2017-es interjú Gyurcsó Andreával (ex-LeG-o.)
Brutálisan élveztem. Az első pillanattól kezdve az utolsóig.
Gyurcsó Andi imád hazai pályán versenyezni, mi meg imádjuk, ha ő imádja, mert akkor jó vele találkozni a pályán. Jókedvű és felszabadult volt Eplényben, amikor épp úton volt, hogy megnyerje az első hazai SR Beast futamot. Ennek apropóján beszélgettünk vele egy kicsit és kiderült, hogy….
OCR Magazin (OCR): Gratulálok a győzelmedhez! Minden jó, ha vége jó – évadzáró győzelem, hogy jó szájíz maradjon meg a 2017-es évről?
Gyurcsó Andrea (GYA): Köszönöm szépen 🙂 Imádok itthon versenyezni, nem hagynék ki egyetlen versenyt sem. Nagyon jól éreztem magam a pályán, ez köszönhető a sok szurkolónak, amiért hálás vagyok nekik! Azt hiszem, ez az, ami a győzelemig repített.
OCR: Az utóbbi időben amúgy nem nagyon hallottunk rólad SR versennyel kapcsolatban, vagy csak nekünk kerülte el a figyelmünket? Mikor voltál utoljára SR-en?
GYA: Ez az évem nem úgy alakult, ahogyan terveztem, és hát nem is vagyok az a versenyeket aprító típus. Szeretem élvezni és kellően kipihenni azokat, majd a következőre felkészülni. Így a nyár végi krynicai verseny után tudtam, hogy jön az EB, arra koncentráltam. és természetesen Eplényre.
OCR: A kilátónál találkoztunk Eplényben és feltűnt – és inkább jó volt látni –, hogy mennyire felszabadultan futottál. Semmi feszültség, szigorú koncentráció. Jól láttuk? Mi volt az oka?
GYA: Egyszerűen imádtam, hogy ott voltatok és persze mindenki más is, aki a pályán vagy pálya mellől szurkolt! Jól érzed, teljes mértékben átadtam magam ennek a flow-nak, bár azért koncentráltam 🙂 de ezek szerint jól lepleztem 😉
OCR: Sikerült tehát élvezni a futást, a versenyt?
GYA: Brutálisan élveztem. Az első pillanattól kezdve az utolsóig 🙂
OCR: Az akadályok is jól mentek? Mennyi fogott ki rajtad?
GYA: A dárda szépen a szalmabábu lába között landolt, az olympus utolsó előtti láncára nem tudtam rendesen ráfogni és a multi-rig a cél előtt. Megint megijedtem tőle, pedig az EB-n már sikerült! Idegesít már nagyon, de dolgozom az ügyön 😉 szóval 90 burpee. Pff.
OCR: Ahogy Tóth Ádinak, neked sem lehet panaszod a befutó idődre, hiszen egyrészt nagyot mentél, másrészt egész nagy előnnyel nyertél. Mennyire fogtad, hogy elől mész végig?
GYA: Végig tudtam, hogy enyém az első hely, bár a vertical cargo-n mászva felfelé arról tájékoztattak az önkéntesek, hogy második vagyok. Kissé felháborodva reagáltam erre ( ez természetesen nem nekik szólt! Innen is elnézést :-* ), mert akkor már sejtettem, hogy a második helyen lévő lány levághatott egy kis hurkot a pályából.
Én is majdnem beleszaladtam ebbe a hibába, de szerencsére figyelmeztetett egy barátom, (akit azelőtt értem utol valahol a pályán), hogy ott egy nyíl az út szélén, jobbra le kell térni az útról.
Aztán beigazolódott a gyanúm, mert a dárdánál utolértem a szlovák lányt. Rákérdeztem, hogy mizu … Csalódott volt. Aztán állítólag eltévedt vagy kiállt, nem tudom.
OCR: Másnap szokás szerint Te is ott voltál a gyerekek között. Hogy sikerült a Kids futam, milyen volt a hangulat?
GYA: A kids futamok a legeslegjobbak. Mindig! A csapat is szuper, a hangulat is remek, a gyerekek csillogó szemei pedig… Istenem, imádom nézni és biztatni őket! Fantasztikus élmény volt ismét!
OCR: Nem tervezted, hogy a Sprinten is indulsz vasárnap, esetleg egy duplázás reményében?
GYA: Nem volt tervben a másnapi sprint, egyrészt nem annyira fekszik a rövid táv nekem, másrészt nem is szeretem annyira az egymás utáni napon lévő versenyzést, és hát a következő hétvégi P85-re nem akartam egy esetleges sérülést beszedni.
Persze azért jó lett volna (akár csak a hecc kedvéért is) lefutni, de igazából a gyerekfutamokkal beteltem.
OCR: Levezetésképp nyomtál egy laza karikát a Piros85-ön. Kellett ez még a szezon végére?
GYA: Óh, hát kellett 🙂 tervszerű volt, mert a felkészülésembe beleillett. Gyerekek, imádtam! 87 km, ~3000 m szint, monoton futás. Féltem tőle, de komolyan mondom, élveztem 🙂
OCR: Milyen tervek vannak még idénre? Cipőt a szögre 2018-ig, vagy mész még valahova versenyre? Hiszen még lesz egy Izland is? 🙂 Vagy akár más sorozat?
GYA: Bár élveztem a P85-öt, de ha belegondolok… ilyen eszementséget 🙂 Szóval legszívesebben tűzre dobtam volna a futócipőimet rögtön a verseny után 🙂 Persze ez az érzés másnapra elmúlt és hát… egy hét pihi után belevetem magam egy másik eszementségre való felkészülésbe: make history. #csakazIzland 🙂
Forrás: http://ocrmagazin.blog.hu/2017/11/07/_brutalisan_elveztem_az_elso_pillanattol_kezdve_az_utolsoig