Poli




BS újratöltve – 2021/1

 

A budai Vár (még mindig vár)

Gyönyörű, verőfényes szombati napon vettük be a budai Várnegyed polgárvárosi részét. Régiek, újak, szülők és barátok alkották a kis csapatot.

A Moszkván/Kalefen találkoztunk, ahonnan gyalog mentünk a Bécsi kapuig. Meséltem a középkori távolsági utakról, a piacokról. Elolvastuk és le is fordítottuk a Budavár felszabadító hőseinek állított latin nyelvű feliratot.

Az éppen felújítás/bontás/építés alatt álló, gyönyörű Országos Levéltár épülete mögött, az Anjou sétányon folytattuk az utat. Megkerestük az utolsó budai pasa emlékoszlopát. „Hős ellenfél volt, békesség vele!” Bepillantottunk a Hadtörténeti Múzeum hátsó kertjébe. A sétányról szinte teljesen eltűntek a 20. századi, korábban közelről vizsgálható, megmászható légvédelmi ütegek, ágyúk, fegyverek. Vajon hová tűntek? Miért vitték el innen őket?

Pazar kilátás nyílik a múzeum előtti promenádról a budai hegyek irányába.

Rákanyarodva a Tóth Árpád sétányra megnyugodva konstatáltuk, hogy a középkori ágyúkhoz nem nyúlt senki. Ki is próbálta a megmászásukat néhány vállalkozó fiatal.

Aztán irány a Kapisztrán tér. A szülők is bekapcsolódtak a történetmesélésbe. Szóltak Kapisztránról, a déli harangszóról, Hunyadiról és a törökellenes háborúkról. Innen visszapillantottunk a Levéltár káprázatos épületére, aminek feltárult gyönyörű, színes Zsolnay- mázas teteje.

Megnéztük a budai polgárok egyik kiemelkedően fontos egyházi épületét, a Magdolna-templom maradványait. Kibírt ez a templom törököt, háborúkat, királyokat és forradalmakat. Nem bírta ki a Rákosi-kor pusztítását.

Egy magas kőre állva és onnan körbenézve igazi középkori polgári házakat láttunk. Miért olyan magas a tetőszerkezete mindnek? Milyen stílusban épültek? Hogyan őrizte meg az utókor számára az építészet az eredeti formákat, ablakkereteket, kerékvetőket, díszeket?

Folyattuk az Úri utcában a sétát. Milyen az a „Habsburg-sárga”? Miért ez a neve? Melyik az a középület, ami ilyen színű? Mi a kapcsolat az adott épület és 1848 között?

Érthető, de sajnálatos, hogy a régi házak hatalmas kapuit a lakók zárva tartják. A gótikus ülőfülkék néhány helyen üvegajtók mögött jól láthatók. Szerencsénkre az egyik kapu nyitva volt és be is tudtunk menni a kertbe. Kicsit pletykálkodtunk a fülkékben ülve.

Az utca végén a délceg lovas Hadik András várja lován ülve a vizsgázókat, a férjhez menni szándékozókat. (A ló bizonyos rejtett elemei meglehetősen csillogtak a napfényben. A többiről személyesen adok információt az érdeklődőknek.)

Utunk a pestisoszlop irányába haladt. Ja! Szentháromság oszlop az, a róla elnevezett téren. Kicsit megpihentünk. Egy pici sétáló-tesó mesélt Pallasz Athénéről, akinek ott volt a lándzsa a kezében. (Még!)

Meséltem a céhekről, a halászokról, a Mátyás/Nagyboldogasszony templomról. Ezek a mai fiatalok! Hatalmas tudással rendelkeznek, érdeklődőek és nagyon aktívak voltak. A tér északi oldalán az újjáépülő, valamikori Pénzügyminisztérium épülete van körbeállványozva. Most építik fel újra azt a tetőszerkezetet, ami már az épület első felépítésekor is nagy vitákat kavart.

A Hilton hotel falán ott ül Mátyás király. (Nyögte bús hadát Bécsnek büszke vára, bár itt nem hadakozva mutatják, hanem teljes királyi pompában egy trónszéken ülve.)

A Táncsics utcába bepillantottunk. Innen, a Mátyás szobor elől még jól látható a hajdani börtön, ahonnan a pesti forradalmárok azon a bizonyos márciusi napon kiszabadították Táncsicsot (Stancsicsot) fogságából. Mint ismert, a fogoly nem nagyon akart hazamenni, mert aznap estére számára finom vacsora készült volna a börtönben, és a házsártos feleség nem főzött volna ilyen fincsit.

A szállodát, templomot, Halászbástyát, Szent István-szobrot, teret hátrahagyva, turisták masszív tömegein áthatolva haladtunk a Palotaváros felé. Gyönyörű gótikus és reneszánsz házak mellett mentünk a séta utolsó állomására, a Dísz térre. Döbbenten láttuk a Fehérvári rondella tetején azt a hatalmas fémkockát, ami József nádor lovasszobra helyén áll. Hová tűnt a nádor? Ugye nem takarította el innen senki? És hol van a Huszár szobor? Rejtélyes eltűnéseknek voltunk tanúi.

Ez volt a búcsú helye. Visszatérünk még a Palotanegyedbe tavasszal.

Legközelebb a Kerepesi úti temetőbe megyünk és emlékezünk nagyjainkra 2021. november 13-án.
Minden érdeklődőt szeretettel várok!

  1. október 27.

Erdei Erika, sétavezető

A fotókat Török Erzsébet készítette.

Tájékoztatjuk, hogy a megfelelő működés érdekében a honlap sütiket használ. A sütik útján végzett adatkezelésről bővebben itt tájékozódhat: Adatkezelési Szabályzat

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás