Az Irodalmi háziverseny októberi megoldásai
Irodalmi háziverseny
Az októberi kérdések megfejtései
I. Vegyes felvágott (10 pont)
- Illyés Gyula lett a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag főszerkesztője 1941-ben.
- Nem maradtak meg Mátyás palotájának reneszánsz freskói.
- A XI. századból valók az első hangjegyes emlékeink.
- A Tihanyi apátság alapítólevelében található „munorau bukeur rea” kifejezés jelentése: Mogyoróbokorra.
- Benedek Elek születésnapján (szeptember 30.) van a Magyar Népmese napja.
- Émile Ajar néven írt még Romain Gary.
- A világhírű magyar találmányok keletkezési sorrendje: szódavíz, biztonsági gyufa, dinamó.
- 1952-ben oszlatták föl az 1836-ban alapított Kisfaludy Társaságot.
- Esterházy Pál adta ki 1711-ben a Harmonia caelestist (zenei gyűjtemény).
- Bajza József volt az első magyar irodalomkritikus, aki 1831-ben elindította a Kritikai Lapokat.
II. Négyből egy (10 pont)
- Eötvös Loránd alapította 1895-ben az Eötvös Collegiumot.
- Pozsonyban van a Lechner Ödön tervei szerint épített Kék templom.
- Az 1896-ban megnyitott Vígszínház épülete a késő historizmus stílusjegyeit viseli magán.
- Az Erdélyi Museum pályázatára küldte be Katona József a Bánk bánt.
- Augustinus ókeresztény író volt.
- Gábriel arkangyal „súgta” Allah tanítását Mohamednek.
- Gabriel García Marquez hősei a Buendia család tagjai.
- Színészeti Tanoda néven alapították 1865-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem elődjét.
- Szendrey Júlia fordításában jelentek meg Andersen meséi először nyomtatásban Magyarországon.
- Velencéből származott Giacomo Casanova.
III. Szavak, szavak, szavak 20 pont
- Geleji Katona István (15889-1649) szóújításai az adalék, a fuvallat, a gyanúsít, a hozomány és a versenyez szavak.
- Dugonics András a keresztapja Etelkának és Jolánkának, azaz az ő leleményei ezek a nevek.
- Verseghy Ferenc (1757-1822) alkotta a kaland, magány, nyomor szavakat.
- Csokonai Vitéz Mihály szóalkotásának köszönhetjük az enyh, hangszer, szomj, világpolgár szavakat.
- Széchenyi István írta le először a gépész, menet, részvény, szájhős szavakat.
- Kossuth Lajosnak köszönhetjük a keresztkérdés, közszellem, uralom, vezércikk kifejezéseket.
- A cukrász, a küldönc és a szabály kifejezések a nyelvújítás idején keletkeztek.
- A hajrá a finist, a lelátó a tribünt, a mez a dresszt és a rajt a start jövevényszót szorította ki a nyelvünkből.
- A halandzsát Karinthy Frigyesnek, a kivagyiságot Veres Péternek, a maszek szót Kellér Dezsőnek és a mozit Heltai Jenőnek köszönhetjük.
- A górcső első szótagja nagyot, hosszút jelent.
- A kenguru helyett ajánlották a nyelvújítók a górugrány elnevezést.
- A cikornyás kifejezés a cikória növény nevéből alakult ki, ugyanis annak levelei szeszélyes, kacskaringós formájúak.
- A feketelevest eszik, ugyanis nem a feketekávéra utal, hanem a régi magyar konyha egyik specialitására. A főtt vértől vagy szilvabéltől sötétre színezett mártást jelenti.
- Közismert a rakoncátlankodik szó jelentése. A rakonca pedig a szekér végébe szúrt, a magas rakományt tartó rudat jelenti.
- A duga a donga szó tájnyelvi megfelelője.
- A vásár szót a perzsáktól vettük át még a honfoglalás előtt. Ennek származéka a vasárnap, amely napon a vásárokat szokták volt tartani. A bazár ugyanannak a perzsa szónak egy évezreddel későbbi, kissé más hangalakban és értelemben való újbóli átvételét jelenti.
- A batka az északi szomszédainknál évszázadokkal ezelőtt használt aprópénz neve volt, ami fémből verve sem ért sokat. Elképzelhető, mit ért volna fából készítve.
- A szócsalád tagjai: a ken és a fen ikerszavak. A kencefice ezek alapján alakult ki a szavak játszi továbbképzésével ill. elváltoztatásával. (Közbeeső fázis lehetett a régebbi kence-fence alak.)
- A kacifántos szó szóvegyülés útján létrejött alakzat, amelynek összetevői a kackiás és a bakafántos szavak.
- Szoba utótagú összetett szavak: babaszoba, betegszoba, cselédszoba, dolgozószoba, előszoba, fogadószoba, fürdőszoba, gyermekszoba, hálószoba, különszoba, leányszoba, őrszoba, padlásszoba, páncélszoba, sarokszoba, tanulószoba, tisztaszoba, toronyszoba, várószoba, vendégszoba