagógiai koordinátorral a panaszban szereplő ügy kezelésének módjáról, 
  • szükség esetén a panasz további útjáról szóló döntést megelőzően további információk beszerzése az ügy részleteiről.

Ha a benyújtott panaszt – a fenti konzultáció alapján – nem az Iskolabíróság tárgyalja meg,  (mediációra vagy fegyelmi eljárásra kerül sor), akkor az  

  • a panasz átadása a pedagógiai koordinátornak.

Ha a benyújtott panaszt – a fenti konzultáció alapján – az Iskolabíróság tárgyalja meg, akkor

  • a panasz közzététele a tanárbírói fórumon,
  • az ügyet tárgyaló tanárbíró felkérése ill. kiválasztása, 
  • tanárbírók támogatása feladataik megoldásában és a határidők betartásában,
  • a határidők betartásának követése.

Feladatok a tanév végén, beszámolás 

  • az iskolabírósági beszámoló elkészítése a tanárbírókkal közösen,
  • beszámolás az IB működéséről a Huhogásnak.

  1. számú melléklet – A tanárbíró feladatai

Általános feladatok 

  • az ügy megismerése, a lényeges információk feltárása (pl. óralátogatás stb.)
  • az ügyben érintettek kikérdezése, valamint információ gyűjtés tanároktól, osztályfőnököktől, diáktársaktól,
  • a panaszolt értesítése a panaszról, diák esetében a szülő értesítése az osztályfőnökökön keresztül,
  • egyeztetés a tárgyalás időpontjáról az érintett felekkel,
  • a tárgyalás időpontjának kitűzése a panasz átvétele után 10 tanítási napon belül,
  • az osztályfőnökök, panaszos, panaszolt, és diákok esetében azok szüleinek értesítése a tárgyalás időpontjáról legalább 3 tanítási nappal korábban elektronikus levél útján,
  • a diák- és szülőbírók kiválasztása és értesítése,
  • a panasz megismertetése a diákbíróval és a szülőbíróval,
  • konzultációs lehetőség biztosítása a tárgyalás előtt a bírótársak számára,
  • a tárgyalás megtartása a panasz kézhezvételétől számított 20 tanítási napon belül.

 Feladatok a tárgyalás után 

  • a döntés leírása, kinyomtatása két példányban, bírói aláírással történő hitelesítés,
  • a döntés eljuttatása az érintett feleknek öt tanítási napon belül,
  • a döntés aláíratása az érintett felekkel, majd visszajuttatása az Iskolabíróság titkárához,
  • az ügy bevezetése a dokumentációba.

  1. számú melléklet – A szülőbíró feladatai

Általános feladatok 

  • tájékozódás az Iskolabíróság működéséről,  a szervezeti és működési szabályzatát elolvasása,
  • részvétel az év eleji felkészítő képzésen,
  • elérhetőség – e-mail cím és telefonszám megadása,
  • a kommunikációs felület figyelemmel kísérése, ahol az aktuális ügyekre való jelentkezés történik.

Tárgyalással kapcsolatos feladatok 

  • a panasz elolvasása,
  • a tárgyalás előtt konzultálás lehetősége az aktuális ügyről az érintett bírókkal,
  • részvétel a tárgyaláson egyenrangú bíróként,  a probléma teljeskörű feltárásnak segítése,
  • a döntéshozatalban a szülői oldal szempontjainak képviselete,
  • az ügyben nem érintettekkel szemben titoktartási kötelezettség.

  1. számú melléklet – A diákbíró feladatai

Általános feladatok 

  • tájékozódás az Iskolabíróság működéséről, a szervezeti és működési szabályzatát elolvasása,
  • részvétel az év eleji felkészítő képzésen,
  • elérhetőség – e-mail cím és telefonszám megadása,
  • a kommunikációs felület figyelemmel kísérése, ahol az aktuális ügyekre való jelentkezés történik

Tárgyalással kapcsolatos feladatok 

  • a panasz elolvasása,
  • a tárgyalás előtt konzultálás lehetősége az aktuális ügyről az érintett bírókkal,
  • részvétel a tárgyaláson  egyenrangú bíróként,  a probléma teljeskörű feltárásnak segítése,
  • a döntéshozatalban a diáktársak szempontjainak képviselete,
  • az ügyben nem érintettekkel szemben titoktartási kötelezettség.

  1. számú melléklet – A panasz útja – rövid kivonat

Panasz

  • panasz beérkezés – IB titkár és pedagógiai koordinátor egyeztet
    • 3 tanítási napon belül döntés, hogy IB ügy vagy fegyelmi ügy

Tárgyalás előkészítése

  • tárgyalás kitűzése
    • panasz átvételétől számított 10 tanítási napon belül
  • tárgyalás időpontja
    • legkésőbb panasz átvételétől számított 20 tanítási napon belül
  • felek értesítése
    • minimum 3 tanítási nappal korábban tárgyalás előtt

Tárgyalás után

  • dokumentáció elkészítése: döntés megírása, aláíratása, elküldése
    • 5 tanítási napon belül
  • kifogás benyújtása
    • 15 naptári napon belül

Oldalunk használatához cookie-k szükségesek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal cookie-kat használ. A cookie-kat letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár